Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-07-30 / 28. szám
1952 július 30. 3 01 ipiüsAg Hajnali négy óra voll, amikor Bárány, a gépész és Károly, a kombájnos már talpon voltak. Nagy nap állt előttük. A gépész késő estig javította az egyes alkatrészeket, hogy a nagy próbára minden kész legyen, mert az emberek kiváncsiak ennek a „masinának" a munkájára. Már tegnapelőtt este a gyűlésen lelkesen beszéltek a szövetkezeti tagok a kombájnról. A szövetkezeten kívül álló parasztok közül többen élénken vitatkoztak a „csodagépről”, ahogy a faluban nevezték a kombájnt. « Ahány ember, annyi gondolat, — így volt ez a kombájnhoz való viszonyukban is. Akadtak, akik hitetlenkedtek a gép munkájában, mint Gáspár is, aki mindmáig nem tudta értékelni a gépek jelentőségét. Nagyon büszke volt két lovára, s most is csak úgy félig mosolyogva megjegyezte, hogy hát jó a gép, de nem nekünk való az, a mi földjeinken nem lehet vele forogni. Badó a felvégről meg egyenesen ellene volt, habár az ő földjén talán már meg lehetne fordulni a géppel. Ö titokban nem ellenezte a gépesítést, csak jobban szerette volna, ha az övé lett volna, hogy a hasznot ő vághatta volna zsebre. Egyszóval vegyes érzelmekkel távoztak az emberek a gyűlésről. A gépész és kombájnos is erről tárgyalt, míg a Nagy-dűlő felé vezető úton haladtak. Beszélgettek még a munkáról, az időjárásról, a politikáról, de főképp az aratás időelőtti elvégzése képezte beszédük főtémáját. Lassan haladtak, alig vették észre és már is feltűnt előttük a búzatábla körülaratott széle. A nap mind erősebben tűzött. A szövetkezet dolgozói is gyülekezni kezdtek a munkába. /I harmat felszáradt. A gépész és a kombájnos utolsó „simításokat” végezték a gépen mielőtt elindultak. Közben a szomszédos táblákról többen eljöttek megnézni a kombájn munkáját. Kiváncsiak voltak, körülállták a kombájnt. Károly begyújtotta a motort, amely- ’ nek dübörgése messze hallatszott a határban. Hírül adta a Nágy-dűlőben és a környéken dolgozóknak, hogy új élet új munkamódszer kezdődik a szövetkezet hatalmas földtábláin. A kombájn . megkezdte az aratást. Károly minden \ idegszála megfeszült, hallgatta a gép ! zúgását. A gépész vizslaszemekkel figyelte a munkát. Az emberek követték a kombájnt, hogy személyesen is meggyőződjenek a munkájáról, Vizsgálgatták a tarlót, nézegették hogy nem szórja-e a szemet, nehogy kárba vesszen a mindennapi kenyér. Károly olyan érzéssel vezette a kombájnt, mintha gépollót vezetne egy kényes gyermekfejen. Hogyne, hisz ettől a mai „bemutatótól” nagyon sok függ. Azok, akik még tegnap hitetlenkedtek, ma személyesen is meggyőződhettek a gépesítés, a közös gazdálkodás előnyeiről. Tudták ők ezt mindketten, ezért szinte együtt lélekzettek a géppel. A kombájn eleinte gazos szemet adott. Gáspár, egy negyvenkörüli paraszt meg is jegyezte, hogy tisztább szemet kellene adnia a gépnek. Bözsi, a szövetkezet egyik munka- csoportjának vezetője, aki egyébbként csendes ember volt, — most hirtelen Gáspárhoz fordáit és így szólt hozzá: — Várjon csak Gáspár, nem lesz az gazos. Először aratunk a géppel. Majd belejövünk a munkába. A munka szépen haladt. Éppen visz- szafelé kanyarodott a kombájn, és az emberek, akik követték. — amikor egyszer csak megszűnt a motorberregés. Mi történt? A kombájnos leugrott a gépről, hogy megnézze a hiba okát. Az emberek összenéztek. Sokféle gondolat kavargóit az agyukban. Egyesek aggódlak, mások hitetlenkedtek, köztük Gáspár is, a hat hektár tulajdonosa, sőt egy lekicsinylő mosoly is feltűnt Bárdos ajkán. Mi történt, kérdi a gépész? — aki már a kulccsal sietett a szerszámos kocsitól. — Valami baj van, — szólt a kombájnos. Valami dugulás, mert nem adja rendesen a szemet és tördel a gép. — No semmi, — szólt a gépész és már is hozzáláttak Károllyal a hiba eltávolításához. Az emberek körülállták a kombájnt. Mindegyikük kíváncsiskodott, bámulták a gép különböző alkatrészeit. Vitatkoztak az egyes alkatrészek hivatá-• sán. Közben honnan, — honnan nem, a bámulok csoportja közé keverődölt Tal- lósy is, aki valamikor „első gazda” volt a faluban és akinek a fél falu járt ingyen dolgozni a kamatért. Az embereit észre sem vették Tallúsyt. Ugyan mi szél hozta őt ide? Biztosan kiváncsi leit a gép munkájára, vagy egy kis politikára jött a dolgozo parasztok közé. Ez is, az is, — no meg még valami. Tallósy is kíváncsi •természetű. Ó is szereli a gépet. Hátha még a hasznot neki hajtaná. — Ló napot — köszönt és előrefura- kodolt. Egyesek felellek a köszönésre, főleg az asszonyok közül, akik még a múltból mintha magukon érezték volna a jólelkű huták” „bőkezűséfét’', amely a gyermekeiknek juttatott alamizsna formájában nyilvánult meg „nagy ünnepek idején’’. Tallósy rövidesen, csak úgy félvál- ról, az emberek feje fölött, — megszólalt: — Ugye mondtam,, hogy nem való az a gép ide, hisz a Csallóköz nem Amerika, ez pedig oda való — mutat a kombájnra. A gépész felfortyant. — Ide figyelj Károly! Én már öreg ember vagyok és nem,bírok dolgozni. Ha itt elvégzed a munkád, gyere el nekem aratni, Jól megfizetek. De a többieknek ne szólj semmit. Károlyt a kérdés váratlanul érte és zav. rba hozta. Nem tudót hirtelen mit felelni. Bárányhoz fordáit. — Hallja Bárány elvtárs — — Na az? — szólt Bárány. — Hat képzelje, milyen kéréssel fordult hozzám a Tallósy. Hogy menjek neki aratni a mi gépünkkel az emberek tudta nélkül. Ló fizetést ígért — mondta gyorsan. Tallósy idegesen közbeszólt: — Hagyjad Károly, hisz ez Bárány urat nem érdekli. Bárányt mintha tűvel szúrták volna meg. Hirtelen ideges lett. önuralma azonban legyőzte pillanatnyi indulatát. Hogy mindenki meghallja, erélyesen megszólalt: — Emberek! Mindenki feléje fordult. — Tallósy azzal a kéréssel fordult Károlyhoz, hogy menjen neki aratni a ti tudtotok nélkül a mi aratógépiinkkel. Jó fizetést ígért! — Adunk mi neki fizetést mindjárt — kiáltották a csoportból egyesek. Gáspár is beleszólt a vitába: — Hát talán az ő búzája sem maradhat lábon. , János, a harmadik munkacsoport vezetője is közbe szólt. — Hej, az istenit ,magának mindig Amerika jár az eszében. Ha a magáé volna, mi meg a cselédei volnánk és hajnaltól késő estig aludttejért dolgoznánk, akkor, — akkor jó volna a gép! — No no Bárány itr, nem kell mindjárt mindenből politikát csinálni. En csak tanácsot akarok adni maguknak. Amerikában én is láttam ilyen gépet és dolgoztam is vele, hát értek is hozzá. , Károly, a kombájnos megszólalt: — Maga dolgozott? — Görcsöt! Ott is a munkásokat lopta. Ismerik azok, akikkel együtt volt, mondják milyen jómadár volt.. Szarkáné, aki nem volt tisztában a dolgokkal, odaszőlt Károlynak: — Károly, te még gyerek vagy, ne avatkozz a nagyok dolgába. Károly idegesen válaszolt: — Dehogyis nem , Mari néni! Tudom én jól mire célozgat Tallósy. Hisz nem vagyunk mi olyan buták, ahogy ők képzelik rólunk. Maga Mari néni sohase sajnálja őket. Eleget élősködtek rajtunk. Tallósy látta, hogy így nem megy semmire, hirtelen taktikát változtatott. Károlyhoz, a kombájnoshoz somfordáit és halkan, hogy a többiek ne hallják a fülébe súgta:. — Az igaz, hogy nem maradhat lábon a búzája, de első a szövetkezet, a közösség. Ha majd végzünk a miénkkel — learatjuk az övét is. Ki is csépeljük és a termést bevisszük a raktárszövetkezetbe, nehogy elfeketézze. , Tallósy hirtelen dühös lett és így szólt: — Azt már nem! Még mit nem akarnátok? y A tömeg közül többen közbe kiáltottak, mire Tallósy jobbnak látta odéb- állni. Gyilkos pillantást vetett az emberekre s csak úgy a foga közül sziszegte: — Várjatok rongyosok, jön még a kutyára dér! — s gyorsan távozott. öklök és szerszámok emelkedtek a levegőbe. — Piszok! Szedje el az irháját míg nem késő, mert kirázzuk a nadrágjából — kiáltották az emberek. Bárány érezte e pillanat jelentőségét és így szólt az emberekhez: — Látják emberek! Ez az osztályellenség munkájának egyik formája. Öcsárót, lefizetni próbál, szabotál, csak hogy zavart és bizalmatlanságot keltsen köztünk. E példa szolgáljon tanulságul a kulákok elleni harcban. Közben a kombájn motorja újból felbúgott. A szakszervezetek tevékenységének fokozásáért a szocializmus építésében A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése. A Központi Szakszervezeti Tanács prágai ülésén Václav Cipro, a Központi Szakszervezeti Tanács alelnö- ke nyitotta meg, majd ezután Fran- tiäek Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke meg. tartotta főbeszámolóját. Részletes jelentést tett a II. össz-szakszervezeti kongresszus határozatainak teljesítéséről és indítványt tett a Forradalmi Szakszervezet új munkamegszer. vezésére. Frantisek Zupka képviselő beszéde után vita következett. A vita többnyire a ROH tevékenységének hibáival foglalkozott, amelyekről Zupka elvtárs beszélt. Egyes vitafelszólalások leleplezték azokat a hiányosságokat is, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolták a Szakszervezeti mozgalom alaprétegeinek tevékenységét és fékezték a Párt és a kormány által kitűzött építő feladatok teljesítését. Az első napi vita befejezéséül Józef Kolsky, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára beszélt a forradalmi szakszervezeti mozgalom 1952-es évi költségvetéséről. Pénteken, július 18.án a ROH prágai klubjában folytatódott a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése. A délelőtti vitában felszólaltak az egyes kerületek és a ROH szövetségeinek további élenjáró dolgozói. A pénteki tárgyalás során beszédet mondott Antonin Zápotocky kormányelnök. Az ülés további részében egyhan. gúlag jóváhagyták a ROH 1952-es évi költségvetését. Frantiáek Zupka képviselő azután javaslatot terjesztett be a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése által hozandó határozatra, amelyet a Központi Szakszervezti Tanács minden jelenlévő tagja egyhangúan jóváhagyott. A Központi Szakszervezeti Tanácsban történt pőtválasztás után egy. öntetüen jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének az eddigi ötven tag helyett csupán 25 tagja legyen és így a szakszervezeti mozgalom rugékonyabb irányító szervévé váljon. Az ülés a továbbiakban egy. hangúlag jóváhagyta a Központi Szakszervezeti Tanács új elnökségét, amelynek tagjai: Antonin Zápotocky, Gustav Kliment, Frantisek Zupka, Václav Cipro, Jozef Kolsky, Karel Marvan, Emil Vojanec, Frantisek Koktán, Vojtech Daubner, Ján Teper, Frantiáek Holy, Jaroslav Kolár, Jozef Bína, Václav Vesely, Mária Ma- tusková. Karel Carva, Vladimír Sme- ral, Eliska Svobodová, Jakub Péterek, Vojtech Dolejsi, Mária Trojano. vá, Guetév Hnilieska, Ondrej Melis- ka, Timotej Skalnicky és Bozsena Chmeliková. Az elnökség megválasztása után a plenáris ülés végrehajtotta a Központi Szakszervezeti Tanács új elnökének megválasztását. A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségé, nek javaslatára a plenáris ülés a Központi Szakszervezti Tanács elnökévé egyhangúlag Gustáv Kliment nehéziparügyi minisztert választotta. Megválasztását a résztvevők viharos tapssal fogadták. Dolgozóink részvétele a kommunizmus első építkezésén A csehszlovák nép a szovjet nép. pel együtt örül a kommunizmus első sikeresen befejezett építkezésének, a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don-csatornának. Főleg azon hajókonstruktörjeink, szerelőink, hegesztőink, munkásaink és brigádosaink számára nagy ünnep a csatorna megnyitásának napja, akik lelkesen dolgoztak a Szovjetunió számára készülő hajók építésén. Munkájukban naponta figyelték a szovjet építők grandiózus müvének előrehaladását, erőt és bátorságot merítettek belőle, a nagy mű újdonságából és nagyságából adódó akadályok leküzdésén. A szovjet tapasztalatok és a szovjet technika nagy segítségével befejezték az első hajókat — a Rosszija — nevű személyhajót és néhány a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csatonia számára készült vontatóhajót, amelyek a Szovjetunió iránti nagy sze- retetfik és odadásuk kifejezőjévé váltak. Ezek a hajók rövid időn belül a kommunizmus első gigantikus építésének vizein fognak úszni és mint a nemzetek szövetségének gyönyörű jelképei békés célt fognak szolgálni. Azzal, hogy hajógyári munkásainknak lehetősége nyílott a kommunizmus első nagy építkezése számára hajókat építeni, felbecsülhetetlen tapasztalatokat szereztek, amelyek előreviszik hajóiparunk fejlődését. A komáromi hajógyár dolgozói előtt álló nagy feladatok teljesítésével új emberek nö'nek fel, mint például Urvecky Sándor villamoshegesztő, akinek csúcsteljesítménye elérte a 350%-ot, továbbá Hajdú géplakatos csoportja, amely júniusi 255%-os teljesítményével az üzem legjobb csoportja volt, Pálfy elvtárs és mások. A nagy feladatok új lehetőségeket és fényes távlatokat nyuj. tanak, amelyek megváltoztatják Komárom délszlovákiai várost és környékét, amelyben az első ötéves terv keretében új alapokon hatalmas hajóipar fejlődik ki. A komáromi hajóépítők munkájában résztvettek a komáromi hajógyárnak különféle berendezéseket és alkatrészeket szállító üzemeinek munkásai is. Népeink számára határtalan megtiszteltetés az, hogy munkájukkal hozzájárulhattak a kommunizmus első sztálini építkezése grandiózus müvének sikeréhez. Szovjet tapasztalatok alkalmazása a handlovai bányákban A múlt évben a handlovai bányákat I. I. Brigykó kiváló szovjet sztahanovista bányász, a szocialista munka hőse kereste fel. Átadott tapasztalatait már bevezették a handlovai szénbányák egyes munkahelyein. Bevezették a ciklusos grafikon alapján végzett munkát. A ciklus szerint végzett munkával júliusban a 383-as számú munkahelyen a munkafolyamat normáját 102 százalékra, a 381-es számú munkahelyen ugyanazon hónapban 171 százalékra teljesítették. Hasonló sikereket érnek el a handlovai bányászok más munkahelyeken, is, ahol a szovjet bányászok munkatapasztalatait alkalmazzák. A kuncsicei bá«eresek fokozzák a nehéz gépek kihasználását A vitkovicei építkezések nemzeti vállalat, gépüzemeinek alkalmazottai a nehéz építkezési gépek tökéletes kihasználása törekednek. Júliusban a bágerek csoportjai nagyon jó eredményeket értek el. Július első hetében a bágeresek a tervet 103 százalékra teljesítették. Az összeg bágerek teljes kihasználásával több mint 35 ezer köbméter földet emeltek ki és az idei év legjobb napi átlagát érték el. Kiváló eredményeket ért el a | Skoda MB-2 bágert kezelő ifjúsági I csoport. A Jozef Janu CsISz tag vezetése alatt álló gépészkollektíva kötelezettséget vállalt, hogy naponta 700 köbméter anyagot kiemel. Átlagos teljesítményük napi 730 köbméter kiemelt föld ég a sztahanovista műszakokban már 900 köbméternyi átlagot is elértek. Az acél- mühely második szakaszán dolgozó bágeresek is teljesítik ég túlteljesi. tik a tervet.
