Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-30 / 28. szám

1952 július 30. 01 IFJÚSÁG 5 Mikor Csöllén megkezdték az ara­tást, a csöllei CsISz helyi szervezete is ki akarta venni részét a munká­ból. Alakítottak két kilenctagú cso­portot. Sokáig vitatkoztak azon az egyik ülésen, hogy kiket tegyenek meg a csoport vezetőivé. Senki sem akarta ezt a funkciót vállalni, mert j hiszen a csoportvezető felel az egész csoport munkájáért. Meg aztán at­tól is tartottak, hogy a CsISz.tagok, mivel nagyobb részük 14—15 éves, nem állják meg helyüket az arartás- nál. Pedig az aratást már megkezd­ték, az aratógépek már javában zúg­tak a csöllei EFSz széles tábláin. Te­hát szükség volt azonnal csoportve­zetőt választani. A tagság nagyobb része Podmanicky Mária 16 éves CsISz.tagot ajánlotta. Mária elszé- gyelte magát, mert hiszen ö még so­hasem volt csoportvezető, vagy ha­sonló, ezért halkan megjegyezte, hogy ö ezt a funkciót'nem vállalja. A CsISz-tagok azonban, akik ismer­ték öf és meg voltak győződve, hogy Mária becsületes munkás és jól dol­gozik a CsISz.ben is, addig beszéltek neki, míg a gyűlés végén Mária el­vállalta a funkciót. A másik csoport vezetőjéül Jeka Rózsit választották. A két csoport másnap már munká­ba is állt. Azon a táblán, amelyet a traktor még előtte való nap leara­tott, estig összehordták a kévét. Ea körülbelül hat és félhektár terület volt. Másnap ugyanennyit végeztek és ágy tovább, Kilenc nap alatt ösz- szehordták a kévét ötven hektáron. Ez a csöport megalakulásakor ver­senyre hívta ki a misérdi CsISz ara. tási csoportját. A versenyben a csöl­lei csoport lett győztes. Jeka Rózsi csoportja elmaradt mö­göttük. Ök tíz nap alatt 29 hektáron hordták össze a kévét. Mikor az aratás végétért a csöllei két aratási CsISz-csoport azt kíván­ta, hogy a cséplési munkák alatt az EFSz adjon nekik egy cséplőgépet, amelyen majd csupán ők fognak dol­gozni. —Megálljuk mi a helyünket a csép. lögépnél is, — mondotta az EFSz el­nökének Podmanicky Mária, mikor ezzél a kéréssel a vezetőséghez for­dult. I — Hiszen ti még gyerekek vagy­tok. Hogyan tudnátok ti a cséplőgé­pet kezelni. A legöregebb tag közte- tek legfeljebb, ha tizenhét éves. ■— mondotta az EFSz elnöke, kicsit gú­nyosan mosolyogva. — Megmutatnánk mi, csak cséplő­gépet kapnánk, — erösködtek a töb­bi tagok is. Az EFSz elnökével azonban nem lehetett tovább diskurálni. Nemcsak az elnök, hanem a többi EFSz.tagok is kijelentették, hogy ,.gyerekekre" nem bíznak cséplőgépet. Csöllén hamarosan munkába áll­tak a cséplőgépek. A CsISz-tagokat szétszórtan osztották be a gépekhez. Podmanicky Mária három társával egy géphez került. Mária törekhordó lett, a többiek pedig a szalmakazalon dolgoztak. Máriának egy kicsit ne­héz munkája volt, mert hiszen a pelyvahordásnál nagy a por, az em­bernek védőszemüveget is kel visel­nie. De Mária egy idősebb szövetke. zeti asszonnyal úgy dolgozott, hogy a cséplőgép alatt sohasem halmozó­dott fel a pelyva és a törek. A szal­makazalon dolgozó fiatalok azonban kicsit gyengék voltak. Nem is csoda, hiszen még ilyen munkánál sohasem dolgoztak. Kezükbe vették a villát, do nem értejtek ’ még ahhoz sem, hogyan emeljék, vagy hogyan hány­ják egyik helyről a másikra a szal­mát. Később belejöttek a munkába. | A szalmakazalra két idősebb szövet­kezeti bácsi került, akik az ilyen munkáknál nagy tapasztalattal ren. delkeznek; fiatalkorukban az uraság kazaljain mindent meg kellett tanul - niok. A bácsik tehát tanították a gyerekeket, a gyerekek pedig hall­gattak az öregekre. Harmad nap múlva már egészen jól rakták a szal­makazlat. — Ha tudtam volna, hogy ezek a fiatalok ilyen jól megállják a helyü­ket mindenütt, akkor adtam volna nekik egy cséplőgépet. — Hiszen azt meg lehetne még most is csinálni, — szólt közbe öröm­mel Podmanicky Mária, aki véletle. nül meghallotta az elnök nyilatkoza­tát. — Most már minden cséplőgép fog­lalt — felelte az elnök, — meg aztán rövidesen befejezzük a cséplést, úgy­hogy nem szükséges újabb cséplési csoportot alakítani. Ne féljetek sem­mit, majd jövőre ha megnőtök. A* többi cséplőgépekhez beosztott fiatalok is egészen jól beváltak. Per­sze volt köztük egy.két testileg gyen gébb fiatal is. Ezeket könnyebb mun­kára osztották be, ahol megadták helyüket, tehát a cséplés. gyors me­netét semmi sem akadályozhatta. ★ ★ ★ Csöllén még folynak a cséplési munkák. A CsISz helyi csoportjának fiatal tagjai nem csökkentették mun­kájuk menetét. Ezek a fiatalok már a cséplés minden szakaszán jól beta­nulták munkájukat, semmi sem aka­dályozza őket a cséplésben. Podma. nicky Mária szintén jól dolgozik, azonban fáj neki, hogy a cséplés kez­detekor nem kapott a fiatalság egy cséplőgépet. A többi fiatalok is ezen a nézeten vannak. Az EFSz elnöke azonban bíztatólag így szól hozzá­juk: ! —Ti egyedül nem értetek volna el olyan eredményt, mint az idősebbek­kel. Hiszen sokan közületek még cséplőgépet sem láttak eddig. Jobb, hogy együtt dolgoztok az öregebb elvtársakkal. így együtt nagyszrü eredményeket érünk el. Jakubec Tibor. Mi már új ifjúság vagyunk A Garam-völgyében, köz­vetettül a vasút mentén fek­szik Garámjdldvár. Még ke­veset hallottunk erről a fa­lucskáról, pedig jelentős építkezés folyik a körülötte elterülő völgykatlanban. Ga- ramjöldvárnak van egy fa­feldolgozó üzeme és egy ha­talmas gépgyára, amelyben kőzúzógépeket és egyébb gépalkatrészeket készítenek. Közvetlenül a gyár mellett épül egy vasolvasztó kemen­ce, melynek a felépítésénél, fiatal brigádos fiúk és lányok dolgoznak, akik két műszak­ban dolgoznak és kiváló eredményeket érnek el. A vonat éles füttye jelezte, ■hogy közledik az állomás. Már nyikorognak is a fékek s a mozdony prüszkölve meg­áll. — Garamföídvár — hang­zik a kalauznö hangja. A vonatról vidám, jókedvű fiúk és lányok szállnak le. Útközben én is hozzájuk csatlakoztam és együtt cam­mogtunk, a nap forró mele­gétől gyöngyöző arccal a bri­gádtáborba. Már messziről hallatszott a brigádosok élénk beszélge­tése. Délután négy óra volt. Kö­zös megbeszélést tartottak a brigádosok, a megbeszélésen jelen volt az üzemi bizottság elnöke is A beszélgetés a verseny megszervezéséről, az egyes csoportok eredményeir­ről, a munka kiértékeléséről, a hibákról és a kultúrmunká- nah a megszervezéséről folyt. Az üzemi bizottság elnöke élénk beszélgetés közben megjegyzi, hogy az egész ke­rületben dolgozó brigádosok között ez a legjobb brigád és egyben tolmácsolta a kerület pártelnökének a dícséretét is a brigádosok kiváló munka­teljesítményéért, amelyre lel­kes tapsviharral válaszoltak az örömtől piruló arcú ifjú brigádosok. Markolán elvtárs örömmel olvassa fel az egyes csopor­tok eredményeit, majd utána kiértékelik, hogy egyénileg kik érték el a legjobb telje­sítményt a munkában. A leg­jobb csoport Kovács Borbála csoportja, amely 395, 384, 365 százalékos eredményt ért el. Majd a Salma elvtárs cso­portja, amely 335, 352, 367 százalékos eredményt ért el. Kiváló eredményeket értek el a többi csoportok is. — Nincs egy csoportunk sem, amely 150 százaléknál kisebb eredményt ért volna el — mondja Heringes elv­társnő, akinek a napi telje­sítménye 250 százalék. Egyénileg kiváló eredmé­nyeket értek még el SalhTá elvtárs, aki 310 százalékkal a brigád legjobb munkása, majd Haraszti elvtárs, aki 307 százalékos eredményével versenyre hívta ki Salma elv­társat — aki a versenyt ürömmel elfogadta. Jó telje­sítményt ért el Körösi elv­társnő is, aki 268 százalékos Saíma Imre eredményével versenyre hív­ta ki az összes lányokat. — No, és hogyan értétek el ezeket a szép eredményeket? — Mielőtt megkezdtük a munkát közös megbeszélést tartottunk, ahol politikailag alátámasztottuk, hogy mit jelent az, ha jól és eredmé­nyes munkát végzünk. Be akarjuk bizonyítani Pártunk­nak és dolgozó népünknek, hogy ml a pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium tanu­ló ifjúsága nemcsak a tanu­lásban, hanem a fizikai mun­kában is megálljuk a helyün­ket. Mi már nem a régi ké­nyeskedö tanulóifjúság va­gyunk, hanem új, szocialista szellemben nevelt harcos, munkára kész ifjúság — mondja Haraszti elvtárs. — Két műszakban dolgo­zunk. Minden percet gazda­ságosan kihasználunk,- — folytatja a beszélgetést Mar- kotán elvtárs. Szabad időnk­ben állandóan képezzük ma­gunkat politikailag, újságot, könyveket olvasunk, politikai megbeszéléseket tartunk, egy­mást kölcsönösen kisegítjük a munkában, ezért tudtunk elérni ilyen szép eredménye­ket. — Mi ezeket az eredmé­nyeket még fokozni fogjuk. Versenyre hívtuk ki a kerü­letben dolgozó ifjú brigá'do- sokat, és bízunk abban, hogy a versenykihívást meg is nyerjük, — jegyzi még meg Haraszti elv társ. Most egy újabb hang hal­latszik, amire mindannyian feljigyeltünk: , — Brigádunk kétszáz órát dolgozik le a hős koreai nép javára, mert tudjuk azt, hogy a koreai nép értünk is harcol a közös ellenségünk ellen, az amerikai hiénák és farkasku­tyák ellen azért, hogy mi bol­dogan tanulhassunk tovább, Boldogok is ezek a-fiata­lok mind. Meg vannak elé­gedve mindennel, csak azt az egyet sajnálják, hogy már rövidesen itt kell hagyniok ezt a szép helyet. Török Elemér. Miért nem végez jó munkát a nagykaposi járás CsISz-vezetősége és a járás CsíSz-szervezeteí? Ma, amikor csehszlovák hazánk­ban nap-nap után újabb és újabb eredményeket érünk el a szocializ­mus építésében, becsületbeli köte. lessége, minden becsületes csehszlo­vák állampolgárnak, hogy aktív épí­tőjévé váljon a - szocializmust építő csehszlovák hazánknak. Hazánk szo­cialista állammá való átépítésében nagy feladat vár főleg az ifjúság­ra. Ma már nap nap után tapasztal­juk azt, hogy ifjúságunk döntő több­sége lelkes építőjévé vált a szocia­lizmusnak. Vannak járások és falvak, ahol a CsISz-szervezetek kimagasló ered­ményeket értek el: a termelés, szer. vezés, kultúr- vagy a politikai ok­tatás terén. így például a király- helmeci járás, jó munkát végzett a termelés terén. A csécsénypatonyi CsISz szervezete, az aratási munká­latokban ért el kiváló eredménye, két, vagy a nagymegyeri CsISz- szervezet, stb. De ez nem jelenti azt, hogy minden járás, vagy köz­ség jól dolgozik. Nem, mert vannak járások vagy községek, ahol arány­lag a jól dolgozó járások vagy köz­ségekhez viszonyítva gyönge mun. ka folyik. Konkrét példa erre a nagykaposi járás, ahol csiga lassú- ságű munka folyik akár a terme­lést, aratást, kultúrmunká,t, vagy politikai oktatást nézzük. A nagykaposi járás CsISz-vezetö- sége nem végzett jó munkát az évi politikai oktatás terén. Mindössze két kör dolgozott és ezek sem vé­gezték el az oktatási évet. Ugyan­ez a helyzet az olvasókör működé­sénél, az Üj Ifjúság vagy az Alko­tó Ifjúság terjesztésének terén. A járási vezetőségnek például az Éj Ifjúság nem is jár. Az aratásnál egyetlen ifjúsági brigád se dolgozott. A járásnak nincs elegendő instruk­tora. Most pedig nézzük meg, hogy mi. ben kell, illetve hol kell keresni ezeknek a hibáknak az okait? — Lovász György járási titkár sza­vai szerint. — A járásban 31 község van, eb­ből 19 magyar, 19 szlovák, A járás vezetőségében pedig nincs egy ma­gyar vezető se. A járásnak nincs egyetlen magyiar instruktora sem. Majdnem minden két hónapban új titkára van a járásnak, ami azt je. lenti, hogy egy sem ismeri részleté­ben a járási CsISz-szervezetek prob­lémáit. Én is mindössze két hónap­ja vagyok -a járás titkára és ma. gyárul én sem tudok. — No, és mit tettél annak érde­kében, hogy ezeket a hibákat kikü­szöböld és tud-e ezekről a hibákról a kerület? —- Ezekről a hibákról tud a ke­rület is. Minden héten zaklatom őket hogy küldjenek a járásra magyar instruktorokat, olyan vezetőket, akik tudnak magyarul is. Pedig csak utána kell nézni. Igaz, már számtalanszor meg. ígérte a kerület, hogy segít a hibák kiküszöbölésében és küld magyar vezetőket a járásra, úgyszintén ma­gyar instruktorokat is. De ezideig ez még nem történt meg, mert ahogy kijöttek, úgy el is mentek, anélkül, hogy valamit segítettek volna a hibák kiküszöbölésében. A nagykaposi járásban addig nem fog jó munka folyni, amíg a járás­ra nem küldenek magyar CsISz-ve- zetöket és instruktorokat, akik rendszeresen látogatnák a helyi CsISz-szer vezet ekei; és segítenének azok munkájában. Kérjük az eperjesi CsISz-kerület vezetőségét, hogy tegyék meg a kellő intézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a nagykaposi járásban ezek a hibák legrövidebb időn belül ki legyenek küszöbölve, mert csak a hibák eltávolítása után fog jó és eredményes munkát végezni a nagy­kaposi CsISz.vezetösége ég a járás helyi CsISz szervezetei is. Zselízen javában folyik a cséplés A zselízi III. típusú EFSz-ben 340 hektár gabona volt vetve. Az EFSz-ben hatvan munkás dolgozik és mégis idejében elvégezték az ara­tást, mindamellett nem maradtak le a tavasziak megmunkálásában sem. Az EFSz dolgozó parasztjai már tu. datában vannak annak, hogy maguk­nak dolgoznak, nem ismernek nehéz­ségeket és fáradtságot a munkában. Ma már javában folyik a cséplés. Naponta 150—170 mázsát csépelnek ki. Zselíz első és legfontosabb felada­tának tartja, hogy az első kicsépelt gabonát azonnal az államnak adja. így is van ez. Mert a mázsáról rög­tön a traktorokra rakják a terményt és viszik a zselizi állami gabonagyüj- tö raktárakba. Áz árpából és a rozs­ból már eddig 70 százalékra teljesí­tették a beszolgáltatást. A búzából 50 százalékra, pedig még csak egy pár napja kezdték meg a cséplést. A cséplésben segít az ifjúság is. Az ifjúság éjjeli cséplöbrigádokat szervez. Minden éjjelre egy-egy va­gon terménynek a kicséplését vállal, ták és ezt el is érik. Megkérdem Belkó elvtárstól, a zse­lízi járás CsISz-titkárától, hogy miért éjjeli brigádot szervez az ifjú­ság. — Azért elvtárs, mert csak egy géppel csépelünk és így nappal nem szervezhetünk brigádokat, mert a cséplésnél állandó munkások vannak, akik egész nap csépelnek. — No és mit szól az ifjúság ah­hoz, hogy éjjel csépel? — Ezt talán kérdezd meg tőlük. A körülöttünk álló porlepte fiata. lók nem is várták meg, hogy ezt megkérdjem tőlük, mert valameny­nyien lelkes hangon azt felelték, hogy az éjjeli cséplést ők maguk kez­deményezték. — Egy 25 tagú cséplöbrigádofc szerveztünk, akik önként jelentkez­tek arra, hogy segítenek az EFSz­nek a cséplés sikeres befejezéséi ben, hogy a termény minél hama­rább raktárba ^terüljön, mert csak ott yan biztos helyen — mondották, A cséplöbrigádban vannak olya-, nők is, akik napjpal is csépelnek, mint például Pribeszky Zsuzsana,- aki minden második éjjel segít A cséplésben. Pribeszky elvtársnövel való be­szélgetésből megtudtam azt, hogy d az egyik legjobb dolgozó ifjúmunká­sa az EFSz.nek. Normáját mindig száz százalékon felül teljesiti. Ö ma­ga nagyon meg van elégedve az EFSz-szel, mert a becsületes mun­ka után, becsületes fizetést is kap. Havonta 4000 koronát keres és még egyébb jutalmazásokban is részesül. A szülei kisparasztok, akik szin­tén az EFSz.ben dolgoznak és ök sem panaszkodnak. — Amióta az EFSz-ben dolgozom, tudom azt, hogy mi az élni és még hozzá jól élni — mondja Pribovszky néni. A lányom keresetéből vettem egy rádiót is és ezenfelül bőven te­lik mindenre a keresetünkből. De nemcsak Pribeszkyéknek biz­tosított jobb életet a nagyüzemi gazdálkodás, hanem ezer és ezer kis- és középparasztnak, akik a múltban csak nyomorogtak a nadrágszíjj kés. kény földecskéjükön És ma már kö­zösen gépek segítségével boldog és örömteli életet élnek. I T. E. A galántai EFSz és az egyéni gazdálkodók július 24-én teljesítették gabonabeadásukat A galántai III. típusú EFSz tag. | jai július 24.én befejezték az ara. tást és a cséplést. Egyidejűleg a gabonkbeadásnak is százszázaléko­san eleget tettek. Hasonlóképpen a galántai magángazdálkodók is be­fejezték a cséplést és az aratást és teljesítették beadási kötelezettségű két. A galántai járásban lévő hódi III. típusú EFSz.ben július 24-én szin­tén véget ért az aratás és a cséplés. A gabonabeadást 101 százalékra tel­jesítették. A magángazdálkodók is teljesítették beadási kötelezettségű, két az aratás és a cséplés befejezése után.

Next

/
Thumbnails
Contents