Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-20 / 31. szám

ŰJ IFJÚSÁG Hogyan keletkezett a világ Az emberiség legjobbjai évezredek óta kutattok és feleletet kerestek olyan alapvető kérdő, sekre, mint a Föld keletkezése és az élet létrejötte a Földön. E két alapvető kérdésre azonban csak a szocialista-jjtársadalom felszabadult tudománya, a szovjet tudósok tudtak kielégítő feleletet adni. Ezek a kérdések nemcsak csillagászati kérdések, hanem szorosan összefüggnek a világnézet alap­vető kérdéseivel. A csillagászat annak az éles ideológiai harcnak az egyik frontja, amely a haladás erői és a reakció erői a materializmus és az idealizmus, a tudomány, és a vallás között folyik. Nem véletlen, hogy a természettudományok közül éppen a csillagászat hozott különösen súlyos áldozatokat ebben a harcban: gondoljunk Giordano Bruno kivégzésére, Galilei perére és arra, hogy a római katolikus egyház nyomására Galilei kénytelen volt lemondani Kopemikus materialista tanításának kidolgozá­sáról és terjesztéséről. Éppúgy, mint a többi tudomány a csillagászat is gyakorlati szükségletekből nőtt ki. Az ál­lattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó népeknek már csak azért is szükségük volt a cslllagá. szálra, hogy helyesen állapíthassák meg a különféle munkák „naptárát“. Mivel az ismereteknek ez az ága különösen fontos volt a termelés szervezése szempontjából, hamarosan monopóliummá lett a kialakuló papi kaszt, az egyház kezében, amely a csillagászatot arra próbálta felhasználni, hogy a társadalmat, saját szellemi befolyása alatt tartsa. A legkülönfélébb vallások sarkalatos tanítása lett, az, hogy a világot és a Földet, mint a világmindenség központját isten teremtette. Múlnak az évszá­zadok, fejlődnek a társadalom termelő erői) a tudomány határozottan megcáfolja ezeket a nézeteket, de a vallás és az egyház, a kizsákmányoló osztályok arra szolgáló eszköze, hogy elbutítsa a dolgo­zókat, görcsösen ragaszkodik a nézetekhez, amelyek az emberiség' ősi vadságában és az emberek tár­sadalmi elnyomásában gyökereznek. Ifjúsági Szövetségünknek egyik komoly feladata, hogy az új felnövekvő nemzedéknek meg­magyarázza a vallás népbutító szerepét és tudományos feleletet adjon a szovjet tudósok segitsé. gével a világ, a Föld és az élet keletkezéséről. Ifjúsági Szövetségünknek feladata a szovjet tudomány legújabb eredményeire támaszkodva materialista szellemben nevelni az ifjúságot és ezzel is hozzá­járulni az öntudatos, a természet erői fölött uralkodó új, szocialista ember kineveléséhez. Már a lag'régibb korban foglal­koztatták az embereket az ilyen és hasonló kérdések: „Hogyan jött létre a világ?“ „Ki és mikor teremtette a mindenséget?“ „Mi­kor lesz vége a világnak!“ Ebben a cikkben arról beszélünk, ho­gyan válaszol ezekre a kérdések­re a tudomány. Meg fogjuk látni, hogy a kérdések felvetése maga is helytelen, hogy „az egész világ“, vagy „a mindenségi sehogyan sem keletkezett, soha senki sem teremtette és hogy a „világnak“ sohasem lesz vége: mert a min- denségben örökös mozgás |és ál. landó fejlődés van. A világon meglévő dolgok ösz- szeségét mindenségnek nevezzük. Ilyen dolgok: a Föld, amelyen élünk, ilyenek a felületét borító hegyek és tengerek, ilyenek a Hold és a Nap, ilyen a sötét, fel­hőtlen éjtszakában fejünk felett ragyogó számtalan csillag. Be­szélni fogunk arról, hogy a min­denséget különböző világtestek alkotják, ezek közül az egyik a mi Földünk. Ezeket a világteste­ket másképpen égitesteknek is nevezzük, mivel az égen látjuk őket: nappal — a Napot, éjjel a Holdat, a csillagokat és a bolygó­kat. A tudósok megállapították, hogy mennyi idő telt el azóta, amióta a Föld olyan alakú, ami­lyennek most is látjuk: azt is, hogy a Nap mióta üyen hatalmas izzón égő gömb, mely világtestek fiatalabbak és melyek — öre­gebbek. Az az anyag, aini a Na­pát alkotja, már régebben is meg­volt, még mielőtt Nap lett vol­na belöl?. Volt idő, amikor a Föld még nem létezett, de az az anyag, ami Földünket alkotja, már az-' előtt is megvolt. Mikor valamilyen anyagból egyes égitestek képződtek, abban az időben más égitestek már meg­voltak. Ilyen formán csak egyes égitestek és rendszerük keletkezé­séről beszélhetünk, de nem a min- denség keletkezéséről általában. Legendák a világ teremtéséről Már az ókori népek felvetették a kérdést: hogyan keletkezett a világ? Azonban akkor még nem volt az embereknek a világról he­lyes fogalmuk. Számos természe­ti jelenség azelőtt az emberek szemében teljesen érthetetlen volt. Nem tudták honnan származik a Nap melege, miért van eső. villámlás, mennydörgés és más természeti jelenség. Azt gon­dolták, hogy a világ jó és rossz szellemek sokaságától hemzseg. Jó szellemeknek azokat tartot­ták, amelyek az emberek számá­ra hasznos természeti erőket vagy jelenségeket okoztak, mint pl. a Nap melegét és az esőt. Az árvíz és a földrengés a régiek szerint rossz szellemek müve. Az emberek minden, a világon levő dolog keletkezését és min­den változást kizárólag láthatat. lan istenek vagy szellemis ese. lekedetének, óhajának és hatal­mának tulajdonították. A különféle népeknél saját életfeltételeiknek és az őket kö­rülvevő természetnek megfele­lően különféle mesék és legendák keletkeztek a világ eredetéről. De mindezekben az elbeszélésekben lényegében ugyanarról a dolog­ról van sző. Megfigyelték, ho. g-yan kerül ki a munkás lsezéböl az új tárgy, hogyen lesz új bal. ta,_ fazék, kunyhó vagy kút s így hozzászoktak ahhoz a gendo. lathoz, hogy körülöttük mindent valaki csinált. De minthogy a he­gyek és folyók, tengerek és égi- lámpások munkását és alkotóját nem látták, jóllehet, úgy vélték, hogy mindezek alkotására hatal­mas erőre és ügyességre volt szüksége, ezért őseink a világ te. remtését hatalmas és láthatatlan isteneknek és szellemeknek tu­lajdonították. A hawaiaknál — a csendes­óceáni Hawai szigetek lakóinál — ez a legenda járja a világ te­remtéséről: kezdetben óriás ten­gertömeg volt, amelyen korlátlan hatalommal uralkodott Tangaloa isten, Elküldte a lányát — Ten­geri Pacsirtát (hawai nyelven Túrit) hogy nézze meg, nem lát-e valahol szárazföldet. De Túri nem talált helyet ahol letelepedtethetet és megpihenhetett volna. Elfá- radtan visszafordult. Akkor Tan­galoa kiszakított az égboltból egy sziklát és a tengerbe dobta. Eb bői a sziklából lettek a Hawai szigetek, ahol Túri megpihent és ahová később élőlényeket hozott. Az indusoknak egészen más legendájuk voltva világ terem­téséről. Szerintük régesrégen csak az ösvíz volt. Ez a viz maga­magától szülte az aranytojást. Az aranytojásból jött a világra Prajanani istennő. Közben a to­jás kettérepedt, alsó feléből lett a Föld, a felső feléből pedig —2 az égbolt. Sokan ismerik a vallásos ha­gyományt arról, hogy az egész világot egy isten teremtette hat nap alatt „a semmiből“. A különféle régi népek sok ha, sonlő legendát költöttek. A le­gendák költésekor olyannak igye­keztek leírni bennük a természe. tét, amilyennek ök sejtették. Ezek a századró!-századra ismét­lődő legendák valósággal szen­tekké váltak és a helyességük- ban való kételkedés megbocsát­hatatlan vakmerőségnek számi tott. De ieibböl a kételkedésből szár­mazott a tudomány és az előítéle­tektől független szabad emberi gondolat kibontakozása és aztán fejlődése. Amikor egyes haladó em­berek tudományosan igyekeztek 0, természetet magyarázni, gyak­ran mondták nekik: „Hagyjátok abba a kutatást, mondáink mind­erről beszélnek. Hinni kell ben­nük és nem szabad ellenőrizni he­lyességüket". Azokat a tudóso­kat pedig, akik új módon igye. keztek magyarázni a világot, he. vesen üldözték. A természet változandósága, törvényei és egysége A világ teremtéséről szóló le­gendák mind abból a hibás gon­dolatból indultak ki, hogy a vi­lág változatlan. Ezek a legendák arról szóltak, hogy az egész minctenséget egyszerre, vagy leg- alább is majdnem egyszerre (pél­dául „hat nap alatt”) terem, tették és hogy azóta napjainkig változatlan alakban áll fenn. Azonban az éber és kitartó meg­figyelés meggyőz arról, hogy a' világon semmi sem változatlan. A természet és a mindenség sza­kadatlanul változik. Facsemeték sarjadnak, ezek a csemeték, egy­re nőnek és fiatal erdő lesz be­lőlük. A régi évszázados tölgyek, böl álló erdők megsemmisülnek és elpusztulnak. Az eső és szelek az óriás hegyeket állandóan pusz­títják. kötermelékké és porrá változtatják. A köveket és a port lehordja a víz, megiU’eped- nek a szakadék fenekén, fcmely ezelőtt tömör köböl volt és idő­vel lebontotta a kőtörmelék, az után az apró kavics, majd vé­gül a föld. A természet különböző részei nem egyenlő gyorsasággal változ­nak. Egyes változások szemünk előtt, néhány perc alatt zajlanak le, másokat csak a természet év. röl.évi'e való megfigyelésével fedezhetünk feL Vannak a ter­mészetben olyan változások is, amelyet csak több emberöltő meg­figyelés vehet észre. Ismerünk méglassúbb változásokat is, ame. lyeket még az emberöltők hosszú sora sem figyelhetett végig. Azt mondják, hogy „lassú víz partot mos”. Soha senki sem láthatta, ahogy a víz fokozatosán, es' • penként mélyedést vág a V Ezt még nemzedékek boss ‘ ra alatt sem figyelhetji'. zU s0' de a vízesés zuhataga vő köveket szemlélv alatt le­következtettek arr~ helyesen kivájja a követ. «*» hogy a viz keresztül csöp" > ha évezredeken dán láthatjuk °S rá. ®zerl a jelenségekből ■<, hogy a természeti lyes követ’ * még akkor is he-; ha «íem i keztetést vonunk le, helyesebb s lehetünk tanul. Még ha minden lesz a következtetés, san ellenőri oldalról és tudomanyo- dássál, ldsérjZzuk őket) gondolko­Az égitef ettel egyaránt. magyarázatái-’tek keletkezésének meg kell isníoz mindenekelőtt mészet törvénj erkednünk a tér- törvényeket a be ’elvei. Ezeket á vő természet jel nnünket körülve. laboratóriumokban ínségeiből és a letek megfigyelést végzett kísér, juk meg. A legfo. állapíthat nyék — az anyag . ntosabb törvé nak törvénye, az -negmaradásá maradásának tör1 energia meg egyetemes tömege rénye és aí nye onzás törvé (Foiytatji ik.) Sportversenyek az arató ünnepségek keretében az Ifjúsági Szövetkezeti Faluban Az aratás és cséplés sikeres el, végzése után az Ifjúsági Szövetke­zeti Faluban sportversenyeket tar­tottak. A versenyen resztvettek a CsISz SzKB kiküldöttei, az aranyos- maróti járás EFSz dolgozóinak ki­küldöttei, a besztercebányai helyőr­ség katonái, szövetkezeti tagok a környező EFSz. ékből, sportolók az üzemekből és az EFSz-ekböl. Az ün­nepélyt jól előkészítették, pontosan, Programm szerint ment végbe. Dél. után 14 órakor a szövetkezeti ta­gok, sportolók a komáromi Skoda- üzemböl díszfelvonulást tartottak. Az üdvözlő beszédek után kiértékel, ték a gazdaság ez évben végzett munkáját és további célkitűzéseket tettek a következő gazdasági évre a munka termelékenységének foko­zása érdekében. " A résztvevökhöz Zdrazsilová elv­társnő, a CsISz SzKB titkára be­szédet intézett, melyben megköszön­te a szövetkezeti tagok önfeláldo­zó munkáját. A sportversenyt 15.45 órákor az összes sportolók díszmenetével nyi­tották meg. A programm első szá­ma bemutató kerékpárverseny volt, aztán gyermekjátékok következtek. Utána az utánpótlás és a férfiak könnyű- atlétikai versenye, röplab­da. és futbalmérközés volt. Az If­júsági Szövetkezeti Falu ifjúsága példát mutat falusi ifjúságunk előtt a testnevelés és sport terén. A ver­senyek keretében birkózók is fel­léptek; A nézőközönség nagy figyel­met szentelt különösen a Pálmai és Szuhovszky mérkőzésére. E két ver­senyző az Ifjúsági Sportjátékok második fordulójának győztese volt. A versenyen a következő eredmé­nyek születtek: Tanulók: 60 m futás: 1. Csemy 9.0 mp., 2. Farkas 9.1 mp., 3. Ur bánok 9.3 mp. Lányok: 40 m futás: 1. Hudák 6.5 mp., 2. Mojzsis 6.7 mp, 3. Tán. cos 6.8 mp. Fiúk: 80 m futás: 1. Príbojszky 12 mp, 2. Martincsek 12.1 mp, 3. Asztalos 12.3 mp. Férfiak: lOO m futás: 1. Vanek 12.8 mp., (SPD Komárom). 2. Ku­ba (DDM Guta) 13 mp, 3. Vince (DDM Gútá) 13.2 mp. Férfiak: 200 m futás: 1. Nagy (SPD Komárom) 26.7 m, 2. Bajko (SPD Komárom) 27.2 mp. Férfiak: 800 m futás: 1. Bogár (SPD Komárom) 2.24 perc, Lauri- nec (SPD Komárom) 2.27 perc, 3. Bazso (DDM Guta) 2.29 perc. Férfiak: 3000 futás: 1. Szolár (Pozsony)1 11.05 pere, 2. Bazso (DDM Guta) 11.59 perc. A röplabda-versenyt a hadsereg hatos csapata nyerte az Ifjúsági Szövetkezeti Falu csapata felett 3:0 arányban. Távolugrásban Laurin.ee győzött 490 cm-es ugrásával. Kőnek és Novak előtt. Mindkét játékos a komáromi SPD tagja. Súlylökésben a következő ered­mények születtek: 1. Vanek (SPD Komárom) 10.90 m, 2. Tóth 10.20 m, 3. Pálmai 9.47 m. A futballmérkőzésen a negyedik Szokol és a komáromi Skoda Szokol mérte össze erejét. A versenyt 1:4 arányban a komáromiak nyerték A Szövetségi Falu futballcsapata a Hadsereg csapatával játszottak 0:1 arányban. A sportverseny jő színvonalának biztosításában nagy szerepet ját­szott főleg a komáromi Skoda véd­nökség! üzem, Balázs Lászlóval, az üzemi Szokol testnevelési referensé, vei az élen. EFSz-einJkti&n e sport­versenyek rendezésénél az előkészü­letekre még nagyobb figyelmet kell szentelni, mert a helyi Szokol-cso- portok nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, hogy ilyen nagy je­lentőségű akciót a saját erejükből meg tudnának szervezni. Elsősor­ban a járási Szokol vezetőségek kell, hogy segítsék őket játékvezetők ki­küldésével, stb. E sportversenyek ki­bővítésével EFSneinkben és állami birtokainkon hozzájárulunk a Szo­kol egyletek munkájának fokozása, hoz. Szolár Alajos. A „pesszimista“ Zátopek és az „optimista“ Omladína Az Omladina, a titoista ifjúsági lap július 19-i számában „Zátopek, a pesszimista” címmel cikket közölt, amelyben arról ír, hogy a többszörös bajnok „bizonytalansággal tekint a helsinki olimpián való szereplésére és a mai napig sem döntött még ar­ról, melyik távon fog indulni“. Az Omladina többi cikkeiben viszont nagy derűlátással tekint a jugo­szláv sportolók szereplése elé. Hát a jóslatokba néhány hiba A „pesszimista" Záto­pek végül is mind a három távon indult és három olimpiai bajnoksá­got nyert. Sót egy angol újságíró kérdésére még azt ás megjegyezte j tréfásan, hogy a legközelebb talán már a 3000 méteres akadályfutás­ban is indul. A jugoszláv sportolók viszont összesen egy aranyérmet szereztek. Szóval a pesszimista Zátopek egymaga háromszor annyi olimpiai bajnokságot nyert, mint ág egész optimista jugoszláv sportküldött­ség. Takács Károly, pisztolylövés olimpiai Elek Ilona, a női tőrvívás olimpiai bajnoságán a második helyezést * érte el ..........................................MM............. ŰJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának hetilapja Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központ! Bizott­ságának kiadóvállalata, Bratislava, Sol- tésovej 2. - Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő; Szőke Tózset — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 245-51, 2. 3. •■'29-31, 3, - Nyomja a PRAVDA n. v. oyomdaja, Bratislava. - Előfizetés egy évre 10Ü.— Kés, félévre 50.- Kés — A oostatakarék­pénztári befizetőlap száma: S-13.890 — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó eä irányi* tó postahivatal Bratislava & \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents