Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-27 / 32. szám

0! IFJÚSÁG

A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete

A „Pravda" augusztus 20-i száma amelyet a párt XIX. kongresszusán közli a Szovjetunió Kommunista terjesztenek elő.

(bolsevik) Pártja módosított szer- | A módosított szervezeti szabályzat vezeti szabályzatának tervezetét, ! szövege: (Negyedik napirendi pont.)

A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata

I, A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik

1952 augusatus 27

élenjáró tapasztalatokat és így biztosítsa a tudományos felfedezések széleskörű gyakorlati alkalmazását. Mindéképpen segítséget kell nyújtani a tudósoknak a tudás minden területén az általuk kidolgozásra kerüld elméleti problémákban és meg kell erősíteni a tudományos kapcsolatokat a termeléssel.

Szem előtt tartva a felnőtt lakosság egyre növekvő művelődési igényeit, biztosítsa továbbra is a leve- lezötagosatok, az esti főiskolák és az esti középfokú szakiskolák, valamint a dolgozók oktatására létesült általános műveltséget adó iskolák további fejlesztését.

7. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság — különösen az élenjáró technika növekvő alkalmazásával kapcsolatban — fokozottan igényel szakképzett kádereket, javítsa tovább a fiatal szakképzett munkások képzését az Állami Munkaérötartalékok rendszerében és biztosítsa a munkások képzését és szaktudásuk fokozását a vállalatokban megszervezett tanfolyamokon és iskolákon való tanulás útján.

8. Fejlessze tovább a filmtechnikát és a televíziót, bővítse tovább a filmszínházak hálózatéit, növelje köa) Mozgósítani kell a gazdaságon belüli tartalékokat a szocialista felhalmozás további fokozása számára, szigorúan ügyelni kell az állami fegyelem betartására. Arra kell törekedni, hogy minden vállalat teljesítse a számára megállapított cikklista szerinti termelési tervet. Ahhoz, hogy elvégezhessük a népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére irányuló ötéves terv feladatait, elengedhetetlen, hogy az 1051—1955 -lg terjedő idő alatt körülbelül 90 százalékkal növeljük az állami beruházások mennyiségét, a beruházásokat szolgáló állami előirányzatokat pedig körülbelül 60 százalékkal a negyedik ötéves tervhez viszonyítva, mégpedig úgy, hogy a hiányzó 30 százalékot megfelelő önköltségcsökkentéssel fedezzék, a munka termelékenységének növelése, az általános üzemi költségek csökkentése, az építőanyagok és berendezések árának leszállítása segítségével.

b) Az élenjáró technikának a népgazdaság minden ágába való bevezetése, a munka megszervezésének megjavítása és a dolgozók kulturális és technikai színvonalának emelése révén az ötéves terv alatt az iparban körülbelül 50 százalékkal, az építkezésben 55 százalékkal, a mezőgazdaságban 40 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét.

Az ötödik ötéves terv ideje alatt lényegében be kell fejezni a nehéz és munkaigényes ipari és építési munkafolyamatok gépesítését.

c) Öt esztendő alatt körülbelül 25 százalékkal kell csökkenteni az ipari termékek önköltségét és 20 százalékkal az építési munkálatok költségét. Csökkenteni kell az építkezések időtartamát és biztosítani kell az építő- munkák minőségének javítását. A gép- és traktorállomások traktorosmunkáinak körülbelül 25 százalékkal, a vasúti szállításoknak 15 százalékkal, a kiskereskedelem forgalmi költségeinek pedig 23 százalékkal kell olcsóbbá válnia. — Jelentősen csökkenteni kell a forgalmi szervek általános üzemi költségeit az iparban, valamint a mezőgazdasági termékek begyűjtésénél és eladásánál. Fel kell lendíteni a feltalálók tömegmozgalmát, a mérnökök, technikusok, munkások és kolhozparasztok körében a termelés technikai tökéletesítéséért és kibővítéséért, a mindenre kiterjedő gépesítésért, a munkakörülmények további megjavításáért. El kell ítélni a gazdasági szervezeteknek azt a gyakorlatát, amely lebecsüli az új technika bevezetésének és a munka gépesítésének feladatait, megengedi a munkaerő nem megfelelő kihasználását.

d) A gazdasági építés valamennyi nagy és kicsiny szakaszán következetesen eleget kell tenni a takarékosság követelményeinek, fokozni kell az üzemek jövedelmezőségét, keresni kell, meg kell találni és ki kell használni a rejtett tartalékokat, a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a termelési kapacitásokat, rendszeresen javítani kell a termelés

rlilbelül 25 százalékkal az ötéves terv ideje alatt a moziberendezések számát és növelje a filmek mennyiségét is. /

1955-re, az 1950. évihez képest növelje 30 százalékkal a könyvtárak, 15 százalékkal a klubok számát és javítsa munkájukat a lakosság kiszolgálása térén. A szépirodalmi és tudományos kiadványok, tankönyvek, í oly őír#, tok jelentős szaporításának biztosítsa érdekében bővíteni kell a nyomdaipart, meg kell javítani a nyomtatás és a könyvek kivitelezésének minőségét.

9. Az egészségvédelem és közoktatás tervbevett fejlesztésének megfelelően az ötéves terv alatt az előző ötéves tervhez képest körülbelül 50 százalékkal kell emelnie az e célra fordított beruházásokat.

Az ötödik ötéves terv a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas fejlődését eredményezi és biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését.

Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés előre a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján.

módszereit, csökkenteni keli a termelési önköltséget, meg kell valósítani az önálló elszámolást.

Az anyag- és felszereléspazarlás megszüntetésével, a selejt elleni harc fokozásával, a gazdaságos anyagfajták bevezetésével, teljesértékü pótanyagok széleskörű alkalmazásával és élenjáró termelési technológiával biztosítani kell r,z anyagi erőforrások jelentékeny megtakarítását.

A pénzügyi szerveknek fokozniok kell a gazdasági tervek teljesítésének és a takarékossági rendszer betartásának rubelellenőrzését.

e) Kétszeresükre kell növelni az állami anyag- és élelmiszertartalékokat, hogy azok minden eshetőségre biztosítsák az országot.

A jelen (ötödik) ötéves terv újból bebizonyítja az egész világnak a szocializmus nagy életerejét, a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben. Ez az ötéves terv a békés gazdasági és kulturális építés terve. Ez a terv elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák további megszilárdulását és gazdasági együttműködésük kiszélesítését, valamint a gazdasági kapcsolat fejlesztését minden országgal, amely az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni kereskedelmét. 0

Aszovjet gazdasági éltének az ötéves tervben megszabott békés fejlesztése homlokegyenest ellenkezik a kapitalista országok gazdasági életével. A tőkés országok a gazdasági élet militarizálásának útján haladnak, a tőkések a legnagyobb profitokat zsebelik be, a dolgozók elnyomo- rodása tovább folyik.

Az ötéves tervben megszabott feladatok nagy követelményeket támasztanak a párt-, állami, gazdasági, szakszervezeti és Komszomol- szervezetekkel szemben, arra kötelezik őket, hogy a széles tömegeket az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére mozgósítsák, széleskörű bírálatban részesítsék a szervezeteink munkájában mutatkozó hiányosságokat, hogy ezek a hiányosságok minél előbb megszűnjenek.

Minden eszközzel támogatni kell az ipari és kolhoztermelés újítóit, a közlekedésnek és a népgazdaság egyéb ágazatainak élenjáróit abban a törekvésükben, hogy fokozzák a termelést, emeljék a termelékenységet, csökkentsék az önköltséget.

A szocialista verseny erejét, a munkások, kolhozparasztok és az értelmiség együttes békeharcos akaratát, a dolgozóknak a kommunista társadalom felépitését szolgáló törhetetlen eltökéltségét az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére kell irányítani.

A Szovjetunió népei a kommunista párt kipróbált vezetésével sikeresen teljesítik az új ötéves tervet.

\." A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917- es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által vgló kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.

2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. . ,

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

8. A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén:

bl tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párt- határozatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában, sajátítsa el munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkivüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a ^bírálatot s hivalkodással és magasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel

—- egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a. párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények közt szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben s összeférhe- tetelen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes, — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal. ,

4. A párttag joga, hogy:

a) résztvegyen a pártgyüléseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában:

b) a pártgyüléseken bármely pártmunkást megbíráljon;

c) résztvegyen a jiártszervek választásában, mint választó és választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ö tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Komunistá Pártja Központi Bizottságát is.

5. A tagfelvétel a pártba csakis egyénenként lehetséges. Üj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltségi idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek kerülhetnek.

Párttagnak csak az vehető fel, aki IS. életévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek sorából a kővetkezőképpen történik:

a) a tagul belépni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három éve tagja a pártnak, s aki a közös munka alapján legalább egy éve ismeri öt.

Első megjegyzés. Ha komszomolis- tát vesznek fel a pártba, a Kom3zo- mol kerületi bizottságának ajánlása egy Párttag ajánlásával egyenlő.

Második megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól.

b) A páAba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitatja meg és dönti el. Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol nincs kerületi felosztás, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe.

A pártba való felvétel. kérdésének megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte.

c) A fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba.

d) Más pártok volt tagjai ugyancsak az alapszervezeten keresztül, s csakis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai

sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forradalomelötti párttagsága van.

6. Az ajánlók felelősséggel tartoznak ajánlásuk helyességéért.

7. A tagjelöltek sorából felvett párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszervezet taggyűlése, határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat.

8. Minden párttagot, aki egyik szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint történik.

9. Azok a párttagok és tagjelöltek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozató hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

10. Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag, A kizárást a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja.

Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a zárt pártgyüléseket.

11. Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságnak tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista .pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

12. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság Hág jelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik.

13. Ha a párttag bírói úton üldözött bűncselekményt követett el, a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg.

14. Amikor a pártból való kizárásról hoznak határozatot, a legnagyobb. óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak.

Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás, stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntetés legmagasabb fokát, a pártból való kizárást.

Szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot.

15. Az illetékes pártszervek a fellebbezés beérkezésétől számított húsz napon helül kötelesek felülvizsgálni a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszerveknek a pártból való kizárásról szóló határozatát.

Az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítése érdekében: