Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-23 / 27. szám

A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Bratislava, 1952 július 23. Ára 2 Kés I. évfolyam, 27. szám Naponta harcoljunk népünk kenyeréért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért MAJOR ÁGOSTON, a CsISz SzKB titkára, Aki szorgalmas és lelkes ; munkával ki­veszi részét boldog szocialista hazánk építé­séből, az soha sem felejti el az idei béke- aratást, amely mély hatást gyakorol nem­csak földműveseinkre, hanem az összes dől gozókra. Hogyan 4s lehetne egy ilyen aratást elfelejteni, amikor EFSz mozgalmunk nap- röl-napra fényesen bebizonyítja fölényét a nadrágszíj-pareellákon alapuló magángazdál­kodás fölött. Dolgozó parasztjaink ezrei lép­nek be az EFSz-ekbe, meggyőződve azok előnyeiről. Az utóbbi időben csak a ltirály- heimeei járásban több mint 1050 dolgozó pa­raszt hatezer hektár földdel lépett be az EFSz-be. _ A besztercebányai kerületben ugyancsak több mint háromezer dolgozó pa­raszt lépett az EFSz-be. így jut győzelem­re a szocialista mezőgazdaság és szorítja ki a mezőgazdasági kapitalista elemeit. Ennek a nagyjelentőségű időszaknak bi­zonyítéka az is, hogy míg a múltban az ara­tás hat-nyolc hétig tartott, addig az idén egész Szlovákia területén két-három hét alatt tetőfokára ért, sőt a pozsonyi és a nyitrai kerületek egyes járásaiban már a csépíés is befejezéséhez közeledik. Ilyen hatalmas si­kereket azért tud elérni parasztságunk, mert magáévá téve a Párt. és kormányhatározato­kat, nagymértékben alkalmazza a szovjet kollektív gazdálkodás gazdag tapasztalatait és módszereit. A Szovjetunió nagy segítsége nyilvánul meg- abban is, hogy további kom­bájnok százait küldte, amelyek segítségével parasztságunknak sikerült meggyorsítaniok az aratási munkálatokat. Nagy jelentőséggel bír az a tény is, hogy OsISz-csoportjaink az idei aratásban nem szorítkoztak csupán a brigádórákra, hanem tanulva a Párt- és kormány határozataiból, a fősúlyt a munkacsoportokon belüli mun­kára helyezték. Példát mutat ebben a esal- lóközaranyosi CsISz-csoport, amelynek több mint harminc tagja állandó dolgozója az EFSz.nek. Ezek a CslSz-tagok nem elkülö­nülve dolgoznak az idősebb elvtársaktól, ha­nem közösen velük. Ök a szövetkezet leg­jobb munkásai és mindig elsőnek jelentkez­nek a legnehezebb munkák elvégzésére. Az idei aratás gyors elvégzését és a ma­gas terméshozam elérését nagymértékben se­gítik traktorosaink és kombájnosaink. A ta­vaszi munkák idején megindult szocialista munkaverseny az aratás alatt tömegmoz­galommá vált ifjú traktorosaink között. Ki használva a szovjet agrotechnika tapaszta­latait. a tavaszi munkákban kimagasló ered­ményt elérő Deák, Hegedűs, Szykora, stb, traktorosok példája nyomán száz és száz hős traktoros, kombájnon nőtt ki. Természetesen, ifjú traktorosaink közül azok mértek el leg­szebb eredményeket, akik tagként beléptek az EFSz-be és az EFSz tagokkal karöltve végzik munkájukat. Az ilyen traktorosokat bizonyára követni fogják ifjú traktorosaink százai, ők is belépnek az EFSz.be. Traktoro­saink előtt áll még a cséplés és tarlöhántás nagyobbik része, melynek sikeres elvég­zéséhez még nagyban fokozni kell ifjú trak­torosaink között a szocialista munkaversenyt. CsISz-csoportjaink tudatában a dolgozó pa­rasztok megnyeréséért folytatott munka je­lentőségének tudják, hogy eredményeket csak úgy érhetnek el, ha fokozzák a kulákok el­leni harcot. Habár CsISz.tagjaink ebből • a harcból eredményesen veszik ki részüket, ezt a harcot még nem konkretizálják kel­lően. A CsISz sorai közé befurakodott kulá- kokat leplezzük el. Példák százai győztek meg bennünket arról, hogy a kulákok gye­rekei a CsISz sorai közt csak káros munkát folytatnak és ezért bizonyára megértik he­lyi csoportjaink, hogy az ilyen egyéneknek nincs helyük a CsISz soraiban. A dolgozó parasztok megnyeréséért folyó agitációs munkába funkcionáriusaink és CsIS tagjaink széles tömegei kapcsolódtak bele a Párt vezetésével. Fiataljaink harcot indítottak a szövetkezetek továbbfejlesztéséért és új szövetkezetek alakításáért. Például az ipoly. sági járás szabiinál csoportja kötelezettségét vállait, olyan nagyméretű agitációs munká­ra, amellyel meggyőzik községük dolgozó, parasztjait az EFSz megalakítására. Példás munkájukkal már eddig 14 tagot szereztek. Feladatunk elsősorban a CsISz tagokat meg­győzni arról hodjv lépjenek be az EFSz.be. Ezt csak úgy túlijuk elérni, ha az aratási feladatokat összekapcsoljuk az oktatási év feladataival és a CsISz tagok tömegeit meg. győzzék a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről. Munkánk közben egy pillanatra sem feled­kezzünk arról a jelszavuknról, hogy a gabo­nát a cséplőgéptől egyenesen a raktárba visszük. E jelszó teljesítéséért a CsISz cso­portjainknak és tagjainknak a legelszán­tabb munkát kell kifejteniük. Csenke szövetkezeti falu lesz A csenkei Egységes Földmű­ves Szövetkezet 12-én befejezte 4 békearatást. Az aratás sike­res elvégzése jelentős részt a CsISz-tag'jainak köszönhető, akik munka után is segítettek az összehordásban. A traktoro­sok és a köitöző-aratógépek ke­zelői a CsISz-tagokbóI kerültek ki. A CsISz tagjai megmutat­ták, hogy méltón viselik Gott- wold elvtárs ifjúsága nevét. A CsISz-tagjai az összes munká­latokban resztvettek. A szövetkezet mellett ara­tott még néhány magán gaz­dálkodó is. akiknek fiai és lá­nyai szintén tagjai a Csúsz­nék és szomorúan mondogatták szüleiknek: „Nézze, édesapám, mennyivel könnyebb a szövet­kezet tagjainak, ahol az ara*ó- kötűzőgép után nótaszőval rak­ják a kereszteket a. CsISz .tag­jai. A CslSz-tagok szívós felvi­lágosító munkájukkal elérték arat, hogy a jövő évben a falu szövetkezeti falu lesz, minden dolgozó paraszt belép az Egy­séges Földműves Szövetkezet­be. A szövetkezetnek van a leg­szebb' dohánya a somoriai já­rásban. A dohány szüretelése már nagyban folyik. Sstifelé messzire hangzik a CsISz leány tagjainak éneke, akik ma gond nélkül örülnek az élet­nek, a szabad életnek, örülnek annak, hogy nem kell többé a kulákná! szolgálni, nem kell többe a más kutyájának lenni. A CslSz-tagok közül leginkább Sába Anni, Füssi Mária. vada. mint Lengyel Lajos traktoros tűnik ki. Lengyel Lajos jófor­mán bem is alszik, nappal arat, éjjel pedig szánt. A szö­vetkezet 14-én megkezdte a. cseplést. de itt fennakadás volt, mert s cséplőgépet, nem lusták teljesen rendbe. Vass Ferenc, Nagy magyar. Szentes község 140 százalékra teljesített6 gabonabeadását Még pár nappal ezelőtt lábon állt Szentes község EFSz-ében a gabona. Ma .már keresztekben és hatalmas oszlopokban van, s . mellettük tompa zúgással búgtak a cséplőgépek, melyek­ből szaporán ömliik a kövér bú­za, árpa, rozs a széles, barna zsákokba. Szentes község dol­gozó parasztjai azzal a jelszó­val csépelnek, hogy „az első zsák búzát az államnak”. Az EFSz dolgozó parasztjai kar­öltve az ifjúsággal minden igyekezetükkel arra töreked­tek, hogy a lehető leghamarabb learassanak és elcsépeljenek, mert tudatában vannak annak, hogy a termény csak akkor van biztos helyen, ha már a raktárakban van. Szentes község az aratásban és,- a beszolgáltatásban, a ki. / ____ rályhelmeci EFSz.tk legjobb­jai közé tartozik, ahol már a dolgozó kis- és középparasztok megértették a nagyüzemi gaz­dálkodás jelentőségé^ és elő­nyét. Az aratás sikeres befejzése után első és legfontosabb fel adatának tartja Szentes köz­ség a cséplést, az államnál: já­ró termény beszolgáltatását és a tarlóhántásf. A szentesi EFSz az évi be­szolgáltatást már ezideig 140 százalékban teljesítette. Ebből a számból valóban megállapíthat­juk azt, hogy Szentes község EFSz-ének dolgozó parasztjai jól dolgoznak. A jó munka eredményének ' eléréséhez nagy­ban hozzájárult a helyi CsISz- szervezet példás és önfeláldozó munkája. 1200 mázsa gabonát adott már az országnak a nagyabonyi szövetkezet Amilyen jól haladt az ara­tás a nagyabonyi szövetkezet­ben, olyan nagy odaadással dolgoznak a szövetkezet tag­jai a cséplésnél is. A cséplő­gép-csoportok versenyeznek egymással s a versenyből nagyban kiveszik részüket a helyi CsiSz-csoport tagjai is, akik félj es számban bekap­csolódtak a cséplési munkák­ba. Három cséplőgép ontja á szövetkezetben az új kenyér­nek valót s a szövetkezet tag­jai büszkén emlegetik, hogy eddig már 1200 mázsa gabo­nát adtak a nép államának és továbbra is igyekezni fognak, hogy a gabonabeadásnak mi­előbb eleget tegyenek. A Rozsnyó—tornai vasútvonal építésén a fiatalok nagy sikert érnek el. Képünkön Balázs Gábor, az építkezés legjobb gépkocsivezetője látható. A pártszervezet segítségével értük el sikereinket A csallóközaranyosi állami bir­tok gazdaságaiban a felnőtteket túlszárnyalva az ifjúság, igen je­lentősen kivette részét a békeara­tásból. Az aratási munkákat segí­tettél? az állatenyésztö és egyéb munkaterületeken dolgozó munka­csoportok is. A slaúky dvori állat­tenyésztésben dolgozó CslSz-tagok 40 hektáron rakták össze a gabo­nát. A feketepázi gazdaságban dol­gozó. CslSz-tagok egyenként félhek­táron hordták össze a kévéket. A nagyiéli fiatalok viszont két ké­szültségi brigádot' szerveztek abból a célból, hogy ha valamilyen veszély fenyegeti a gabonát, együtesen megmentik azt. Emellett a készült­ségi brigád két korareggel 10 hek­tár árpát raktak keresztekbe. A bálványi gazdaságban dolgozó fiatalok teljes egészükben ki veszik részüket az aratási munkából váll­vetve az idősebb dolgozókkal. Ho­gyan lehet az, hogy a fiatalok ilyen szépen bekapcsolódtak a munkába a csallóközaranyosi állami birtokon. Ez úgy vált lehetővé, hogy a Párt üzemi szervezetének tagjai segítet­tek az ifjúságot megszervezni a bé. kearatásra, segítettek politikailag felvilágosítani az állami gazdasá­gon dolgozó fiatalokat. Néhány hó­nappal ezelőtt még csak egy ifjúsá­gi csoport működött a birtokon, ma már öt gazdaságban működik CsiSz-csoport. Ezeket a csoporto­kat a pártszervezet tagjainak se­gítségével tudtuk megalakítani. A párt,szervezet segítségével, oda­adó támogatásával egyre nagyobb eredményeket érünk el, egyre sike­resebben vesszük ki részünket a népünk kenyeréért folyó küzdelem­ből. Németh András, Csalloközaranyos. Az ekecsi EFSz az idősebb és fiatal elvtársak közös harcának eredményeként 13-án ünnepélyesen átadta az államnak az első gabonát Az ekecsi EFSz a pártszervezet segítették a, fiatalokat megszervez- si munkákat, az idősebb elvtársak segítettek a fiatalokat megszervez­ni az aratási munkákra. Ebben a szervező munkában kitűnő munkát végzett a helyi pártszervezet elnöke Kvapil Viktor járási instruktor, Ferenci István a helyi nemzeti ta­nács elnöke és Greiszner elvtárs, a helyi Egységes Földműves Szövet­kezeit elnöke. Az aratási munkákból és a csép­lési munkákból kivették részüket az összes tömegszervezetek és különö­sen sízép eredményeket értek el a CslSz-tagok. A fiatalok lelkesen dolgoztak, mert olyan példa állt előttük, mint Németh Albert elv. társ, a helyi pártszervezet elnöke, aki idős ,ember létére mindig ott volt, ahol a legnagyobb szükség volt rá és közvetlenül segítette a nehézségek leküzdésében. A szövetkezetben dolgozott a ne- mesócsai gépállomás 12-es számú brigádja, akik géphiba nélkül mesz- sze maguk mögött hagyták ver­senytársukat, a szered! traktoros brigádot. A traktoristák közül kü­lönösen Zemanik Lajos ért el szép eredményeket, aki öntudatos CsISz­tag s ugyanakkor kiváló sportoló is. A brigád tagjainak napi telje­sítménye állandóan 200%-on felül volt, mert olyan öntudatos OsISz- tagok dolgoznak benne, mint Fehér Gyula és Dórák Jenő. Polítiíai kö­rökre jártak és ott sajátították el azt, hogyan k$í dolgozni a jó CsISz-tagckna.k á szebb és boldo­gabb jövő felépítéséért. A brigádot állandóan segítette a helyi párt­szervezet elnöke és a CsiSz-csoport elnöke. A szövetkezet az aratási és csép­lési munkák sikeres elvégzésének eredményeként július 13-án ünne­pélyes keretek között átadták az el­ső fuvar gabonát Nagymegyeren. az államnak. Az ünnepélyes felvo­nuláson resztvettek az EFSz tagjai, a pártszervezet vezetősége, a nem­zeti bizottság tagjai, a helyi CsiSz- csoport tagjai és az úttörők. Ebben az évben EFSz-ünk már jól gazdálkodik, nem úgy, mint ta­valy és az eredményen is meglát­szik, mert az egyénileg dolgozó pa­rasztok kezdik belátni, hogy az EFSz.en belül jobban lehet dolgoz­ni. Dudi László, Ekees Július 10-et jelzett a nap­tár. A magyarbéli Egységes Földműves Szövetkezet tag­jai türelmetlenül,'de lelkesen várták ezt a napot. Hogy ne vártak volna. Az utolsó na;, pok nehéz munkáját, erőmeg- feszítését végre siker koro­názta. A kora délelőtti órákban Szene járási Város lakói vi­dám dalokra figyeltek fel. A járási nemzeti' tanács szék­helye elé feldíszített, virágos traktor vonta pótkocsin érkez­tek tele vidám, dalosajkú em­berekkel: , idősekkel, fiatal CsISz-tagokkal és pionírok­kal vegyesen. A férfiak, vál­lán feldíszített kaszák, a dí­szes bűzakoszorú elárulta, hogy az EFSz a nagy győ­zelmét jött bejelenteni a já­rás dolgozóinak. Csakhamar •szívélyes ünnepély keletkezett 11 EGY NAGY SIKERRŐL s az üdvözlőbeszédek, vala­mint a koszorú átadsa után á magyarbéli magyar nem­zeti iskola pionírjai, akik szintén elkísérték ide a dol­gozókat tanítóik vezetésével, kedves kis műsort adtak elő: S ekkor az összegyűlt né­zők soraiból felém intett egy magas, erőstermetű fiatalem­ber. Régi iskolatársam, nevé­re már nem is emlékeztem, de ő rám ismert. — Ali ez itt? — bökött az ujjával a csoportosulás felé. Örömmel újságoltam. — A magyarbéli szövetke­zet elsőnek végezte el a já­rásban az aratási munkála­tokat. A tervezett időszakot majdnem a felére csökkentet­ték. — Régi ismerősöm rám nézett és folytott' hangon szi-' iszegte felém: — Mi' az, te ■ is- kommunis­ta vagy? , Megkérdeztem, hogy miért gondolja, j — Akkor miért dicséred ezeket? —{Hangjából kicsen­gett a gyűlölet,' ránéztem és mindjárt láttam, arcáról, hogy reakciós. Nono/ kb, komám, ezt te nem tudod, vagy nem. akarod megérteni... gondoltam ma­gamban. —- Pedig van miért dicsér­nénk ezeket, az egész szö­vetkezetét. A lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő mun­káért a dolgozó mindig meg-' érdemli - a dicséretet,' az elis­merést. ' Sőt különösén .akkor, ha nagy dologban' aratnak győzelmet. —Visszaemlékez­tem arra a lelkesedésre, mely- lyel'a magyarb’éli szövetkezet munkásai, éjjel-nappal. váll­vetve dolgoztak, hogy a Párt és kormány felhívását mi­előbb valóra váltsak, Vissza­gondoltam: a falubeli: fiatalok, a honvédelmi kör, tagjainak lelkes rolíatnmunkájára az utolsó .szál gabona Maratásá­ért. , j Figyeltem a • műsort. Mire körülnéztem« a társam már eltűnt. Nevetnem kellett. Eszembe .jutott a járási bi­zottság. e nap • reggelén , ki­adott röplapjának’ találó jel­szava: „Az aratási munkák korai elvégzése csapás a reak ció fejére!” Hát igen. A magyarbéli EFSz ma nem is egy csapást mért a reakcióra. Neki is még akartam még mutatni azt a második ajándékot, ' amit magukkal hoztak a vá- . rosi 'dolgozók részére. Öt da­rab hízott sertést, mellyel már túlteljesítették az egész kötelezettségüket. Bizonyíté, “ ez annak; hogy a szövetkezet a legnagyobb munka idején is'gondol-a dolgozók közellá- • fására, bizonyítéka ez annak, hogy a legjobb úton halad előre a reakeió"'minden mes­terkedése ellenére, is a szebb jobb élet felé a szocialista faluban. , Szabó. Vendel,. Magyarbél. Ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents