Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-09 / 25. szám

1952 július 9 01 IFJÚSÁG A fémgyűjtés minden CsISz-csoport hazafias kötelessége Épülő gyáraink, üzemeink, nagyon sok acélt emésztenek. Igaz, kohóink bőven szolgáltainak acélt, de ez mind kevés. Kohóinknak is nagy szüksége van nyersanyagra. A hul­ladékvasban jó nyersanyagra talá­lunk. CsISz-csoportjainknak haza­fias kötelessége, hogy a falvakon, üzemekben, iskolákban . megszervez, zék a fémgyűjtést. Már eddig is szép eredményeket értek el a pozso. nyi fővárosi közlekedési üzemek. A hulladékvas-gyüj tés tervét ér tékelve ezt az üzemet ki kell emelni. Fém gyűjtési tervüket 1952 május 31-ig 216 százalékra teljesítették. A Kovosrot-üzem által a kohóknak szolgáltatott gelejtvas mennyiségé­vel nemcsak, hogy idő előtt telje­sítették egész évi tervüket, hanem már 80 tonnával túl is szárnyalták azt. A közlekedési üzemek az akció, ba elsősorban elméleti felkészültség gél léptek be ,a mühelyszemélyzet oktatásának formájában, ahol a fe lelős mesterek, műszakiak é3 üze mi felelősek megmagyarázták a dől- ’ gozóknak, a „Több hulladékvasat j kohóknak — segítséget az ötéves tervnek“ akció jelentőségét nehéz­iparunk szempontjából. A közleke­dési üzemek alkalmazottainak köte­lezettségvállalásaival együtt előké­szítő akciókat indítottak meg, mint például sínvágás, anyaggyűjtés, an­nak helyes osztályozása, stb. Az üzemi készültség és az üzemi tűz­oltó testület önkéntes brigádja nagy mértékben hozzájárultak a sikeres akcióhoz, mivel a gyűjtés végrehaj. tásával egyidejűleg őrködtek a biz­tonság felett is. Az akció akkor ér. te el tetőfokát, amikor az egész mühelyszemélyzet a műszakiak ve­zetésével végrehajtotta az acélse- lejt, öntvénytöredék és színesfémek gyűjtését. Emellet az összegyűj­tött anyagot fajták szerint osztá­lyozta és az előre kijelölt helyeken felhalmozta, ahonnan azután foko­zatosan elszállították a Kovosrot nemzeti vállalatnak. Ezzel ( az ak­cióval szorosan összefüggnek a fel- söépítkezés alkalmazottainak köte 1 lezettségváUalásai, akik a 3-as szá. mű villamosvonal átépítésének 1952. május 20-ig való befejezésével kö­rülbelül 70 tonna kiselejtezett sín­párral jelentős mértékben hozzá já­rultak az acélhulladék-gyüjtés hét hónappal gyorsabb teljesítéséhez, mint azt a határidő megszabja. A hulladékvas-gyüjtés fontosságának teljes megértése mind az üzemi párt és ROHszervezete és vállalati igaz­gatóságuk részéről, műid minden dől. gozó részéről is, beleértve a meste­reket és műszakiakat, valóban elis. mérést érdemel. A „Több vashulladékot a kohók­nak — segítséget az ötéves terv­nek" akció keretében a legnagyobb sikert a kassai kerületibeli szepesi vasércbányák érik el, amelyeknek egyes üzemei magasan túllépték a beszolgáltatási mennyiséget. Rendkí­vüli figyelmet fordítottak a hulla- dékvas-gyüjtésére különösen a mar- kusovcei és slovinky-i bányaüzemek­ben. A markusovcei bányaüzem az év ^lejétől feladatait a hulladékvas. gyűjtésében 205 százalékra telje­sítette és 55.33 tonna acélhulla­dékot és öntvénytöredéket szolgál­tatott be. Slovynkiben a bányaüzem összes dolgozói bekapcsolódtak a hulladék- vas-gyüjtési akcióba. Simcsik Ist­ván mechanikussal az élükön, az üzemi CsISzcsoport, a bányászta. noncok és tanonclányok hatékony támogatásával. A slovinky-i bánya üzem tervezett vashulladék mennyi­ségét eddig 195 százalékra teljesí­tette. 23.6 topna ócskavason és 4.5 tonna öntvény-törmeléken kívül a múlt héten a korompai Kovohuti- üzemnek 4.5 tonna színesfémet szál­lított. A rézliulladék-gyüjtésében leg­nagyobb érdeme a slovinkí-i villany, szerelő műhely karbantartó kollek­tívájának van. A gömöri vasércbányák közül a hulludékvas-gyűjtésl akcióba be­kacsolódtak a rozsnyói, vashegyi és alsősajói bányeüzomek, amelyek az év elejétől 52.86 tonna ócska­vasat gyűjtöttek össze. Alsósajón ki kell emelni főleg- a CsISz-tagok kezdeményezését, akik 13 tonna vashulladék beadására vál­lalt kötelezettségüket túlteljesítet, ték és már eddig 15 torma vashul­ladékot gyűjtöttek össze. ★ A gyűjtés sikere a jó szervezés­ben rejlik. A népi gyűjtés meg­szervezésében legnagyobb szerepe a helyi nemzeti bizottságnak van, az ö fontos feladatuk a tömegszerveze. tek, iskolák mozgósítása és önkén­tes brigádok, megszervezése. Nem elég azonban a brigádokat megszer­vezni. Gondoskodni kell rendszere­sen működő gyűjtőhelyek létesíté­séről, a hulladék osztályozásáról és elszállításáról is. Nem szabad meg. engedni, mint ahogy nagyon sok he­lyen megtörtént és megtörténik, hogy heteken, hónapokon keresztül hagyják heverni az összegyűjtött anyagot és elszállítására semmi intézkedést nem tesznek. Az ilyen eseteknek káros erkölcsi hatása van a gyűjtést végző brigádosokra. El­vesztik kedvüket, mert a kihasz­nálatlanul heverő ócskavas láttára jogosan hiábavalónak érezhetik mun. kájukat­Hazánkban a legaktívabb fém- gyüj töknek a fiatalok bizonyultak. A különféle iskolák tanulói a pio­nírszervezet, az üzemi CsISz-csopor- tok tagjai lelkes munkájukkal, aktív részvételükkel nem egyszer bebizo­nyították, hogy jó megszervezéssel, nagyszerű eredmények elérésére ké­pesek. Az ifjúság lendületének ma­gával kell ragadnia a felnőtteket is, nemcsak az üzemekben, hanem a falvakon és városokban is. Kohóink nemzetgazdasági legfontosabb sza­kaszai várják az új szállítmányo­kat, várják a mi segítségünket. Kötelességünk, hogy valamennyien bekapcsolódjunk és segítsünk. Ez­által gazdaságilag még erősebbek leszünk, szilárd támaszaivá válunk a világbékének. Hogyan toborozzunk az Ifjúsági Duzzasztógátra Nézgünk csak szét Szlovákiában, látjuk, hogy mindenfelé üzemek, gyárak, munkásnegyedek épülnek. Az üzemek százai szinte gombamód­jára nőnek ki a földből. Szlovákia iparosításához elsősorban villany, áramra van szükség. Ezért épül a Hronsztav, a dobsinai vízierömü és az ifjúsági Duzzasztógát a Vágón Az Ifjúsági Duzzasztógát építése nagyütemben kezdődött és nagy ütemben folyik még ma is. Fiatal­jaink ezelőtt csak egy; esetleg két­hónapos brigádmunkával segítették a Duzzasztógát építését. Ma azon­ban, hála a CsISz Központi Bizott­sága határozatának és a toborzás- ifttk, ezen az építkezésen már nagy­részt állandó munkások dolgoznak. Az Ifjúsági Duzzasztógátat csak úgy lehet idő előtt felépíteni, ha fia­taljaink minél nagyabb számban, mint állandó munkások dolgoznak ott. Eredményeink már eddig is szépek ezen a téren, de ezzel nem elégedhetünk meg. Az a sok fiatal, aki most az építkezésen dolgozik, tudja, hogy tőle függ az építkezés idöelötti befejezése. Tudják ezt a nem ott dolgozó fiatalok is, ezért egy-két hónapos brigádmunkával segítik az építkezést. Főleg most a nyári szünidőben diákjaink és főis­koláink nagy számban vesznek részt az építkezésen. De mindez nem elég. Az Ifjúsági Duzzasztógátra állandó munkaerőket kell toboroz­nunk. Ez főképpen a járási CsISz- szervezetek feladata. Vannak járá. sok, amelyekben már eddig is szép eredményt értek el a toborzás te­rén. Például a surányi járás, amely első a nyitrai kerületben, 216 szá­zalékra teljesítette toborzási felada. tát. A fiatalok, akiket megnyert, már munkába is állítottak. Szép eredményeket ért el pl. az érsekuj. vári, járás is. Járási funkcionáriu­saink a toborzás alatt meg tudtak nyerni a falusi fiatalok közül egyet- kettöt. Ezekkel az eredményekkel azon­ban nem elégedhetünk meg. Járási CsISz-vezetóségcinknek a nyári id; szakban is föfeladata lesz az If­júsági Duzzasztógátra való tobor­zás. Járási funkcionáriusainknak ezentúl még nagyobb gondot kell fordítaniuk a toborzásra. A járásokon a funkcionáriusok rendszerint panaszkodnak, hogy az ö járásukban nehéz véghez vinni a toborzást. De ez teljesen nem így van. Sok olyan funkcionárius van aki csak kimegy a helyi csoport­hoz,, félórás előadást tart az ifjúsá gi Duzzasztógátról és aztán meg­kérdezi, hogy ki akar jelentkez­ni. Természetes, hogy a jelentkező igen kevés. A funkcionárius agitá­tor aztán már nem is beszél a ta­gokkal a Duzzasztógátról, gondolja, hogy már munkáját elvégezte. Az. nap még négy-öt helyi szervezetet meglátogat. Mindenütt előadja ugyariazt a beszámolót, utána szo­kás szerint felkéri a tagokat. Je­lentkező sehol sincs. így aztán, ha este összeszámolja munkájának ered­ményét megállapíthatja, hogy egész napi munkája eredménytelen volt. Beszámol erről \a vezető-titkárnak, vagy az elnökségi ülésen. A veze­tő-titkár és az elnökség egyetérte­nek vele abban, hog azokon a falu. kon, ahol mffc egyszer voltak, ál­landó munkaerőt szerezni lehetetlen, így aztán ha valaki érdeklődik a toborzás iránt, azt felelik, hogy hi­szen ök megtesznek mindent és munkájuk mégis eredménytelen. Ilyen eljárásokkal mindig eredmény­telen lesz. A toborzásnak nincsenek megál­lapított formái, nincsenek meghatá­rozott módszerei. A toborzás ered. ménye az agitátor ügyességétől függ. Ha 1 a járási funkcionárius kimegy egy helyi csoporthoz, külön beszél az érdekelt tagokkal, beszél nekik az ifjúsági Duzzasztógát jelentősé­géről, de egyben beszél nekik a szó­rakozási, sportolási és kulturális le­hetőségekről is. Egy funkcionárius­nak, ha azt akarja, hogy a tobor­zás eredményesen járjon, nem egy félórát, hanem legkevesebb egy na­pot kell töltenie a helyi csoportnál. Egy nap alatt' bőven jut idő arra, hogy azokkal a tagokkal, akik már némileg érdeklődtek a Duzzasztógát iránt személyesen, baráti körben is elbeszélgessen. Ha kell és ha ideje van, a tag lakására is elmehet, megbeszélheti a szülőkkel és a hoz. zátartozókkal a dolgot, mert sok helyen agitátornak abba a nehéz ségbe ütköznek, hogy a szülők nem hajlandók a fiaikat és lányaikat az építkezésre engedni. De vannak más nehézségek is. Például a királyhel- meci járási CsISz az Ifjúsági Duz. zasztógátra való toborzás munkájá­nál abba a nehézségbe ütközött, hogy azokat az ifjakat, akik a csemöi rakodóállomáson megnyerték az építkezésre, az üzem nem volt ’ haj. landó felmenteni. A királyhelmeci járás természetesen semmi további intézkedést nem tanúsított.. Ha egy­szer nem engedik, akkor nem enge­dik — mondogatták a királyhclme- ciek. Az ilyen helyeken úgy kell véghezvinnünk a toborzást, hogy az üzemi vezetőséggel hosszabb beszél­getést folytatunk, megbeszéljük, hogy a fiatalokat, akik a Duzzasztó­gátra mennek, ki fogja helyettesí­teni. Meg kell egyezni a többi dol­gozókkal, hogy kötelezzék magukat a fiatalok helyett is elvegezni a munkát. Vagy pedig a falusi fia­talok közül kell pótolni a mun­kaerőket, hogyha a falusiak nem szívesen jelentkeznek a Duzzasztó- gátra. így aztán toborzási eredmé­nyeink jók lesznek. A toborzásnál a falvakon a leg­több eredményt úgy tudjuk elérni, ha a helyi csoportokhoz agitálni olyan fiatalok mennek, akik már dolgoztak, vagy dolgoznak az Ifjú­sági Duzzasztógáton. Ezek ugyan­úgy, mint a funkcionáriusok egyé­nileg baráti körökben beszélgetnek a CsISz-tagokkal. Nem kell ilyen helyeken erőszakosnak lennünk. Sok funkcionárius megtette azt, hogy egyszerűen kijelentette, ennek és ennek a csoportnak három-négy, stb. munkaerőt kell adni a Duzzasz­tógátra. így nem értek el -semmit. Az igitátorriak arra kell ügyelnie, hogy beszéde élelmes, mozgósító le- gyen. Ekkor a fiatalok sajátmaguk rájönnek, hogy nekik a helyük még­is csak az Ifjúsági Duzzasztógáton van. Semmi erőszakoskodás: semmi hivatalos munkaforma nem szüksé­ges ide. A surányi járás funkcionáriusai sem „hivatalosan“ toboroztak. Ök ba­ráti körökben, néha egy pohár sör mellett nyerték meg a fiatalokat. Munkájuk eredménnyel is járt. Tanuljunk a magas terméshozamok szovjet mestereitől Az elmúlt esztendő őszén a prosenicei mozgalom első ered­ményeivel kapcsolatban megtartott értekezlet résztvevői levelet küldtek Olga Gonozsenkova as zocialista munka hőse címére. Itö zölték a Sztálin-díjas, kiváló szovjet cukorrépatermesz tővel azokat az eredményeket, amelyeket a cukorrépa hektárhozamainak fok» zása terén elértek. A napokban érkezett meg Olga Gonozsenkova válasza, mégpedig a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség köz­ponti bizottságának titkársága útján. A levél szövegét alább kő söljük: Drága eivtársak! Szívélyesen köszönöm a részem­re küldött Őszinte üdvözletét. A köszönet szavai azonban a nagy Kommunista Pártat és a szovjet kormányt illeti, amely felnevelt. Amikor leveleteket olvastam, eszembe jutott az 1935 esztendő. Ez jelentette országunkban az ötszázasok mozgalmának kezde. tét, vagyis azt a mozgalmat, amelynek célja, hogy ötszáz mé­termázsa cukorrépa teremjen hek­táronként. A mozgalmat Mária Demcsenkova ukrajnai répater­mesztő kezdeményezte. Azóta nem is telt el olyan sok idő és eze­ket az eredményeket nemcsak ki­vételes répatermesztök érték él, hanem egész munkacsoportok és általában a nagy területeken gazdálkodó kolhozok is. Közel három esztendővel ezelőtt 1949-ben munkacsapatunk a cu­korrépa termesztésének terén vi­lágcsúcs eredményt ért el azál­tal, hogy hektáronként 1.515 má­zsás hozamot mutatott föl, de egy év múltán ezt azi eredményt is túlszárnyalta hektáronkénti 1.633 métermázsás hozamával. Tavaly új világcsúcs eredmény született, amennyiben Bitej Ta- tyenova taldikurgani répacer- mesztö, a szocialista munka hő­se 2.071 métermázsa cukorrépa hozammal büszkélkedhetett. Az elmúlt télen Május elseje kolhozunk dolgozóinak nagy bi­zalma folytán engem választottak meg földműves szövetkezetünk alelnökévé. Az élenjáró répatermesztök ta­pasztalatain kívül kolhozunk tag­jainak munkáját az is nagy mér­tékben elősegíti, hogy tanulnak a magas terméshozamok mestereitől akik egyébként három éves tan­folyamokon tanulmányozzák a szocialista agrobiológiát. Ilyen­felkészültség mellett indítjuk meg az idegei szocialista munka­versenyt, amelynek az a célja, hogy a 305 hektáros cukorrépa területén átlagban minden hek. tár legalább 500 q-ás termést hozzon. Raja Abdullinova, az egyik munkacsoport vezetője, aki Komszomol-tag, kötelezettséget vállalt, hogy 17 hektáron 750 q.ás átlagtermést ér el, Anasztá­zia Lupkinova munkarend jeles dol­gozónak pedig 800 q-ás átlag­termés elérésére vállalt kötele­zettsége, sőt egy két hektáros parcellán egyenesen 1700 q-ás cukorrépa hozamot akar elérni. A sok bevált tapasztalattal rendelkezünk a termés fokozásá­ra. A répa jelentős százalékát, őszi mélyszántás után, alaposan megtrágyázott talajra vetettük. A mező egyik részén jarovitolt magvakat; vetettünk. A vetés­sel egyidejűleg szemcsés műtrá­gyát is juttatunk a talajba. A parcellákat csupán barázda rend­szerrel öntözzük. A tenyészidö alatt legalább négyszer mélytrá­gyázást végezünk mind szerves, mind pedig műtrágyákkal. Drága elvtársak! Kolhozunk parasztsága mindég arra töreke­dett, hogy a kolhozgadálkodást további virágzásra segítse, mert meggyőződése, hogy kizárólag így biztosíthatja az örvendetes, szabad és boldog életet. Az el­múlt esztendőben kolhozunk jö­vedelme 1,330.000 rubelt tett ki s most az a célunk, hogy ezt a a hatalmas jövedelmet megkét­szerezzük. A micsurini tudomány gyakorlati alkalmatosával ma­gas gabonatermésre számítunk és meg akarjuk sokszorosítani az állattenyésztési termelés termé­kenységét. Nemrégen helyeztük üzembe vízierömü telepünket, amelynek teljesítő képessége 125 kilowatt és hozzásegít bennün két a nehezebb munkák létesíté­séhez kolhozgazdálkodásunk va lamennyi ágazatában. Most fejez­zük be hatalmas üzemi rádiónk felszerelését és tízévfolyamos is kola felépítését tervezzük. To. vábbi terveink: mezőgazdasági kultúrotthon építése, nyolchektá­ros halastó létesítése, a kultúr- ház nagytermének kibővítése, újabb ötszáz férőhellyel, nagy magtár berendezése és ezer vá­gósertés befogadására alkalmas hizlalda építése. Közös gazdálkodásunk tehát szépen virágzik és egyre jobban emelkedik kolhozparasztjaink jó­léte. Igazán örülök, hogy tapaszta lataim hozzásegítették bennete­ket a magas terméseredmények eléréséhez. Őszintén, egész szi­vemből kivánom a prosenicei mozgalom valamennyi cukorrépa területen. A taldikurgami Május elseje kolhoz minden tagjának nevébe; is s szívélyes üdvözletét küldi: Olga Gorazsenkova Sztálin-días, a szocialista munka hőse. A toborzás másik formája a kö­vetkező: Az elnökségi ülésen egyes j funkcionáriusokat megbízzuk azzal, j hogy egy vagy két állandó munka­erő megnyeréséért felelnek. Ezek a funkcionáriusok aztán minden el­nökségi ülésen beszámolnak mun. kájiuk eredményéről. Az elnökségi ülésén kicserélik egymás tapaszta­latait is. Ha valamelyik funkcioná­rius új toborzási módszert talál, köteles az elnökségi ülésen a tö- beikkel tudatni, hogy azok is a jól bevált módszer szerint toborozza­nak. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az Ifjúsági Duzzasztógátra nem hi­vatalos és bürokrata nyelven, kell I toborozni, hanem személyesen és j barátságos módon. Járási funkcionáriusainkra a to­borzás terén ezentúl még nagyobb munka vár, mint eddig. Az ered­ményeknél sohasem szabad megáll- nunk, hanem azon kell lennünk, hogy az Ifjúsági Duzzasztőgátra minél több becsületes és öntudatos CsISz-tag kerüljön. Üzemeinknek, falvainknak, iskoláinknak, villany­áramra van szükségük: Ezért épül az Ifjúsági Duzzasztógát is. Ez a Duzzasztógát el fogja látni Szlová­kia egyharmad részét villanyáram­mal. De hogy ez a Duzzasztógát el­készüljön és idő előtt elkészüljön, ahhoz állandó munkaerőkre, becsü­letes CsISz-tagokra van szükségünk. A járási funkcionáriusok, agitá­torok a toborzásnál ebből induljanak ki. Jakubec Tibor. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents