Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-02-06 / 3. szám

4 9 XBruqaj z$6l Di mossa IFJÚSÁGI MULATSÁGOK Beethoven-brigád Dolgozóink az építés minden sza­kaszán kemény harcot vívnak az ötéves terv negyedik évének sike­res teljesítéséért. Ennek a küzde­lemnek az első soraiban ifjúságunk, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai harcolnak. Nagy részük van a már eddig elért sikerekben. A múlt évben a tervezett idő előtt be­fejeztük a Szövetségi Vasút máso­dik szakaszát. Január elsején — pontosan kományelnökünk. Zápotoc- ky elvtárs által meghatározott irány­elvek szerint — üzembe helyeztük az osztravai kohót. Szövetségünk tagjai traktorállomásainkon gondo­san készülnek a tavaszi munkála­tokra, fáradságot nem ismerve ja­vítják gépeiket. Szövetkezeteseink, CsISz-tagok az EFSz közgyűlése­ken idősebb elvtársikkal együtt értékelik a múlt év folyamán vég­zett munkájukat. Az iskolákban a sikeres félévi vizsgák után még na- gyob kedvvel, még nagyobb lendü­lettel folyik a tanulás. így fejlődik, gazdagszik népide- mokrataikus hazánk a Kommunista Párt és népi kormányunk bölcs ve­zetésével. Hiábavaló a nyugati im­perialisták igyekezete, hogy meg­akadályozzák építésünket, az öröm­teli, boldog életet biztosító hatal- masméretü építést. Úgy, ahogy Cle- mentist, Síinget és az áruló Szlán- szkyt lelplezte, a népünk boldogsá­gát hűen őrző szülöpártunk úgy le­leplezi osztályellenségünk további maradványait is. Az államügyész­ség előtt az amerikai kémszolgálat által hozónk küldött nyolc diver- , záns felelt tetteiért. Megkapták j megérdemelt büntetésüket. S né­pünk büntető ökle lecsap, minden­kire. aki akadályozni akarná a bé­ke. jólét, a szocializmus felé vezető utunkban. , Amint láthatjuk, van miért ör­vendeznünk, mulatnunk. Az ifjúság szórakozni, táncolni akar. Ifjúsági csoportjainknak ki kell elégiteniök ifjaink vágyát. Most a téli időszak­ban elegendő alkalom adódik ifjú­sági mulatságok megrendezésére. Pelmerül a kérdés: mikor rendez­zünk ilyen mulatságot ? Nagyon ter­mészetes, hogy az olyan csoport mulatsága nem fog sikerülni, amely­nek tagjai nem teljesítik a munka­tervet, nincs rendben tagsági köny­vük, nem teljesítik a járási bizott­ság határozatait, stb. Annál vidá­mabban fognak mulatni az olyan csoport tagjai, akik példásan vég­zik munkájukat és igazi CsISz-ta- gok. Leginkább akkor, ha olyan al­kalomból rendezünk mulatságot, amikor az üzem magasan túlteljesí­tette a tervet, új élmunkások tisz­teletére, stb. A traktoristák pld. akkor, ha a tervezett idő előtt megjavítják a gépeket, az iskolai csoportok pedig a sikeres félévi vizs­gák után. A cél az, hogy a tagok tudatában legyenek annak. hogy miért mulatnak. így aztán a jól megszervezett mulatság nem vég­ződhet sikertelenül, tartalom nélkül s nem méltóan a CsISz-tagsághoz. Éppen ezért a mulatságok megren­dezésében ne legyen egyedüli indító- ok a farsangi időszak. Ifjúsági csoportjainknak nem okoz nehézséget, hogy hol rendezzenek mulatságot. Lehet ez klub-, vagy más erre megfelelő helyiségben. Ezt a helyiséget azonban kellőképpen fel kell díszíteni. Már ideje lesz meg­változatni az eddig használt díszí­tést is, ami nem egyéb szines papír­szalagoknál és piros papírra! bevont lámpánál. Hisz ilyen volt valamikor a díszítés és semmi más. A díszí­tésnek ki kell fejezni a fögondolatot, amely jegyében a mulatságot ren­dezik. Emellett a díszítés legyen egyszerű, ízléses és ötletes. Miért ne lehetne felhasználni a csoport hanyag tagjainak karikatúráit < azokról, akik későn járnak mun­kába. akik nem törődnek a csoport által kitűzött feladatokkal, jampik, stb.) ? S úgyszintén felhasználhat­juk a háborús gyújtogatok karika­túráit. Az így elkészített tiszta helyi­ség a jó hangulat előfeltétele. Nem elegendő azonban csak fel­díszíteni a helyiséget és meghatároz­ni a mulatság időpontját. A legfon­tosabb munkát a mulatság és az egész est tartamának biztosítása jelenti. Ezt viszont nem csinálhatja egy ember (mint általában szokás). .Szét kell osztani a feladatokat — az egyik a zenéről, másik a mtisor- . ról a harmadik a technikai részről, stb. gondoskodik. Tehát a mulatság ! megrendezése kell, hogy az egész csoport, az egész bizottság ügyévé váljon. Végül is le kell számolnunk az elavult, tartalomnélküli mulatsá­gokkal! , , A csoport vezetősége a legnagyobb figyelmet a bemondóknak szentelje, akiknek feladata a műsor elkészí­tése. Közösen megtárgyalják az egész est műsorát, a csoport veze­tősége megadja az irányelveket és bebiztosítja a feladatok teljesítését. A csoport vezetősége számára nem lehet közömbös, hogy a mulatságon tartalmas műsor lesz-e, vagy pedig kétértelmű, naiv, amellett tartalom- nélküli tréfák. Úgy szintéi nem le­het számára közömbös, hogy a ze­nekar milyen énekeket fog játsza­ni. Beszélgessünk erről. Az elmúlt évek folyamán megho­nosodott nálunk a mulatságnak az a formája, amelyet úgy jellemezhet­nénk, hogy „táncmulatság . .. kul­túrműsorral“. Es a következőkép­pen nézett ki: 7 órakor megkezdő­dött a kultúrműsor. Ez 8-ig tartott. Utána tánc következett. Egész éjfé­lig, éjféiután 2-ig ... hol hogyan. De pontosan úgy, mint 7—10 évvel ezelőtt. Az ilyen mulatság nem je­lenti a CsISz Központi Bizottságá­nak arra vonatkozó határozatának teljesítését sem, hogy minden lehe­tőséget és eszközt ki kell használ­ni az ifjúság nevelésére. És ez na­gyon helyes. Vájjon örömet csak tánccal lehet kifejezni? Azt hiszem nem. Olyan műsort kell összeállíta­ni, amelyben összegezzük a mulat­ság, szórakozás minden formáját: tréfás jelenetek, közös fejtörő, tár­sasjáték. új énekek tanulása, tánc, közös ének, körtánc, caasztucskák, stb. Hogy érjük ezt el, úgy, hogy az ifjúsági mulatságokat végül is nem fogjuk két részre osztani. Ez pedig a szervezőtől függ, hogy hogyan rendezi el az egyes műsor- számokat és hogyan késziti elő azo­kat. Feltételezzük, hogy a követke- kezö beosztás jó lesz: A mulatság tánccal kezdődik. A tánc közötti szüntekben, amikor erre kellő alkalom adódik (ezt pedig be kell biztosítani, meg kell terem­teni), feláll a bemondó és mond né­hány tréfás szót, esetleg politikai szatírát. A következő szünetben le­het egy jelenet, azután kezdődnek a közös játékok, fejtörők és hason­lók. Közben folyik a tánc s amikor már jő a hangulat, megkezdjük a körtáncot és közös éneket. így az­tán sikerülni fog a mulatság szín­vonalát emelni, érdekessé tenni. Természetes, hogy a szereplők nem­csak a színpadon fognak fellépni s úgyszintén nem kell az egész kö­zönséghez beszélni? Úgy kell őket be­osztani, hogy magukra vonják né­hány asztal körül ülök figyelmét és igy két-három központot teremte­nek a táncteremben. Kell, hogy a bemondók ötletes s emellett fejlett CsISz-tagok legyenek. Milyen. legyen a zene ? Be kell vulianunk.. hogy valóban jó, új táncda­laink nincsenek. Ezért ezekre több gondot kell fordítani. Nem szabad csupán a zenekarra támaszkodni. Gondoskodjunk arról, hogy politi­kailag kifogástalan és művészi ér­tékű táncdalokat játszanak. Ne en­gedjük meg az ú. n. szlovák állam­ból fennmaradt különféle politikai­lag helytelen táncdalok játszását. Igyekezzünk propagálni a szovjet tánczenét. Főleg ügyeljünk arra, hogy ne játsszák a visszaeső burzsoa- zene termékeit az ú. n. szambát és hasonlókat. A közös éneknél hasz­náljuk ki népi énekeink gazdagsá­gát, főleg azokat, amelyeket népi együtteseink énekelnek (Lucsnica, Sruik). Közös énektanulásra tegyünk műsorra két éneket. A mulatság igen fontos i-észe a csasztucskák éneklése. Nem az a fontos, hogy olyan csasztucskákat énekeljünk, amelyet már a rádió is közvetített vagy másutt közöltek. Az együttesek vezetői és más erre alkalmas CsISz-tagok írjanak új, eredeti csasztucskát, amelyben bí­rálják a csoport tagjait és a mulatság résztvevőit. Jó példa erre a „Kubáni kozákok“ c. szovjet film. Mint már mondtuk is, nagy gon­dot kell fordítani a mulatságok elő­készítésére. A jó előkészületnek nem szabad hiányoznia még a legjobb csoportban sem. A vezetőségnek fel­adata figyelemmel kisérni legfőbb célunk teljesítését, amelyet Gott- wald elvtárs határozott meg: „ .. .az új tagok százezreiből a szocializmus igazi lelkes ifjú építőit nevelni.“ Három kínai városról szól ez a három szovjet szines rövid film. Hang, Dzsou város festői szépségű környéke a gyönyörű Szi Haou tóval I a régi Kína arisztokratáinak, tőké­seinek üdülőhelye volt. Megcsodáljuk a kínai kultúra; építészet, szobrászat emlékeit. így a X. századból szárma­zó 15 emeletes Lü Ho Ta palotát (70 méter magas) és népi művészek szobrait, kerámikai készítményeit, elmés óraszerkezeteit. Ahova a nép csak mint urak szol­gája tehette be a lábát; a gyönyörű parkba, a rengeteg' munkával meg­(Befejezés) Meghányták-vetették a dolgot és úgy határoztak, hogy a fúvőhang- szeres fiatalokat mind egy brigádba teszik és jó messze jelölik ki á mun­kaszakaszukat. Megfelelő munka- feltételeket kapnak. Ott együtt ta­nulják a muzsikát, de persze ne a kothozmunka rovására. Brigádveze- tönek az én Fegyámat tették meg, mivelhogy ö volt a kezdeményező. Most aztán sokkal nyugalmasabb lett a helyzet falunkban is, meg a földeken is. A tyúkok felvidultak és megint tojtak. Eltelt egy hét, nézem a verseny­táblát, hát látom: az én brigádom van legelöl, a „Beethoven“ meg a a végén kullog. „ No, gondolom, a gyerekeknek ne­héz .dolguk van ott most, eleinte. Messze van a dűlő, meg nem is a legjobb föld. De elmúlt még egy hét és megint csak az én brigádom volt az élen, a fiacskámé, a „Beethoven“, leg­hátul. Akkor este kimentem hozzájuk. Amúgy is éppen kimostam Fegyus- ka fehérneműjét. Már egy kilomé­terről hallom őket, közelebbről meg látom is az egész képet: az én ,,Beethoven“-em ott kuksol mezít­láb a fűben, előtte valami zenei írással telerőtt füzet és teljes erejé­ből fújja a fülfájditó hangot. Hogy is lehetnének jó teljestmé- nyeik, mikor este igy kifújják a tü­dejüket! — No, te brigádvezér! Mit csi­nálsz? — kérdem. — Felkapaszkodtam a felső C-ig anyácskám! — Szép... Köszönöm kisfiam, ezzel aztán megvigasztaltál! A trombitán elkapaszkodol a felső C- ig, de a brigádoddal nem tudsz mél­tó helyre kapaszkodni! —- Igen ám, anyácskám, de nézze csak, milyen munkaszakaszt kap tunk! Nem lehet azt a magukéhoz mérni. Reggeltől estig csak úgy csurog a veríték rólunk. — Azért vannak frontharcosok a brigádodban, hogy semmi nehézség­től ne riadjatok vissza. Nem nézem a két „vitézségit" a zubbonyodon, ha­nem bizony megszégyenítlek az egész kolhoz előtt, téged is, meg a „Beethoven“-edet is. —• „Beethovenét csak ne bántsa! Nem engedjük, hogy öt -okoljátok a kolhozterv felborításáért. Már el is határoztam . . . Hogy mit határozott el, azt nem mondta meg. Egy órával később Prohorov apó nagy haragosan kijelentette: — Most már nemcsak a dobot, de magát Minykát nyúzom meg, ha az aratóünnepélyre nem készülnek el a muzsikájukkal. Holnap kimegyek JCína ytivttfjijel teremtett mesterséges szigetekre, pa­lotákba, ma az ifjúság, a dolgozók tulajdona és a hatalmas haza leg­jobb építői töltik itt szabadságukat. Sanghájról a hatmilliós óriás vá­rosról készült a másik rövid film. Megcsodáljuk itt az apró kínai há­zak mellett a hatalmas felhőkarco­lókat. Ide már behatolt a kapitaliz­mus és száz és száz nagyüzemet, kor­szerű kikötőt építtetett, hiszen a vá­ros kedvező fekvése óriási hasznot jelentett az idegen tőkének. A város hozzájuk az öregekkel és rendet csinálok ... A gabonát határidő előtt betakarí­tottuk, elsők lettünk a kerületben. Fegya brigádja is kitett magáért és vasárnapra kitüzettük az aratóün­nepet. Vendégeket is hívtunk és Ivan Szemjonovics, a kerületi párt­titkár maga jött el átadni a vörös zászlót. Az étellel-itallal teli aszta­lokat kiraktuk egyenest az utcára. Már kezdeni kellett volna az ün­nepet. A lányok el is énekelték a magukét, a férfinép türelmetlenül nézelődik, még a fiaskóknak is há- tatfordít, de Fegya brigádja csak nem mutatkozik. Én is szörnyen nyugtalan voltam, sehol sem leltem a helyemet. Mi az? —■ gondolom. Fegya nem állt a sza­vának? Most aztán szégyent hoz ránk az egész kerület előtt! ... Kö­rülnézek. A lányok is pirulnak-sá- padnak. A kolhozelnököt a guta kerülgeti. Végül is kifogy a türelem­ből, fullajtárt akar küldeni értük, hogy jöjjenek már, akár muzsika nélkül is! Es ekkor egyszercsak felhangzik a messzeségben ... Előbb csak a dob, tompán, majd finoman a trombiták és végül mé­lyen a bombardon. Csend lett. Hallgatunk, mint az elvarázsoltak. A szél meleg hulláma közelebb, egyre közelebb hozta a ze­nét. Most, mintha függöny nyilt volna szét: a zene eláradt az egész falun, harsog, zeng köröskörül! A domb mögül elövillanak a réz­trombiták, jönnek a mi derék falu­si muzsikusaink, tizennyolc kolhoz­kürtös, katonás rendben, összedob­banó lépésben, medáliákkal ékes, parádés katonablúzban. Legelöl lépked az én „Beethoven“- em, finom bőrcslzsmája fénylik, mel­lén a rendjelek. Jóhangú trombitája büszkén áll a kezében és olyan szé­pen, tisztán, lelkesen szól, csakúgy árad belőle a hang, édesen, mintha a dúsan termő földet énekelné meg. És Fegya mellett lépked — vájjon, ki? El se hinné az ember — Proho­rov apö, saját személyében, csattog-’ tatja a réztányérokat, igazi művé­szettel. — No, Malaja — Glusica, kitettél magadért! Ügy szól a zenétek, hogy az egész kerület hallja. A lányok virággal szórják tele a „Beethoven“-brigádot. Én meg odaszaladok Fegyuská- hoz. Prohorov apó tányérjai siketí- tik a fülemet, de odakiáltom a ze­nének: — Fújjátok gyermekeim! Csak vígan, hangosan, úgy fújjátok, hogy az emberek szivében daloljon az öröm. Görög Imre fordítása főterén 1925—27-ben véres harcot vívtak a sangháji dolgozók kizsákmá- nyolóik ellen. Ma boldogan, felszaba­dultan dolgozik a hatalmas város. A munkát örömmel végzik az üzemek dolgozói és a régi város keskeny ut­cáin jókedvűen dolgoznak a kézműve­sek, az iskolákban, az egyetemeken, a szocialista Kína megteremtésére készülnek fel a fiatalok. A parkok­ban vidám gyerekek játszanak. A népi Kína fővárosát a több mint háromezer éves Pckinget mutatja be a harmadik film. A kínai kultúra régi emlékeivel itt is találkozunk. A nyolcszáz éves csillagvizsgáló intézet, a hatalmas császári palota és száz más emlék tanúskodik a kínai nép- alkotó készségéről. Itt él, itt dolgozik a kínai nép forrón szeretett vezére Moa Ce Tung, aki kivezette a 470 milliós népet az évezredes rabságból, aki a béke meg­védéséért folyó küzdelem első sorai­ban vezeti népét. Megcsodáljuk a kí­nai népköztársaság kikiáltásának év­fordulóján tüntető százezres tömegek lelkesedését, a népi hadsereg dísz­szemléjét, amelyik éberen őrködik a haza határain, a nép békés építőmun­kája felett. A kínai kultúra is most indul vi­rágzásnak, a színházakban új színda­rabokat mutatnak be, mely a nép ; problémáival, a felszabadulással, az építéssel foglalkozik. Gyönyörködhe­tünk a kínai táncosok dinamikus mozdulataiban, egy felszabadult nép új, boldog életében, amelyik Mao-Cse* Tung vezetésével biztosan halad még egy szebb jövő felé. : ».*£ •Jduitt „fciiw gyöngéi“ túrni liluitkíl, Ifjúsági mulatságainkat gitár és énekszámokkal tarkítják Ifjúsági Szövetségünk tagjai. Milan Ferko

Next

/
Thumbnails
Contents