Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-03 / 33. szám

/ Német pionírok barátkozn ak a felszabadító szovjet katonával, Arcukon öröm és megelégedés ragyog. Indiában rettenetes a nyomor. Míg az angol gyarma­tosítók mesés luxusszállókban élnek, az egyszerű hin (hi utast ajtó és ablaknélkiiíl, földbevájt viskóhoz ha­sonló tákolmány fogadja. j Míg az angol gyarmatosítók a hindu nép nyakán élős. j ködve pazar, gondtalan életet élnek, a sokmilliós hin­| du nép még tűrhető otthonhoz sem juthat. Életüket az j utcán tengetik, sorsuk por, piszok, szemét és betegség, közt tengetik. j ( Ruszkay rajza. Csőre töltve. 0) IFIÜSÄG 1952. szeptember 3. Az amurmcnti Komszomolszk munkahőstettekkel készül az SzK(b)P XIX. kongresszusára A szovjet nép munkahös- tettekkel készül az SzK(b)P XIX. kongresszusára, Az amurmenti Komszomolszkban Hja Szlepenkonak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kül­döttjének mairósbrigádja első helyet vívott ki a sztahano­vista munkában. Amikor Szlepko megismerte a XIX. pártkongresszus anyagát, a kő­vetkezőket jelentette ki; —- Az új ötéves terv irány­elvének tervezetét a nagy sztálini gondolkodás hatja át, amely biztosítja országunk hatalmának és a dolgozó tö- | megek jólétének további i emelkedését. Városunk példá­jából láthatjuk, milyen ha­talmas méretű kommunista építkezés folyik a Szovjet unióban. Az utóbbi években új vállalatok, lakóházak, isko­lák, kultiúrotthonok, napközi- otthonok épültek városunk, ban. 1952-ben a dolgozók gok új, kényelmes lakóházat kap­nak. A város körül — ahol nemrégen még tajga húzcidptt — szántóföldek és kertek te­rülnek el. Mi, ennek a fiatal városnak dolgozói magas ter­melékenységű sztahanovista munkával válaszolunk erre a gondoskodásra. Az imperialisták vietnami vereségei A Vietnam népe ellen har­coló francia gyarmatosító seregek az utóbbi időben újabb súlyos vereségeket szenvedtek. A vietnami nép­hadsereg főparancsnokságá­nak legutóbbi jelentése szerint a franciák ez év első felében, június elejéig csupán halot­takban több mint 49.000 em­bert veszítettek. Figyelemreméltó körül­mény, hogy amíg 1950 júliusa és 1952 januárja között — ti­zennyolc hónap alatt — ősz. szesen száz hajó érkezett amerikai fegyverszállítmány- nyal Vietnam kikötőibe, addig csupán az ezt követő négy hónap alatt ötven. A francia imperialisták az eddiginél na­gyobb mértékben próbálnak Bao Dajra (a vietnami Li Szinmanra) és csapataira építeni — annál is inkább, mert a nyugateurórpai háborús előkészületekkel és különös­képpen az úgynevezett „eu­rópai hadsereg“ megalakulá­sával kapcsolatban növelni akarják az Európában állo­másozó fegyveres erőik szá­mát, s ehhez részben Viet hámból akarnak csapatokat átvezényelni. Bao Daj és hazaáruló „kor­mánya“ tehát mozgósít és soroz. Májusban a 20—28 év közötti értelmiségieket moz­gósították. A nőket is bevon­jak a hadseregbe. Az „Obser- vateur” című francia polgári lap egyik cikkében ismerte/! e sorozásnak módszereit. A sorozás úgy történik, hogy Bao Daj csapatai kora reg gél megjelennek a faluban, körülveszik a falut, a kijára­tokat lezárják és összeszedik a 18—45 év közötti férfiakat. Ezek az „önkéntesek" az el­ső három nap alatt azonban nagyon megritkulnak A vietnami háború egyre nagyobb kiadánokat jelent Franciaország számára. Pi- nay francia- miniszterelnök angol-amerikai újságírók előtt nemrégiben elismerte, hogy a háború évente négyszáz mil- liárdjába, azaz napi egymil liárd franknál, is többe kerül Franciaországnak. Franciaor­szágban azonban egyre töb­ben ismerik fel, hogy ehhez a háborúhoz a nemzetnek sem­miféle érdeke nem fűződik, hogy ez a háború csalás, a nagymonoipolisták, a fegyver- gyárosok — sőt egyre in; kább us amerikai tőkések ér­dekeit szolgálja. Ezt még olyan, megcsontosodott reak­ciós politikus is beismerte, mint Paul Reynaud, aki egy, az ameriakiak részére tartott konferencián kijelentette: „Az önök érdeke a.z amit Indoné ziá.ban végzünk.“ A vietnami nép szabadsága alten irányuló közös amerik a#.- firineia merénylet ■ .megvalósí­tása elé azonban egyre na gyob bakadályokat gördít a Vietnami Demokratikus Köz­társaság erőteljesen fejlődő néphadserege. Mint Ho Si Minh elvtárs egyik beszédé­ben leszögezte: A népi hadse­reg folytatja a harcot „mind­addig, amíg a francia gyar­matosítók utolsó katonáit is ki nem űzik az országból és amíg nem jön létre az igazi nemzeti egység és független­ség.“ Ami a tervezett „európai ifjúsági értekezlet“ mögött van A „Vorwärts“, a svájci Munkapárt lapja jelenti, hogy a nagyiparosok, a szakszerve­zeti árulók és az ifjúság más „barátai“ szeptemberben is­mét „európai“ ifjúsági érte­kezletet tartanak Firenzében, állítólag azért, hogy a nyu­gateurópai fiatalság szakmai képzésének problémáit meg­tárgyalják. Az értekezleten azonban természetesen nem a fiatalság életkörülményeinek és munkaviszonyainak megja­vításáról lesz szó. A firenzei értekezlet egyik fő témája a fiatalság kivándorlás áriak kérdése lesz. Az ifjúságnak ezek a „barátai” maguk ír­ják: ■ „A következő tíz évben igen sok európainak kell majd elhagyni Európát. Nyu- gat-Németországból, Ausztriá. ból, Olaszországból és Hol landiából kb. ötmillió ember­nek kell kivándorolni.“ A tőkések elsősorban olcsó rabszolga munkaerőt akarnak szerezni. Azonban más szem­pontok is szerepet játszanak. Ezt az ötmillió „felesleges" munkaerőt ágyútöltelékként akarják felhasználni egy eset­leges háborúban. A munka- nélküliséget használta ki an­nakidején Hitler és ugyanezt a módszert próbálják most követni dicstelen utódai is. A japán ifjúsági szervezetek kongresszusa az ország újrafeliegyverzése ellen A japán fővárosban a na­pokban tartották meg a de­mokratikus ifjúsági és női szervezetek országos Összekö­tő tanácsának első kongresz- szusát. A kongresszus egyön­tetűen jóváhagyta Japán újra- felíegyverzése elleni harc po­litikáját. A japán ifjúság, amely sok szenvedést élt át, a csá­szári elnyomatás alatt, most újabb harcba indul, hogy a kettős elnyomatás ellen szer­vezett egységgé kovácsolja a japán ifjúságot. Az amerikai megszállók gyarmatosító poli­tikája következtében a japán ifjúságra kettősen nehezedik a teher, mert az áruló Josi­da.kormány kiszolgáltatja az országot az amerikai impe­rialisták kénye-kedvének s ezáltal az ifjúságot a pusztu­lás felé sodorja. A japán ifjúsági szervezet tudatában jelentősége fontos­ságának minden erejével harcol Japán újrafélfegyver- zése ellen, az ifjúságnak ágyútöltelékként való felhasz­nálása ellen. Az ifjúsági és női szervezetek országos ösz- szekötő tanácsának első kon­gresszusa még nagyobb len­dületet adott a békeharcnak a japán bprzsoá-rekaciósok és az amerikai imperialisták el­len. Letartóztatták a bebörtönzött essení fiatalok egyik védőjét A dortmundi tartományi törvényszék csütörtökre tűzte ki a május 14-én kegyetlenül vérbefojtytt essem ifjúsági találkozó öt letartóztatott if­jú békeharcosánaír főtárgya­lását. A főtárgyalás kitűzött időpontja előtt félórával, a dortmundi rendőrség- letar­tóztatta a békeharcosok egyjk védőjét, dr. Kául berli­ni ügyvédet, aki Berlinből szabályos övezeti útlevéllel érkezett Nyugatnémetország­ba és tartózkodási engedél­lyel időzött Dortmundban. A fötárgyaláson a hallga­tóság lelkes ünneplésben ré­szesítette a terembe lépő fia­tal békeharcosokat. A főtár­gyalás megnyitása után, a vé­delem tiltakozott dr. Kául berlini ügyvéd jogellenes le­tartóztatása ellen. A védelem követelésére dr. Schmidt, a tartományi törvényszék elnö­ke elnapolta a tárgyalást. A tartományi törvényszék épü­letét » fő tárgyalást megelő­zően, erős rendőri készültség szállta meg, amely elzárta az épület felé vezető útvonala­kat. Szerdán este Dortmund­ban tiltakozó fáklyásnienefet rendeztek, a fiatal békeharco­sok szabadonboosátását köve­telve. A rendőrség tizenöt tüntetőt letartóztatott. Mit hozott a jugoszláv ifjúságnak az amerikai életforma Az amerikai 1 imperialisták »ehatolnak Jugoszlávia poli-. ;ikai, gazdasági és kulturális Hetének minden kerületére. Tito fasiszta bandája szélesre ;árja előttük az ország kapuit s ezzel is megkísérli a fasisz ;a rendszer további fenntar- iását. A (Tito—Rankovics- dikk aktívan dolgozik a ju­goszláv ifjúság erkölcsi sül­lyesztésén. A hírhedt „amerikai életformának“ r rádión, a ponyvaregénye­ién, mozin, dzsesz-táneokon ieresztül való elterjesztésével l kar jak megmérgezni a jugo­szláv dolgozók és mindenek. slőtt az ifjú nemzedék gon- lolkozákát. Különösképpen ezt a célt szolgálják az amerikai filmek, sei elárasztott mozik. Ócska .rollywoodi filmek uralják a jugoszláv pnozik vásznát. A oemufcátott filmek elnevezése is mutatja „értéküket“. Ilye­nek például a következő fil­mek: »A nagy bűnös«, »A vö­rös boszorkány bosszúja«, „őrizkedjék a szőkéktől«, stb. Ezek a filmek dicsőítik a gengszterizmust, a prostitú­ciót, a gyilkolást és a hábo. rút. Olyan filmeket is játsza­nak, amelyek magasztalják az amerikaiak koreai interven­cióját, mint például az »Őr. »agy és a kicsi« és egyéb há- »orús filmek és híradók. J ugoszlávia amerikanizálása súlyos hatással van a jugo­szláv ifjúsággá. A városok- »an és a falvakban női a gyilkosságok száma. Hatal­mas arányban terjed az ifjak között az iszákosság. Az Omladina című titóista ifjúsági lap a következőket írja a titóista ifjúság tánca, tói: »A táncosok télikabátban és kalapban táncolnak. Gya­koriak a verekedések. A te- rém tömve van emberekkel, füsttel, porral, bűzzel. A zene a titóista Jugoszlá­viában az őröltek ütemévé változott. A zenekarok ilyen neveket viselnek, mint például »Dzsüni«, »Dzsoni«, »Melosz«, stb. A gyárosok és földbirto­kosok gyermekei és a megté­vesztett fiatalok két kézzel ragadják meg ezt az életmó­dot. A különböző »kulturális« rendezvényeken szvinget és bugi-bugit táncolnak — tipi­kus amerikai módon. ízléste­lenül öltözködnek, az irodák­ban amerikaiasan ülnek láb­bal az asztalon, késeket, re­volvereket hordanak. A tán­cokon szinte rendszeres a lö­völdözés. Az amerikai életformát nemcsak a városokban, ha­nem a falvakban is terjesztik a titóisták. Erről a »Slobodan Vojvodina« című lap maga is a következőket írja: »Az utóbbi időben sokat beszélnek az ifjúsági előadásokról és táncokról. Ezekben a főszerepet különböző naplopók és csibészek játszók. Vegyük például a tamiski já­rásban lévő Sirbski Itebej fa.. Int. Itt dzsesz szambát, bugi- bugit és 1. 's szörnyűségeket terjesztenek a falusi ifjúság között1.« Az ilyen rendezvé­nyeket hirdető plakátokat a legerkölcstelenebb képekkel díszítik, hogy magukra von­ják az ifjúság figyelmét. . J ugoszlávia minden becsli* letes emberét felháborítja a titóisták ifjúságot züllesztö politikája. Még a jugoszláv sajtóban is gyakran hallat szanak hangok, — nyilván a nép félrevezetésére — a geng­szterfilmek, ponyvaregények, dzsessz.zene ellen. A mozik­ban gyakran hallhatók az ilyen kijelentések: »Elég volt az amerikai köpedékekből!« A fasiszta >:Borba«-ban megjelent Taszics professzor cikke az alkoholizmus terje. déséröl Jugoszláviában. Esze­rint az ország hatmillió lako­sára olyan 300.000 alkoholista esik, akik minden munkára alkalmatlanok. Ha ehhez hoz­záadjuk az olyan részegeket, akik úton vannak a teljes al­koholizmushoz, akkor ez a szám Taszics szerint négy­szeresére, azaz 1,200.000-re növekszik. Taszics tényeket sorol fel az ifjúság között terjedő alkoholizmusról. Sze­rinte Belgrádban az egyik or­vos megállapította, hogy »1500 tanuló közül mind bor­ivó és 75' százaléka pálinkát is iszik. A szeszes italok fo­gyasztása szinte megszokássá vált az egyetemisták között.« Taszi-cs ennek a katasztrő. fális helyzetnek láttán nagy kegyesen »követeli« a lokálok, büfék és kocsmák bezárását, amelyek a filmszínházakban és színházakban, a táncokon és úgyszólván mindenütt áru­sítják a szeszes italokat. Majd mindeme probléma meg. oldásaként javasolja a ; józan emberek tömegszervezetének létrehozását, amelyek véle­ménye szerint megakadályoz, látnák az alkoholizmus ter­jedését az országban. A jugoszláv dolgozók, a ju­goszláv ifjúság azonban tud-, ja, hogy a sötét amerikai életformáktól az alkoholiz. mustól egyedül Tito Ranko- vics gyilkos »-•>«<«<,mák meg­semmisítésével, s zabadulhat- .íak meg. Sziávko Sztojkovies.

Next

/
Thumbnails
Contents