Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-08-20 / 31. szám
Ül IFJÚSÁG 1952 augusztus 20. OZSWALD ÁRPÁD: u gij viezem a földel Ügy nézem a földet mint gondos gazda kinek & vetése már szárba szökken, mint a madár, amely a fészkét rakja te vidám énekkel magasba röppen. Nagyapám e földet még másképp látta «»- a sírját a fű már rég benőtte — mikor a nagy, száraz rögöket vágta s megpihenni leült a határkőre; szőrös, ráncos arcát a por belepte... Káromkodott hosszan, vad nagy haraggal. A derekát fájlalta otthon, este s kemény öklétől recsegett az asztal. LÉVAI DEZSŐ: Komáromi képeslap Nyugatról keletre hömpölyög o% Duna vise, fut, szalad. A parton tehervonat sötyög, kíséri kormos füstszalag. Égbolt mélyül a víz tükrében, onnan tűs fel a napsugár, a város peremén, mint ékszer, csillog győztesen a gyár. Népünk: szorgalma virágzik benne:, így "építi iszebb honát. Hegesztők lángja festi színesre a hős építők homlokát. 'Acélos izmok feszülnek az alkotó munka tervszerű. 'Az új világnak örök időkre erős vára e békemű, / n<>)mfl/wvvwl«»«»»**<»***********,í****' Mőxrcz C'fWUOWéZ* 1. f A Nagy Magyar Alföld tenger volt a Jura-korszakban. De ma, az Éhség korszakában is olyan, mint a tenger. Végtelen sík föld, köröskörül az ég alatt. Semmi domb, semmi emelkedés, olyan lapos, mint ä tengerszíne volna, ha képes tenne a tenger arra, hogy igy megtneredjen. A búzavetés oly egyenletes rajta, mintha vonalzóval húzták volna meg az isten mérnökei, hogy meddig szabad nőnie egy-egy fiatal búzaszálnak, hogy egy se bontsa meg a tükörsima lapot. Az ég úgy borul rá, mint egy üvegbúra, amelyre a játékos angyalok felhőket és csodálatos kék és fehér színeket vetítenek. ügy látszik, hogy a gróf majorja éppen a világ közepén van, mert ha innen körülnéz az ember, köröskörül látni az ég karimáját és 365 fok alatt az eget, bármerre is fordul. A fiatal gróf is azt hiszi, hogy a világegyetem közepén van örnaga is, mert amerre megy arabsparipáján, a munkások mindenütt úgy köszöntik, mintha egy fiatal isten menne el közöttük. Most egy 300 holdas répatáblához ér. Cukorrépa, akko- ■ ra sík darab, hogy beleszédül, aki soká nézi. Cukorrépa terem rajta és a kis palánták úgy állanak, mint kényes iskö- láslánykák, akiket a tornatanárnő állított szabályos rendbe, akármerre néz az ember, mindenütt nyílegyenes vonalakat adnak. A gróf a lóról messze lát, mert még fa sincs az egész tájon s a nyereg úgy tűnik fel, mintha óriási magasban volna A : gróf körülnéz és keresi azt a munkáscsoportot, amelyet tegnap is meglátogatott, meg tegnapelőtt is, minden nap ezen a héten, ma péntek dél van, á munkások úgy vannak beosztva, hogy mindegyik csoport• ban hetven ember van. Hetven férfi kapával felfegyverkezve s ezek meggörbedve hajolnak a cukorrépa palánták fölé és gon- do'san kapálják a gazt, és kis, felfordított tölcsér alakú dombocskát raknak a répaültetvény minden szála körül. , Végre felismeri, melyik az a csoport, amelyiket keres és odalovagol az úton. Mire odaér, éppen tizenkét óra. A munkások a munkavezető intésére felegyenesednek és abbahagyják a kapálást. Ebédidő, kiállnak a sorból s elmennek a tábla szélére, ahol az asszonyok és a gyerekek már várják őket az ebéddel. ■ Az ételt fazekakban Hozzák a faluból, de valamennyien pontosan megérkeznek, mire a harang megszólal távoli tornyokon. A fiatal gróf leszáll a tótól és odadobja a kantárt a sultanc- nak, aki előugrik, s ö maga a munkavezetőhöz megy és azt kérdi: , — Mikor lesztek már készén evvel a semmiséggel? A gróf harminc éves, kemény sportfiú, a munkavezető 65 éves, komor, öreg, A gróf derült és könnyed, az öreg meggörbült nyakú és mogorva Mély alázattal felel: — Méltóságos gróf ár, ne testek haragudni, de nagyon kemény a rög, régen nem volt eső, lassan haladunk, mert csak a fű nő. Bizony szombat estére csak akkor tudnánk elkészülni, ha egész éjjel kapálnánk. A grófnak ez mindegy. Ő csak azért kérdezte, hogy mikorra lesznek készen, hogy igazolja, mit keres idekinn a pusztán. Bólint és azt mondja: — Hát kapáljatok egész éj- jel. ■ A munkavezető megvakarja a fejét és azt feléli: — Már, méltóságos gróf úr, arra semmi napszámmal nem lehetne rávenni az embereket. A gróf nevet, körülnéz és meglátja, amiért jött, egy karcsú, magas, csinos fiatalasszonyt, aki éppen odaadja az urának az ételes fazekat. ‘ Ö. •A? asszony is odanézett a fiatal" grófra, kicsit elpirult és kicsit kacéran megbillent s aztán úgy tett, mintha nem is látná a grófot. Az urához fordul, aki már letelepedett a földre és azt mondja: , — Egyél. — Mit hoztál? — kérdi az ember. — Mit hoztam volna. Antit tegnap, egy kis levest. $ Az ember jól tudja, hogy nincs odahaza a háznál semmi. A kis kamra üres. Mogorván fogja a fazekat és térde közé veszi. Kiemeli ti zsinegből készített ételhordó hálócskából és leemeli a fazék tetejét. Belenéz. Csakugyan nincs bene semmi más, mirit barna lé. A tetején egy]kis megfagyott zsír úszkál, s ahogy belemeríti a kanalat, a hideg zsír rátapad a pléh kanálra, | "Nem szól semmit, mert nem tud mit mondani. Nehéz éhség van most a falvakban. A tél szigorú volt. Nem volt semmi, mert tavaly a szárazság miatt rossz termés volt, télire nem tudtak semmit sem gyűjteni s tele vannak adóssággal. Most hogy meg indúlt a munka, a napszám nagyon alacsony, egy pengő naponta. Távoli, boldog országok munkásai meg sem értenék, hogy lehet abból megélni. Ők azonban még adóságot is fizetnek belőle s úgy kópiáinak, mint az éhes kutya. Nem szidhatja össze az asszonyt, hogy miért nem hoz többet és jobbat, mert az asszony erénye éppen, ha ő nem panaszkodik ... A búza ára nagyon lent van, s az uradalmak sem tudnak fizetni. Sóhajt hát egyet s bekanalaz egy jítf levest. Még annak is öriU\hbgy vagy gombócot lel a lében, amit vízből csinált az asszony s úgy úszik a sötétbarna lötyben, mint valami ösvilági puhatestű állat. Az embert úgy hívják, hogy Kis. Kis János. Neki van legrövidebb netie és a leghosszabb szegénysége. Úgy úszik utána a szegénység, mint alkonyaikor az árnyék, ami belevész q keleti tájba, | [(Folytatjuk,); A magyar könyvesboltok áramlataival szemben, de a polcain két pesti kiadású nem csehszlovák munkásosztály ól- tál vastag könyvet találunk, dalán, a Párt Vezetése alatt amelyeknek írója Szlovákia- hősi harcot folytatott a né- &61 származik. Györy Dezső Pi demokratákra hazáért, és Vadász Ferenc írták e « vörös. Hadsereg csőkönyveket. Mindkét könyv, da ato^rca “ k0 hősed szlovákiai magyar béke- kétkeziében megvalósult. liaaxosok. Györy Dezső köny- w, ■„] vének címe: „A veszedelmes m w J ember” és egy harcos tanító, Czabán ^ ^ ^ m. Czabán Samu nie. rol szó. legszebb eszméiért Vadász Ferenc könyve #, küzdő fáradthatiatian forra- harenak nincs vége”, a csen- kalmár élete. A rozsnyói szár- szlovákiai niatprair kommunis. naazásű tanító, a ezó legiga- ta ifjúság hősi ^helytállását ~zibb értelmében vett népne vetíti elérik^ a próbatétel leg- vej£ volt. Arra tanította a súlyosabb időszakában. Nem gy^^ekeket, iaz életre ké- az a szándékunk, hogy iro- gzü)ő fiatalságot, a falvak és dalmi kritikát mondjunk ekét váw>sok népét> ho. könjUTöl. Csupán^ e két könyv gyan ken kiharcolni a szabad- kétségen felülálló^ nagy érté- gg.g0i) hogyan kell biztosítani kével alcarok ^foglalkozni, az emherhez méltó életet. A amely legszebb haladó hágj o- féifeiKlálís, burzsöá Magva,r- mányaink sikeres dokumentá. orsz£g. kormányhatalma fel- dójában rejlik. Ma, a ma- vonultatta ellene minden ál- gyar fiatalság ^ igen Kevéssé -jag törvényes és törvénytelen ismeri nagyszerű haladó múl - eszközét, de Czabán Samut ját. Ám ha e két könyvet megtörni nem tudta, mert kezébe veszi, feltárul előtte szövetségre lépett a néppel, múltúnk egy-két ragyogó sza- a munkásosztállyal és a eze- kasza, amely ^ elmélyíti ben. gőnyparasztsággal, amely elemink a szocialista hazafiságot tőnek legnehezebb óráiban ős a proletár nemzetköziséget mellette állt, bátorította, meg- és olyan gazdasággal telít; acélozta és elviselhetővé tét. meg életünket és harcainkat, to szenvedéseit, amelyeket eddig még a mun- A fiatal ~ tanítót a reakciós kásmozgalmi kutatás nem fe- jskolakormányzat, a kiegyezés dett fel. Ismertetni akarjuk utáni Magyarországon sovén- esupán e két könyvet, hogy nacionalista körei elnemzet- ezek mondanivalói minél szé- lenit és! politikája végrehajtá- tesebb körben jussánál, el sár a a szlovák lakosság koszokhoz, akikhez szólnak és zg a kopanyicákra küldi. Cza- tanúbizonyságot tegyenek: bán Samu felismeri helyzetét A mi népünk, Csehszlovákia és mindenben részvételével az dolgos magyar népe nem ült egyazon elnyomás alatt szen- ölbetett kézzel az imperializ- védő • szlovák és magyar nép mus korszakánál, mindenféle felé fordul. Bátran kiáll az mezbe öltözött élelkmérgező általános titkos váliasztójo. Mu olvassunk? te KÉT KÖNYVRŐL górt és a választási népcsalások ellen, aminek az eredményeképpen az ország egyik sarkából a másikba dobálják és mindenüvé követi a híre: veszedelmes ember. Igen, Czabán Samu veszedelmes ember volt, mert akárliová ment, a semmibe vett, félrerúgott nép mellé állott és a nagybirtokok által gűz&ba- kötott falvakba fényt és re- ményt vutt. Veszedelmes ember volt, mert szerette a parasztságot, megmagyarázta nekik, ki az ellenség, és a parasztság megértette öt. Megértette tanítását, amelyet a mozgalmi életet kezdő szer. vezett munkásság tolmácsolt és a klerikális feudális reakció ellen megkezdte a harcot. Az ébredező magyar munkásmozgalom erősíti és föl- karolja Czabán Samu harcát. Tanítja, segíti a fiatal tanítót, eljuttatja hozzá a szocia-, liamus hatalmas távlatát. A Tisza-rendszer végül is eltávolítja a népnevelők soraiból Czabán Samuit, de ettől kezdve a munkásmozgalom öleli teljesen magához. Összeforr a pesti gyárak munkásságának életével és velük együtt küzd az áruló szoedem. vezetők ellen ,az imperialista háború ellen. A Tanácsköztársaság dicsőséges napjai jó iskola Czabán Samu életében. A -fehérterror elöl Csehszlovákiába jön és itt folytatja áldozatos, hősies munkáját, mint A haladó magyar tanítóság aktív harcosa. Sajnálatos körülmény az, hogy Györy Dezső Czabán Samu életének ezt a szaka, iszát forrásanyag közelsége hiányában már nem tudta teljes egészében elénk vetíteni, de a könyv így is sokat jelent nekünk és főleg újonnan kialakuló fiatal magyar ta. nítóságunknafk. Mert Czabán Samu a haladó tanítóság fémjelzett neve. A fiatal tanító-nemzedékek az ö példája nyomán indult el a Pár-t lit. ján és termelt ki olyan értékeket, mint Morvay Gyula, Ilku Pált, Lempert Miklós és a -többiek, akik iskoláinkban a Szovjetunió szeretetére, a szocializmusba vetett hitre ta- tötották az ifjúságot. Szlovákia magyar tanítósága kell, hogy megismerje haladó múltjának e nagyszerű alakját, Czabán Samut, kell, hogy új, nagy eröfeszíté-’ sekre buzdítsa a máris élenjáró új fiatal tanítókat a magas kitüntetést kapott Szabó Imréket, vagy Teleki Mifcló- solkafl, jakikntek tanítványaik: gyapotot termelnek, kevés vízzel is beérő rizsfajtákkal kísérleteznek és a Párt szellemében alakítják át a magyar iskolát. Czabán Samu nem élte meg ezt et boldog kort, de emléke tanít, buzdít új harcra nevel a szocialista társadalom felépítéséért. m Vadász Ferenc könyvének TA harcnak nines vége) hősei komáromi, gútai, száméi i ifjúmunkások; és szegényparasz tűk, akik illegális harcban készítik elő népünket a fel- szabadulás nagy napjára. A könyv története azokkal a napokkal kezdődik, amelyekben a Horthy-fasizmus csapatai elfoglalták Szlovákia déli járásait és Pártunk a föld alatt folytatta harcát. A könyv örök emlékét állít fiatalságunk -hősi halottjainak, a komáromi Sehlár Edének, a kassai Schönherz Zoltánnak, Pártunk mártírjainak, Gogh Simonnak és a többieknek, valamint annak a bátran küzdő illegális ifjúsági csoportnak, amely Oszvald, Pálenyik, Vadász Ferenc, Weites Kálmán és mások irányításával rendíthetetlen harcot folytatott a Horthy-fasizmus ellen. Ha ez a könyv eljut déli járásaink magyar fiatalságához, ott csodát művelhet azo. Icon a vidékeken, ahol az Ifjúsági Szövetség munkája éppen a fiatalok passzivitásai; folytán még nem elég kielé- gítö. Mert nem kisebb dologról hoz nekünk hírt, mint egy csallóközi ifjú gárdáról, amelynek tagjai a besúgók, a ku- lák és nyilasfiatalok fojtogató szorításában, ezernyi akadállyal, ezernyi veszéllyel küzdve' is magasra emelik a Párt közös zászlaját, amelyet azokban a szomorú emlékű gyászos napokban bízták rájuk. Megismertet bennünket fiatal gútai és szimöi pa- rasztfiúkkai és parasztié nyokkal, akik az illegális munka, és a kegyetlen Horthy- csendőrség üldözésének füzében válnak nagyszerű, bátor kommunistákká, akik helyt állnak majd a felszabadulás után is az országépítés nagy feladatai közepette. A gútai, szimöi fiatalok illegális harca, fegyveres harccá csúcsosodik. Együtt a szlovák szegénységgel egy szovjet katona vezetése alatt, a gútai szigetet a partizánharc színhelyét az új hazafiság szocialista forrásává avatja. Leleplezi a könyv a kulákok népáruló harcát és a velük egy követ fújó d z sentri- értelmi ség piszkos cselszövéseit és szemünk elé vetíti a felszabadulás előtti időszakot, amelyről sokan szeretnek megfeledkezni. A „Harcnak nincs vége“, . bár gútai, szimöi környezetből veszi témáját, korrajz, mert ugyanígy harcoltak a losonci, rozsnyói, kassai fiatalok ás, ’ugyanígy készültek fel azokra a napokra, amelyekben a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség zászlaja alatt indultak győzelmes harcba a fel. szabadult haza felépítésére. Jr Két olyan könyvről számoltunk be tehát, amelyek mint első fecskék hirdetik a csehszlovákiai magyar ifjúság legszebb hagyományait, amelyekre építeni lehet és amelyekre építeni kell. Ilyep könyvek pedagógiai értéke felbecsülhetetlen a mi fiatalságunk szempontjából. H. L.
