Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-30 / 28. szám

1952 július 30. 3 01 ipiüsAg Hajnali négy óra voll, amikor Bá­rány, a gépész és Károly, a kombájnos már talpon voltak. Nagy nap állt előt­tük. A gépész késő estig javította az egyes alkatrészeket, hogy a nagy pró­bára minden kész legyen, mert az em­berek kiváncsiak ennek a „masinának" a munkájára. Már tegnapelőtt este a gyűlésen lelkesen beszéltek a szövet­kezeti tagok a kombájnról. A szövetke­zeten kívül álló parasztok közül töb­ben élénken vitatkoztak a „csodagép­ről”, ahogy a faluban nevezték a kom­bájnt. « Ahány ember, annyi gondolat, — így volt ez a kombájnhoz való viszonyuk­ban is. Akadtak, akik hitetlenkedtek a gép munkájában, mint Gáspár is, aki mindmáig nem tudta értékelni a gépek jelentőségét. Nagyon büszke volt két lovára, s most is csak úgy félig mo­solyogva megjegyezte, hogy hát jó a gép, de nem nekünk való az, a mi föld­jeinken nem lehet vele forogni. Badó a felvégről meg egyenesen ellene volt, habár az ő földjén talán már meg le­hetne fordulni a géppel. Ö titokban nem ellenezte a gépesítést, csak job­ban szerette volna, ha az övé lett vol­na, hogy a hasznot ő vághatta volna zsebre. Egyszóval vegyes érzelmekkel távoztak az emberek a gyűlésről. A gépész és kombájnos is erről tárgyalt, míg a Nagy-dűlő felé vezető úton ha­ladtak. Beszélgettek még a munkáról, az időjárásról, a politikáról, de főképp az aratás időelőtti elvégzése képezte beszédük főtémáját. Lassan haladtak, alig vették észre és már is feltűnt előttük a búzatábla kö­rülaratott széle. A nap mind erősebben tűzött. A szö­vetkezet dolgozói is gyülekezni kezdtek a munkába. /I harmat felszáradt. A gépész és a kombájnos utolsó „simításokat” végezték a gépen mielőtt elindultak. Közben a szomszédos táb­lákról többen eljöttek megnézni a kom­bájn munkáját. Kiváncsiak voltak, kö­rülállták a kombájnt. Károly begyújtotta a motort, amely- ’ nek dübörgése messze hallatszott a ha­tárban. Hírül adta a Nágy-dűlőben és a környéken dolgozóknak, hogy új élet új munkamódszer kezdődik a szövetke­zet hatalmas földtábláin. A kombájn . megkezdte az aratást. Károly minden \ idegszála megfeszült, hallgatta a gép ! zúgását. A gépész vizslaszemekkel fi­gyelte a munkát. Az emberek követték a kombájnt, hogy személyesen is meggyőződjenek a munkájáról, Vizsgálgatták a tarlót, nézegették hogy nem szórja-e a sze­met, nehogy kárba vesszen a minden­napi kenyér. Károly olyan érzéssel vezette a kom­bájnt, mintha gépollót vezetne egy ké­nyes gyermekfejen. Hogyne, hisz ettől a mai „bemutatótól” nagyon sok függ. Azok, akik még tegnap hitetlenkedtek, ma személyesen is meggyőződhettek a gépesítés, a közös gazdálkodás elő­nyeiről. Tudták ők ezt mindketten, ezért szinte együtt lélekzettek a géppel. A kombájn eleinte gazos szemet adott. Gáspár, egy negyvenkörüli pa­raszt meg is jegyezte, hogy tisztább szemet kellene adnia a gépnek. Bözsi, a szövetkezet egyik munka- csoportjának vezetője, aki egyébbként csendes ember volt, — most hirtelen Gáspárhoz fordáit és így szólt hozzá: — Várjon csak Gáspár, nem lesz az gazos. Először aratunk a géppel. Majd belejövünk a munkába. A munka szépen haladt. Éppen visz- szafelé kanyarodott a kombájn, és az emberek, akik követték. — amikor egy­szer csak megszűnt a motorberregés. Mi történt? A kombájnos leugrott a gépről, hogy megnézze a hiba okát. Az emberek összenéztek. Sokféle gondolat kavargóit az agyukban. Egye­sek aggódlak, mások hitetlenkedtek, köztük Gáspár is, a hat hektár tulaj­donosa, sőt egy lekicsinylő mosoly is feltűnt Bárdos ajkán. Mi történt, kérdi a gépész? — aki már a kulccsal sietett a szerszámos kocsitól. — Valami baj van, — szólt a kom­bájnos. Valami dugulás, mert nem ad­ja rendesen a szemet és tördel a gép. — No semmi, — szólt a gépész és már is hozzáláttak Károllyal a hiba el­távolításához. Az emberek körülállták a kombájnt. Mindegyikük kíváncsiskodott, bámul­ták a gép különböző alkatrészeit. Vi­tatkoztak az egyes alkatrészek hivatá-• sán. Közben honnan, — honnan nem, a bámulok csoportja közé keverődölt Tal- lósy is, aki valamikor „első gazda” volt a faluban és akinek a fél falu járt ingyen dolgozni a kamatért. Az em­bereit észre sem vették Tallúsyt. Ugyan mi szél hozta őt ide? Bizto­san kiváncsi leit a gép munkájára, vagy egy kis politikára jött a dolgozo parasztok közé. Ez is, az is, — no meg még valami. Tallósy is kíváncsi •természetű. Ó is szereli a gépet. Hátha még a hasz­not neki hajtaná. — Ló napot — köszönt és előrefura- kodolt. Egyesek felellek a köszönésre, főleg az asszonyok közül, akik még a múltból mintha magukon érezték volna a jólelkű huták” „bőkezűséfét’', amely a gyermekeiknek juttatott alamizsna formájában nyilvánult meg „nagy ün­nepek idején’’. Tallósy rövidesen, csak úgy félvál- ról, az emberek feje fölött, — megszó­lalt: — Ugye mondtam,, hogy nem való az a gép ide, hisz a Csallóköz nem Amerika, ez pedig oda való — mutat a kombájnra. A gépész felfortyant. — Ide figyelj Károly! Én már öreg ember vagyok és nem,bírok dolgozni. Ha itt elvégzed a munkád, gyere el nekem aratni, Jól megfizetek. De a többieknek ne szólj semmit. Károlyt a kérdés váratlanul érte és zav. rba hozta. Nem tudót hirtelen mit felelni. Bárányhoz fordáit. — Hallja Bárány elvtárs — — Na az? — szólt Bárány. — Hat képzelje, milyen kéréssel for­dult hozzám a Tallósy. Hogy menjek neki aratni a mi gépünkkel az embe­rek tudta nélkül. Ló fizetést ígért — mondta gyorsan. Tallósy idegesen közbeszólt: — Hagyjad Károly, hisz ez Bárány urat nem érdekli. Bárányt mintha tűvel szúrták volna meg. Hirtelen ideges lett. önuralma azonban legyőzte pillanatnyi indulatát. Hogy mindenki meghallja, erélyesen megszólalt: — Emberek! Mindenki feléje fordult. — Tallósy azzal a kéréssel fordult Károlyhoz, hogy menjen neki aratni a ti tudtotok nélkül a mi aratógépiinkkel. Jó fizetést ígért! — Adunk mi neki fizetést mindjárt — kiáltották a csoportból egyesek. Gáspár is beleszólt a vitába: — Hát talán az ő búzája sem marad­hat lábon. , János, a harmadik munkacsoport ve­zetője is közbe szólt. — Hej, az istenit ,magának mindig Amerika jár az eszében. Ha a magáé volna, mi meg a cselédei volnánk és hajnaltól késő estig aludttejért dolgoz­nánk, akkor, — akkor jó volna a gép! — No no Bárány itr, nem kell mind­járt mindenből politikát csinálni. En csak tanácsot akarok adni maguknak. Amerikában én is láttam ilyen gépet és dolgoztam is vele, hát értek is hoz­zá. , Károly, a kombájnos megszólalt: — Maga dolgozott? — Görcsöt! Ott is a munkásokat lopta. Ismerik azok, akikkel együtt volt, mondják milyen jómadár volt.. Szarkáné, aki nem volt tisztában a dolgokkal, odaszőlt Károlynak: — Károly, te még gyerek vagy, ne avatkozz a nagyok dolgába. Károly idegesen válaszolt: — Dehogyis nem , Mari néni! Tudom én jól mire célozgat Tallósy. Hisz nem vagyunk mi olyan buták, ahogy ők képzelik rólunk. Maga Mari néni soha­se sajnálja őket. Eleget élősködtek raj­tunk. Tallósy látta, hogy így nem megy semmire, hirtelen taktikát változtatott. Károlyhoz, a kombájnoshoz somfordáit és halkan, hogy a többiek ne hallják a fülébe súgta:. — Az igaz, hogy nem maradhat lá­bon a búzája, de első a szövetkezet, a közösség. Ha majd végzünk a miénk­kel — learatjuk az övét is. Ki is csé­peljük és a termést bevisszük a raktár­szövetkezetbe, nehogy elfeketézze. , Tallósy hirtelen dühös lett és így szólt: — Azt már nem! Még mit nem akar­nátok? y A tömeg közül többen közbe kiáltot­tak, mire Tallósy jobbnak látta odéb- állni. Gyilkos pillantást vetett az em­berekre s csak úgy a foga közül szi­szegte: — Várjatok rongyosok, jön még a kutyára dér! — s gyorsan távozott. öklök és szerszámok emelkedtek a levegőbe. — Piszok! Szedje el az irháját míg nem késő, mert kirázzuk a nadrágjá­ból — kiáltották az emberek. Bárány érezte e pillanat jelentőségét és így szólt az emberekhez: — Látják emberek! Ez az osztályel­lenség munkájának egyik formája. Öcsárót, lefizetni próbál, szabotál, csak hogy zavart és bizalmatlanságot kelt­sen köztünk. E példa szolgáljon tanul­ságul a kulákok elleni harcban. Közben a kombájn motorja újból fel­búgott. A szakszervezetek tevékenységének fokozásáért a szocializmus építésében A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése. A Központi Szakszervezeti Tanács prágai ülésén Václav Cipro, a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács alelnö- ke nyitotta meg, majd ezután Fran- tiäek Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke meg. tartotta főbeszámolóját. Részletes je­lentést tett a II. össz-szakszervezeti kongresszus határozatainak teljesí­téséről és indítványt tett a Forradal­mi Szakszervezet új munkamegszer. vezésére. Frantisek Zupka képviselő beszéde után vita következett. A vita többnyire a ROH tevékeny­ségének hibáival foglalkozott, ame­lyekről Zupka elvtárs beszélt. Egyes vitafelszólalások leleplezték azokat a hiányosságokat is, amelyek közvet­lenül vagy közvetve befolyásolták a Szakszervezeti mozgalom alapréte­geinek tevékenységét és fékezték a Párt és a kormány által kitűzött épí­tő feladatok teljesítését. Az első napi vita befejezéséül Jó­zef Kolsky, a Központi Szakszerveze­ti Tanács titkára beszélt a forradal­mi szakszervezeti mozgalom 1952-es évi költségvetéséről. Pénteken, július 18.án a ROH prá­gai klubjában folytatódott a Közpon­ti Szakszervezeti Tanács plenáris ülése. A délelőtti vitában felszólal­tak az egyes kerületek és a ROH szövetségeinek további élenjáró dol­gozói. A pénteki tárgyalás során be­szédet mondott Antonin Zápotocky kormányelnök. Az ülés további részében egyhan. gúlag jóváhagyták a ROH 1952-es évi költségvetését. Frantiáek Zupka képviselő azután javaslatot terjesztett be a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése által hozandó határozatra, amelyet a Központi Szakszervezti Tanács min­den jelenlévő tagja egyhangúan jó­váhagyott. A Központi Szakszervezeti Tanács­ban történt pőtválasztás után egy. öntetüen jóváhagyták azt a javasla­tot, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének az eddigi öt­ven tag helyett csupán 25 tagja le­gyen és így a szakszervezeti mozga­lom rugékonyabb irányító szervévé váljon. Az ülés a továbbiakban egy. hangúlag jóváhagyta a Központi Szakszervezeti Tanács új elnökségét, amelynek tagjai: Antonin Zápotocky, Gustav Kliment, Frantisek Zupka, Václav Cipro, Jozef Kolsky, Karel Marvan, Emil Vojanec, Frantisek Koktán, Vojtech Daubner, Ján Teper, Frantiáek Holy, Jaroslav Kolár, Jo­zef Bína, Václav Vesely, Mária Ma- tusková. Karel Carva, Vladimír Sme- ral, Eliska Svobodová, Jakub Péte­rek, Vojtech Dolejsi, Mária Trojano. vá, Guetév Hnilieska, Ondrej Melis- ka, Timotej Skalnicky és Bozsena Chmeliková. Az elnökség megválasztása után a plenáris ülés végrehajtotta a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács új el­nökének megválasztását. A Közpon­ti Szakszervezeti Tanács elnökségé, nek javaslatára a plenáris ülés a Központi Szakszervezti Tanács elnö­kévé egyhangúlag Gustáv Kliment nehéziparügyi minisztert választot­ta. Megválasztását a résztvevők vi­haros tapssal fogadták. Dolgozóink részvétele a kommunizmus első építkezésén A csehszlovák nép a szovjet nép. pel együtt örül a kommunizmus el­ső sikeresen befejezett építkezésé­nek, a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don-csatornának. Főleg azon hajókonstruktörjeink, szerelőink, hegesztőink, munkásaink és brigádosaink számára nagy ün­nep a csatorna megnyitásának nap­ja, akik lelkesen dolgoztak a Szov­jetunió számára készülő hajók épí­tésén. Munkájukban naponta figyel­ték a szovjet építők grandiózus mü­vének előrehaladását, erőt és bátor­ságot merítettek belőle, a nagy mű újdonságából és nagyságából adó­dó akadályok leküzdésén. A szovjet tapasztalatok és a szovjet technika nagy segítségével befejezték az első hajókat — a Rosszija — nevű sze­mélyhajót és néhány a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csatonia számára készült vontatóhajót, ame­lyek a Szovjetunió iránti nagy sze- retetfik és odadásuk kifejezőjévé váltak. Ezek a hajók rövid időn be­lül a kommunizmus első gigantikus építésének vizein fognak úszni és mint a nemzetek szövetségének gyö­nyörű jelképei békés célt fognak szolgálni. Azzal, hogy hajógyári munkása­inknak lehetősége nyílott a kom­munizmus első nagy építkezése szá­mára hajókat építeni, felbecsülhe­tetlen tapasztalatokat szereztek, amelyek előreviszik hajóiparunk fejlődését. A komáromi hajógyár dolgozói előtt álló nagy feladatok teljesíté­sével új emberek nö'nek fel, mint például Urvecky Sándor villamos­hegesztő, akinek csúcsteljesítménye elérte a 350%-ot, továbbá Hajdú géplakatos csoportja, amely júniusi 255%-os teljesítményével az üzem legjobb csoportja volt, Pálfy elvtárs és mások. A nagy feladatok új lehe­tőségeket és fényes távlatokat nyuj. tanak, amelyek megváltoztatják Komárom délszlovákiai várost és környékét, amelyben az első ötéves terv keretében új alapokon hatal­mas hajóipar fejlődik ki. A komáromi hajóépítők munkájá­ban résztvettek a komáromi hajó­gyárnak különféle berendezéseket és alkatrészeket szállító üzemeinek munkásai is. Népeink számára határtalan meg­tiszteltetés az, hogy munkájukkal hozzájárulhattak a kommunizmus első sztálini építkezése grandiózus müvének sikeréhez. Szovjet tapasztalatok alkalmazása a handlovai bányákban A múlt évben a handlovai bányá­kat I. I. Brigykó kiváló szovjet sztahanovista bányász, a szocialista munka hőse kereste fel. Átadott tapasztalatait már bevezették a handlovai szénbányák egyes munka­helyein. Bevezették a ciklusos gra­fikon alapján végzett munkát. A cik­lus szerint végzett munkával jú­liusban a 383-as számú munkahe­lyen a munkafolyamat normáját 102 százalékra, a 381-es számú mun­kahelyen ugyanazon hónapban 171 százalékra teljesítették. Hasonló si­kereket érnek el a handlovai bányá­szok más munkahelyeken, is, ahol a szovjet bányászok munkatapasz­talatait alkalmazzák. A kuncsicei bá«eresek fokozzák a nehéz gépek kihasználását A vitkovicei építkezések nemzeti vállalat, gépüzemeinek alkalmazot­tai a nehéz építkezési gépek tökéle­tes kihasználása törekednek. Júli­usban a bágerek csoportjai nagyon jó eredményeket értek el. Július első hetében a bágeresek a tervet 103 százalékra teljesítették. Az összeg bágerek teljes kihaszná­lásával több mint 35 ezer köbméter földet emeltek ki és az idei év leg­jobb napi átlagát érték el. Kiváló eredményeket ért el a | Skoda MB-2 bágert kezelő ifjúsági I csoport. A Jozef Janu CsISz tag ve­zetése alatt álló gépészkollektíva kötelezettséget vállalt, hogy napon­ta 700 köbméter anyagot kiemel. Átlagos teljesítményük napi 730 köbméter kiemelt föld ég a sztaha­novista műszakokban már 900 köb­méternyi átlagot is elértek. Az acél- mühely második szakaszán dolgozó bágeresek is teljesítik ég túlteljesi. tik a tervet.

Next

/
Thumbnails
Contents