Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-08-06 / 29. szám
1952. a.g.sstus 6. _______ flj IFJÚSÁG V 0 Mutass rá a kulák igazi arcára Baromiakon míg az EFSz, a kis- és középparasztok teljesítik az állam iránti kötelességüket a gabonabeszolgáltatás terén, eddig egyes kulákok, — mint Polák és társai, — akik a múltban béreseket tartottak és kizsákmányolták a cselédeiket, nem teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket. így például Polák kulák 2.970 liter tejből mindössze 57 litert adott be. Egy másik kulák, Ágh János 500 kiló sertéshúsból e/.ideig 59 kilót adott be. 1885 liter tejből mindösz- sze 12 liter tejet szolgáltatott be. Rá kell mutatnunk ezzel szemben a becsületes kis- és középparasztokra, mint például Kuchta Józsefig, aki jól teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét s aki tudja, és érzi, mivel tartozik a dolgozók államának, Ha ösz- szehasonlítjuk e két ellentétes ember ,j munkáját és gondolatát, amelyek az állam iránt teljesített kötelezettségükben nyilvánulnak meg, rájövünk arra, hogy a kulákság milyen gyalázatosán spekulál a kis- és középparasztok rovására. CsISz-tagok, kis- és középparaszt ifjak! Elsőrendű kötelességünk, hogy minden lehető módon rámutassunk ezekre a megátalkodott ellenséges elemekre, megmutassuk igazi arcukat kis- és középparasztjainknak. Ezek a spekuláló kulákok elvárnák, ha kontingensüket a kis- és középparasztok teljesítenék helyettük s ök here módra élnének továbbra is, mint ahogy éltek eddig. Nem szabad, hogy lehunyjuk szemünket az ilyen esetek felett. A „jó kulák" és ehhez hasonló elméletek hamis és veszedelmes frázisok. Erre számtalan példát találhatunk mindennapi életünkben. Ezért harcoljunk ellene s úgy dolgozzunk, i hogy kis- és középparasztjaink tuda- 1 tára ébredjenek, hogy a kulákok még ma is az ö bőrükön szeretnének keresni. Miért nem dolgozik az ipolynyéki és déméndi CsISz-csoport Az Ipolysági járás nyéki és déméndi CsISz-csoportjainak munkája nem kielégítő. Ez leginkább abban mutat- • kozik meg, hogy a tagok nem jelennek meg a taggyűlésen. Mi ennek az oka?-Elsősorban a vezetőség a hibás, mert munkáját, kötelességét nem teljesíti kellő felelősségérzettel. Szükséges, hogy a nyéki és dé- 1 méndi CsISz helyicsóportók vezetői tárgyalják meg munkájukat és konkrét határozatokkal javítsák azt meg. Vegyenek példát a szalatnyai csoporttól, ahol a CsISz-tagok már megértették a fegyelem jelentőségét és mindig teljes számban resztvesznek a taggyűléseken. Sz. E., Szalatnya. A vágsellyei járásban Tornóc vezet a beadás teljesítésében A vágsellyei járásban Torfiác került az első helyre a cséplés elvégzésében és a gabonabeadás teljesítésében. A gabonát egyenesen a cséplőgéptől szállították a raktárszövetkezetbe. Az EFSz 102 százalékra, a magángazdálkodók is százszázalékon felül teljesítették beadási kötelezettségükét. A szövetkezetiek nagyon jól ki tudták használni a gépeket és így hamarább el tudták végezni a munkákat. A magángazdálkodók nem tudtak annyit termelni, mint a szövetkezet, ezért több mint 30 kis. és középföldműves belépett a földműves szövetkezetbe. A csépiével egyidőben teljesítette beadását a muzslai szövetkezet A muzslai szövetkezetben július 30-án befejeztük a cséplést. Első dolgunk volt beadási kötelezettségünk teljesítése, aminek már eleget is tettünk százszázalékra. Beadtunk 21 vagon búzát, 45 vagon rozsot, 65 vagon árpát és 75 mázsa zabot. Jó termésünket a szakszerű és idejében végzett taJajmflVelésnek, a műtrágyának köszönhetjük. Beadási kötelezettségünknek eleget tudunk tenni és emellett még a tagoknak a természetbeni járandósága is biztosítva van. > A füssi állami birtokon befejezték a cséplést A füssi állami birtokon július Sóén befejezték az összes aratási és cséplési munkálatokat. A füssi állami birtok dolgozói kiválóan kivették részüket az aratási és cséplési munkákból. Miért tudták a füssi dolgozók idő előtt teljesíteni az aratás és cséplési tervüket? Mert a munkát megszervezték, a munkaerőket szakszerűen szétosztották, minden egyes dolgozónak megjelölték a feladatát. Az egész aratási és cséplési munkák így zavartalanul folytak lé. A kévék összehordásában segítettek az iskolások is és a dohányos csoportban dolgozó elvtársnök. Az aratási munkák alatt kitünően dolgoztak a CsISz-csoport tagjai s azt lehet mondani, hogy ők voltak az aratócsoport mozgatói, lelkesítői. Valóban példát mutattak. A cséplési mukák is szépen folytak le. Naponta átlag 150—160 százalékot teljesítettek. Ezzel mutatták meg a füssi dolgozók, hogy hü és odaadó harcosai a szocializmusnak, finden percet kihasználva dolgoztak azért, hogy az idei békearatást idő előtt befejezzék, Bozsaki Gyula, Bor- sicky Frigyes elvtársak, akik gépkezelésre voltak beosztva ahhoz a géphez, amelyen a CsISz-csoport tagjai dolgozták. Paksi Ferenc gépetető a gépnél kitünően végezte munkáját és az ifjúság példaképének lehet mondani. Jó munkát végeztek Pinke, Paksi Lajos, Simon Nándor és a két Bartik fiú. Példásan végezték j0r munkájukat s fáradtságot nem ismerve oldották meg feladataikat. Munkánk azért volt eredményes, mert az állami birtok vezetői és a csoportvezetők a munkákat észszerűen tervezték meg. Jól dolgoztak a zsákolok is, akik a gabonát szállították el a géptől. A füssi dolgozók tudatában vannak annak, hogy ha munkájukat jobban végzik és nagyobb terméseredményt érnek el, akkor jelentősen hozzájárulnak Szlovákia összesített tervének sikeréhez. Füssi levelezőnk. Misik bácsi új életet kezdett Délután három óra lehetett. A nap csak néha bújt elő az apró bárányfelhők közül, akkor is csak gyéren ontotta szét éltető sugarait. Keletről enyhe szellő lengedezett. így élég tűrhető volt a meleg. Az embernek nem kellett majdnem minden percben az izzadtságtól gyöngyöző homlokát törülnie zsebken- dőjével. Az ilyen időben szinte jól esett a csatangolás a csatai EFSz hatalmas tábla cukorrépa és paprika földjein, ahol vidám beszélgetések és éneklések között folyik a munka. Nem messze a cukorrépa főidtől két hatalmas kazal szalma sárgul a felszántott föld közepén. A traktorok és a cséplőgépek némán álltak, mint akik már elvégezték a maguk dolgát. Körülötte lányok, fiúk, asszonyok, emberek- szoroskodtak. Közben én is odaérek, egy pár másodpercig megállók és hangosan ráköszönök a vidáman dolgozó emberekre. ^ — Elvtársak, ki itt a vezető ? — Milyen vezető? — Hát, aki a munkát vezeti. — Az elnök nincs itt, éppen az előbb ment el a traktorokkal. Most vitték be az utolsó traktor terményt a zselízi állami raktárba, mert már végez. tünk a csépléssel és a be. szolgáltatással is. Különben a brigádvezetö én vagyok, Terhes János. Az én csoportom a legjobb, toldja meg a beszédet. Nézd meg, ezek a portól szurtos, de lelkes és kitünően dolgozó fiatalok az én csopor. tóm tagjái. Huszonegyen vagyunk. Valamennyien CsISz-tagok. Itt van köztük a CsISz helyi szervezet elnöke is, aki mint traktoros dolgozik a szövetkezetben. No meg egy tucat kiváló CsISz-tag, akik nemcsak, hogy jól dolgoznak, hanem a kultúr és politikai téren is a legjobbak. Az egész napi munka után fáradtságot nem ismerve minden este összejönnek a kul túrhelyiségben, olvasókörökre, ahol Valaeh Mihály politikai és olvasókör vezetőnek a segítségével közösen megvitatják az elolvasott könyveket. Épp egy hete, hogy befejezték az olvasóköröket. Már csak a vizsgákra várnak, hogy letegyék a vizsgát és megszerezzék a Fucsik-jel- vényt, amit olyan büszkén és örömmel fognak hordani. Közben a cséplőgép kö rül dolgozó munkások be fejezték az aprő-cseprö tennivaló j ukat. — Most már jöhet az eső, a termény már biztos helyen van, — mondja Misik bácsi, a lecsüngő baj. sza alól. Misik bácsi olyan hatvan év körüli, jókedvű öreg bácsika. Már régen tagja a Kommunista Pártnak. Hosszú évtizedeken kérész, tül gürcölt családjával együtt öt hektár földecské. jén. — De azért a reményt nem adtam fel soha, mert tudtam, hogy eljön egyszer a mi világiunk is — mondja mosolyogva Misik bácsi. — És el is jött, ugy-e Misik bácsi. — Hát bizony eljött. Eléggé fáj ez a falusi nagygazdagoknak. no de hadd fájón, pukkadjanak meg a mérgükben, az istenét az ingyenélö dagadt pocakjuknak. — Amikor megalakítottuk a szövetkezetét, röhögtek, hogy mit fognak tudni csinálni ezek a koldusok a szövetkezetben. És most, hogy elsők lettünk a ciséplésben, a beszolgáltatásban, meg hegy bő termést igér az idejében megművelt cukorrépa, paprika, krumpli, kukorica, stb., bebizonyítottuk nekik, és az ingadozó középarasztoknak is, hogy a szövetkezetben közös erővel, gépek segítségével, többet, jobbat, kevesebb idő alatt és kevesebb erömegfeszités mellett jobb eredményeket tudunk elérni, mint a nadrágszíj keskeny földjeiken dolgozó parasztok és a zsíros falusi nagygazdagokfMi a szövetkezetét egyedül a kis- és középparasztok és a föld- nélküli napszámosok alakítottuk meg. Igaz eleinte volt sok nehészég, de mi szembenéztünk a nehézsé. gekkel, tanulva a hibák, ból, a szovjet kolhozparasztok tapasztaia,tálból, a Pártunk segítségével legyőztük a nehézségeket. A jó munkánkkeal és eredményünkkel meggyőztük az ingadozókat is, akik látva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, beléptek a szövetkezetbe. Ezek, alúk beléptek a -szövetkezetbe, az idén már közösen arattak és csépeltek. Igen, a csatai EFSz dől. gozói kis és közép-parasztjai tudatára ébredtek annak, hogy az ö helyük a szövetkezetben van, mert az egyedüli út, ami biztosítja számunkra a szebb és boldogabb megélhetést. A csatai CsISz szervezet tagjai meggyőző propagá- dós munkával több mint tizenöt tagot szereztek a szövetkezet részére. És mindenben segítségére igyekeznek az EFSz-meik. De természetesen ezek a fiatalok mind nunkás és szegényparasztok gyerekei, akik más saját bőrükön tapasztalták a kapitalista kizsákmányolás kegyetlen elnyomásait. Török Elemér. A csenkei szövetkezet teljesítette gabonabeadását A csenkei harmadik típusú EFSz elsőnek végezte el az aratási és cséplési munkálatokat a somorjai Járásban és most készítik elő, hogy a szövetkezet október elsején negyedik típusra térjen át. A szövetkezet az aratási rfmnkála- tokat hét nap végezte el július 5-től 12-ig. Áz aratást, melyet 173 hektáron a CsISz-tagjai végezték el a szövetkezet gyorsan be tudta fejezni. Az egész szövetkezet, mint egy nagy család vett részt az ezévi békearatásban és nem úgy dolgoztak, mint néhány faluban nyolc órát, vagy esetleg tizet, Csenkén a főcél az volt, hogy a hirtelen beérett gabonát minél előbb keresztbe rakják, nehogy esetleg jégeső, vagy egyéb kár érje. 14-én kezdődött meg a cséplés és azt 26-ára be is fejezték. Az előírt gabonamennyiséget július 22-én 9 órára a szövetkezet beszolgáltatta az államnak. Ezenkívül visszaadták a földműves rak- társzovetkezeteknek a kölcsön kapott vetőmagot is. Csenkén még sohasem arattak olyan gabonát, mint ebben az évben a szövetkezet. Habár a csenkei határ kavicsos, még az átadott hektárhozam felül volt a húsz mázsán. Búzából hektáronként 28 mázsát értek el. A gabona fajsúlya olyan magas, hogy a csenkeiek álmodni sem mertek róla. A búza fajsúlya 85 fok, a rozsé 80 fok, az árpáé 69—70 fok. Az egész árpatermést átvette az állam, mint elismert vetőmagot és mintegy 50.000 koronát fizetett felárban a szövetkezetben. Az aratási és cséplési munkákban jól dolgoztak Kevezsda András és Lengyel Lajos traktoristák. Mind a ketten jó CsISz-tagok. A kocsisok köziíl Kvarda Rudolf és Csiba Sándor dolgoztak jól. Na,pi teljesítményük 4 hektár gabona behordása cséplőgépre. A cséplőgép'mellett kiváló munkát végeztek Füssi Mária. Vass Mária, Sáha Anna és SzalaJ ,M'<n CsISz-tagok. Az ö gépük naponta 170—200 mázsát csépelt el. Segített a munkákban Vass Vendek a CsISz titkára, aki Bratislavában géplakatos, de a szabadságát most vette ki és így segített a cséplési munkákban. A szövetkezet a cséplés alatt 112 darab tehén részére istállót is épített. Nem maradtak el a dohánytöréssel sem, már második törés folyik és ezt a munkát a CsISz leánytagjai végzik el. A dohányos Mikóci József a CsISz helyicsoportjának sportfeíelöse. Olyan dohány, amilyen a csenkei szövetkezetnek van, az egész somorjai járásban nem lehet látni. A helyi CsISz-esoportnak sürgős volt az aratás és a cséplés azért is, mert a helyi nemzeti tanács és a szövetkezet vezetősége úgy döntött, dogy a mostani iskolát odaadja kul- turháznak és ezért a CsISz tagjainak szeptember elsejére át kell alakítaniuk a Déhi-féle házat iskolának. A helyi CsISz-csoport. munkáját segíti, támogatja a helyi^pártszer- vezet és a helyi nemzeti bizottság. A szövetkezet elnöke és agronómja tagjai a CsISz-nek, ők az ellenőrök. A helyi nemzeti tanács elnöknője Nagy Mária, szintén CsISz-tag. Csenkén nemcsak a szövetkezetbe»- dolgoznak jól a CsISz-tagok, haneii» vezetői, irányítói a falunak. Vass Ferenc, Nagymagyar. A verebélyi járásban pár nap múlva befejezik a cséplést Mint minden járásban, a verebélyi járásban is nagy gondot fordított a Párt és a CsISz szervezete arra, hogy az aratás, cséplés és a beszolgáltatás gyors iramban folyjon le. A Párt és a CsISz szervezete mozgósította a járás összes öntudatos fiatal és öreg dolgozóit, hogy minden igyekezetükkel törekedjenek arra, hogy hathatós segítséget nyújtsanak a dolgozó kis- és középparasztoknak, az EFSz-eknek és az állami birtokoknak az aratási, cséplési munkálatok minél hamarabbi elvégzésében. A hivatalnokok és a falvak helyi CsISz szervezetei brigádokat szerveztek az aratási és cséplési munkálatok meggyorsítására. Az aratási munkálatokban aktívan bekapcsolódtak a pionír szervezetek is, amelyek kalászgyüjtö és kéveösszehordó brigádokat szerveztek. Ezenfelül kisebb kultúrcsoportokat alakítottak, amelyek a hangszórókon keresztül, az aratással és a csépléssel kapcsolatos kultúrelöadásokat tartottak. Az egyes kultúrcsoportok a déli órákban kinn a mezon szórakoztatta az arató és cséplő munkásokat. A járásra már több jelentés érkezett azokból az EFSz-ekböl, állami birtokokról, ahol végeztek a csépléssel és a beszolgáltatással, így például: Valkáról, Zsitvagyar- gyarniatról, Piszárdról, Klemento- váról stb. Ezekben a községekben az ifjúság is lelkesen bekapcsolódott az aratásba és a cséplésbe. Éjjeli cséplőbrigádokat is szerveztek, hogy meggyorsítsák a cséplést és ezáltal a beszolgáltatást is. Verebélyen a járás székhelyén egy hatalmas feketetáblán, jól olvasható nagy betűkkel ez látható: „A beérkezett jelentések szerint ennyi százalékban teljesítették a járáshoz tartozó falvaink a beszolgáltatást.“ Majd utána következnek sorban a falvák nevei és a százalék arányszámok egyes községek között a beszolgáltatás terén. Vannak községek, amelyek százszázalékra vagy százszázalékon felül teljesítették a beszolgáltatást. De vannak, amelyek százszázalékon alul teljesítették a beszolgáltatást. Ez természetesen attól függ, hogy melyik községben hogyan állnak a csépléssel. A járás eddigi beszolgáltatott terménymennyisége meghaladja a 70 százalékot. Egy- pár nap múlva százszázalékon felül teljesítik a beszolgáltatást, — mondja a járás CsISz titkára — mert mindent megtettünk annak érdekében, hogy az előirányzott beszolgáltatási terv teljesítve legyen. Sőt, azt tűi is szárnyaljuk. Erősen közbe lépünk és a fejére kopßintunk a kulákoknak, ha szabotálni mernék a beszolgáltatást, vagy egyéb munkálatokat. Állandóan szem előtt tartjuk a kulákok minden, megmozdulását és ha rombolni akarnak, irgalom nélkül lecsapunk rájuk, mint sas a csirkére, hogy ezáltal megakadályozzuk őket bármilyen aknamunkában. így elérjük azt, hogy a járásunk százszázalékon felül fogja tudni teljesíteni a járásra kiszabott termény mennyiségnek a beszolgáltatását. Akik szabotálják a gabonabeadást Bélle puszta lemaradt a gabonabe- szolgáitatás teljesítésével. Habár sokan vannak olyanok, mint Zuziák Károly egyénileg gazdálkodó paraszt, aki az összes kötelezettségét a gabonabeadás terén százszázalékra teljesítette, de a puszta mégsem tudja gabonabeadását teljesíteni, mert többen vannak olyanok, akik nem akarnak eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségüknek. Ilyen Charvat János, akinek 47 mázsát kellene beszolgáltatni kenyérgabonából, de ő csak 20 kg-ot adott be mindmáig. Árpából Viszont 35 mázsa helyett csak két mázsát adott be. Vagy itt vannak a többiek. Martos, Mlhalek, Opálka, akik Charvat nyomán haladva szintén a szégyentáblára kerültek. Ezek .a kulákok szégyenei a pusztának, szabotálják a gabonabeadást és a termést el szeretnék feketézni. Becsapják a dolgozó népünket, megcsalják államunkat. Mi dolgozók kívánjuk azt, hogy az ilyen spekulánsokat a legszigorúbban, büntessék meg, mert miattuk az egész puszta nem tudja tervét tel- jesiteni. Bélle puszta dolgozói dolgozó parasztjai kövessék Zuziák elvtárs példáját a beszolgáltatás terén, és a népi szervek lépjenek fel a kulák spekulálókkal szemben. Paksi László, Ekees.
