Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-06-18 / 22. szám

1952 június 18 Dl IFJÚSÁG A járási instruktorgárda megszervezésének kérdései A járási vezetőségek a saját ér- deklikben, munkájuk megkönnyíté­sének céljából kell, hogy rendszere­sen foglalkozzanak az instruktor­gárda megszervezésének és megerő­sítésének kérdéseivel. Szükséges konkréten rámutat­nunk, kikből szervezzük meg az instruktor-gárdát. Elsősorban: üzemi GsISz-csoport- jaink fiataljaiból, munkás fiatalok­ból, akik a termelési vonalon isme­rik a problémákat aprólékosan. Ök tudni fogják propagálni a mozga­lom feladatait ajz ipari vonalon, sőt a munkaerők toborzásában is nagy segítséget nyújthatnak a já­rási vezetőségnek. Ez az állítás vo­natkozik a bányaiparra, építészetre és a nehézipar több ágazataira. Mint instruktorok, elmélyítik a munkás-paraszt ifjúság barátságát és együttműködését a szocialista építkezések propagálásában és a munkaerők toborzásában. Másodsorban a falusi alapszerve­zetek fiataljaiból, főleg a maga­sabb típusú EFSz-ekben dolgozó if jakból, akik a szocialista mező- gazdaság nagyüzemi gazdálkodását fogják tudni propagálni a falusi ifjúság között. Harmadsorban: sokan közülünk résztvettek az ifjúsági építkezése­ken, megedzőttek a szocializmus gigantikus építkezésein. Ki tudja jobban propagálni az ifjúsági épít­kezéseket, mint az, aki már azon résztvett ? Ezek az elvtársak ko­moly segítséget nyújtanak a járási vezetőségnek, csak foglalkozni kell Velük. Negyedszer: a katonaságtól ha­zajött CsISz-tagok, akik népi de­mokratikus hadseregünkben szocia­lista nevelést kaptak és sokan kö­zülük a mozgalmi életben kiváló eredményeket értek el. Ez is egy lehetőség, ahonnan instruktort lehet szervezni, mégpedig olyan instruk­tort, aki propagálni fogja a szocia­lista hazafiasságot, segít elmélyíte­ni ifjúságunk és a hadsereg közötti kapcsolatokat, segítséget nyújt a honvédelmi körök munkájában, stb. Ötödször: A Csehszlovákiai Kom­munista Párt megnyitotta az útat az ifjúság előtt a Pártba való be­lépésre. A fiatal párttagok és tag­jelöltek közül is kell instruktorokat kiválasztani. Meg kell őket szervez­ni és megfelelően irányítani. Ezek általánosságban az irány- elvek az instruktor-gárda megszer­vezésében. Hogy az instruktor-gárda felada­tát teljesíthesse, szükséges annak nevelésével, iskolázásával és meg­felelő irányításával törődnünk. A járási CsISz-vezetöség havon­ként rendszeres szeminárium isko­lázását tart az instruktorok részére, amelyen a gyakorlati tapasztalatok kölcsönös kicserélésén és megbeszé­léseken kívül politikai és elméleti oktatást is kapnak, főleg a Kom- saomol instruktorainak tapasztala­taiból. Az instruktor-gárda helyes meg­szervezésé munkája mellett figye­lembe kell vennünk az instruktorok helyes beosztását a különböző fon­tosságú csoportokra, (üzemi csopor­tok, gépállomások) és az egyének képességeit, amit az iskolázásuk alatt ki kell tapasztalni és bennük rendszeresen továbbfejleszteni. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy jól bevált ez a módszer, hogy egy csoportra rendszeresen ugyanaz az instruk­tor jár, aki aztán megismeri a cso­port problémáit, nehézségeit és se­gíteni is tud annak munkájában. Szükséges, hogy a járási vezető­ség az instruktorok munkáját az elnökségi ülésen rendszeresen meg­vitassa és annak megjavítása érde­kében konkrét határozatokat hoz­zon. Az instruktor-gárda munkájának ellenőrzése és a további feladatok kitűzése egyike a legfontosabb dol­goknak a járási vezetőség munkájá­ban. A szervezési referens a járá­son elsősorban kell, hogy törődjön az alapszervezetekről beérkezett ha­vi jelentések alapján, hogy a meg­jelölt időpontra, a csoportra az instruktor megjelenése biztosítva le­gyen. Törődnie kell továbbá az instruktorok munkájának ellenőrzé­sével. Az alapszervezetek segítségé­vel ellenőrzi az instruktor munká­ját és az esetleges hiányosságokat kiküszöböli. Az alapszervezetek segítsége az instruktor-gárda megszervezésében. A csoport a taggyűlésen megvi­tatja, kit küld a járási instruktor­gárda tagjai közé. Mindenesetre a legjobb és legértelmesebb CsISz- tagot kell kiválasztani, aki aztán méltóan fogja képviselni csoport­ját, vagy mint csoportra beosztott instruktor — jó propagációs és szervező munkát fog végezni. A május előtti kampányban, ami­kor a hazafias feladatok és szocia­lista kötelezettségvállalások képe­zik alapszervezeteink munkájának egyik főrészét, szükséges, hogy az instruktor-gárda megszervezve és megerősödve e kötelezettségvállalá­sokat és hazafias feladatokat pro­pagálja, az ifjúságot szocialista munkaverseny.re sebkent.se, hogy Szlovákia összesített tervéből a ránk háruló részt idő előtt teljesít­hessük. Gérecz Árpád. A perbetei pionír-majális • A perbetei pionírok május 31-én majálist tartottak az újgyallai erdő­ben. Ezt onnét tudtuk meg, hogy a falun keresztül autók haladtak kato­nákkal az erdő felé. Érdeklődni kezd­tünk, hogy hová mennek ezek a ka­tonák és egy pionír mondta, aki vé­letlenül itthon maradt, hogy a kato­nák is a, majálisra mennek. Kerék­párra ültünk és elmentünk az erdő­be. Egy fúvószenekar játszott. Majd a katonák mutattak be műsorszámo- kat. A műsor után következett a be­szélgetés a pionírokkal. Egyszer a katonák kérdeztek, aztán a pionírok. A katonák azt kérdezték, hogy a helyi CsISz hogyan segíti a pioníro­kat. A felelet az volt, hogy sehogy sem. Ez igaz, de minket ezidáig meg sem hívtak és azt sem tudtuk, hogy hol és mikor van gyűlés. Egyszer, amikor a vezetőjüknek azt mondtuk, hogy szeretnénk elmenni a gyűlésük­re, azt a választ kaptuk, hogy a CsISz-nek semmi köze a pionírokhoz. Szeretnénk, ha a pionírvezetök rá­jönnének már arra, hogy igenis szük­ségük van a CsISz-re, hogy ott tanul­hassanak mert csak így érhetnek el szebb és jobb eredményeket. Remél­jük, hogy ezután karöltve tudunk dolgozni a pionírvezetőkkel és ezért ők még jobb és még nagyobb ered­ményt tudnak elérni. Laca Rudolf, Perbete 81. Helyreigazítás az Uj Ifjúság 1952 június 11-í (múlt heti) számában közölt az EFSz-ek meg­szilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározathoz Lapunk múlt heti számában brosúra alakjában megjelent az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat. Ennek a brosúrának 14. oldalán felülről az 5—8. sorba értelemzavaró hiba csúszott be a háztáji gazda­ság számára meghagyható földterület nagyságát illetően. Ez a mondat helyesen a következő: Ügyelni kell arra, hogy a ház­táji gazdaság terjedelme rendszerint ne haladja túl családon­ként a 0.5 hektárt (félhektárt), ami mellett a különleges növé­nyek földterületének (zöldségfélének, szőlőnek, paprikának) a háztáji gazdálkodásban nem szabad túlhaladni a 0.1 hektárt (egytized hektárt). Kérjük olvasóinkat a szöveget a határozat 14. oldalán a fen­tieknek megfelelően helyesbítsék. | I g> Eredmények és hiányosságok az UJ IFJÚSÁG terjesztésénél Leninnek 1913-ban Gorkijhoz inté­zett egyik levelében ezt olvashatjuk: „Nálunk a Kaukázusban a grúz, ör­mény, tatár, orosz szociáldemokraták együttdolgoztak, egy szociáldemokra­ta szervezetben több mint tíz évig. Ez nem frázis, hanem a nemzeti kér­dés proletár módra való megoldása. Az egyedüli megoldás“. A nemzeti kérdésnek ezt az egye­dül helyes megoldását valósította meg hazánkban Pártunk irányelvei alapján Ifjúsági Szövetségünk a fia­talok közt. Hazánk cseh, szlovák, ma­gyar, ukrán, lengyel, német fiatalja egy harci oszlopba, a CsISz-be tömö­rülve, közös erőfeszítések árán vált­ják valóra a Pártunk által elénk tű­zött feladatokat. Közös erővel építet­tük fel az Ifjúsági Vasutat, a Szövetségi Vasutat, váll-váll mel­lett építjük az Ifjúsági Duzzasz­tógátat, a HUKO-t és a szocialista ipar fellegvárát, Osztravát. Együtt küzdünk a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Hazánk fiataljai egy szervezetben nevelődnek, edződ­nek új szocialista emberekké. A CsISz egyformán biztosítja a so­raiba tömörüld különböző nemzetisé­gű fiatalok szabad politikai és kultu­rális fejlődését, egyaránt gondosko­dik nevelésükről. Bizonyítja ezt az idei oktatási év is, amelynek keretén belül a nemzetiségi fiatalok anya- nyelvükön részesülnek Ifjúsági Szö­vetségünk egységes oktatásában. If­júsági Szövetségünknek ezt a mesz- szemenö gondoskodását a magyar fiatalokról bizonyítja az ebben az év­ben kiadott, Központi Bizottság ma­gyarnyelvű lapja, az Üj Ifjúság meg­jelenése. A magyar fiatalok ezt a messze­menő gondoskodást fokozott munká­val, a szocializmus eredményesebb építésével, szervezeti életünk megszi­lárdításával hálálják meg. Az Űj Ifjúság, megjelenése lehetővé tette, . hogy a magyar fiatalok eredménye- j sebben kapcsolódjanak bele a Szövet­ségünk előtt álló feladatok megoldá­sába, a szervezeti hiányosságok ki­küszöbölésébe. A magyar fiatalok széles tömegei magukévá tették a CsISz SzKB ha­tározatát az ifjúsági sajtóról. Járási vezetőségeink irányításával egymás­után ’ alakulnak meg az „Üj Ifjúság levelezökörei“. Napról napra szélese­dik lapunk levelező tábora. Levelező­ink redszeresen beszámolnak ifjúsá­gunk eredményeiről, kíméletlenül os­torozzák a szervezeti hiányosságokat, a felelőtlenséget, egyes funkcionáriu­saink hanyag munkáját, leleplezik az ellenség aknamunkáját csoportjain­kon belül. Ezek az öntudatos CsISz- tagok, lapunk levelezőt egyúttal ter­jesztői is lapunknak, megtanítják CsISz-tagjaink széles tömegeit az if­júsági sajtó felhasználására, a ter­melőmunka megjavításában, a szer- ! vezeti élet megszilárdításában. A fü- : leki járás leVelezököre például lemér­te a járás munkáját az Üj Ifjúság j terjesztése terén, feltárta a hibákat I és a járási vezetőség segítségére sie­tett a hiányosságok kiküszöbölésé­ben. A levelezőkor tagjai jelentkez­tek a járási instruktor-gárda tagjai közül. . A nemesóesai gépállomás csiesói traktorosbrigáilja hetente rendszeresen sajtóbeszámo­lót tart az Üj Ifjúságról, különös ér­deklődéssel tanulmányozzák az ifjú traktoristák munkájáról szóló cikke­ket. A nagymegyeri járás levelezői Si- roky elvtárs születésnepjának tiszte­letére csatlakoztak a füleki járás le­velezőinek felhívásához. A nagyme­gyeri járás ezért került az élre, ezért teljesítette kötelezettségvállalását 190 százalékra az Üj Ifjúság terjesztése terén. A királyhelmeei járásban Kistár- 1 kány CsISz-tagjai az Üj Ifjúságban megjelent kritika alapján kiküszöböl­ték csoportjuk hiányosságait és így sokkal nagyobb segítséget tudnak I nyújtani falujuk Egységes Földmű­ves Szövetkezetének. Ezek a példák nem egyedülállók, de megmutatják, hogy a magyar fia- | talok mind szélesebb tömegei valósít­ják meg Központi Bizottságunk ha­tározatát az ifjúsági sajtóról. így vá­lik az Üj Ifjúság egyre inkább a CsISz SzKB hathatós fegyverévé, ifjúságiink nevelése, a szervezeti élet megszilárdítása terén, Így neveli még nagyobb odaadásra, ha­zaszeretetre a magyar fiatalok töme­geit, így nyújt egyre nagyobb segít­séget Ifjúsági Szövetségünknek a magyar fiatalok mozgósításában, a szocializmus építésében. A magyar fiatalok széles tömegei megszerették a lapot — ezért mon­dogatják: „Az Üj Ifjúság a mi la­punk, a hazánkban élő öntudatos CsISz-tagok, a szocializmust építő ifjú magyarok lapja.'1 Az Üj Ifjúság terjesztése és felhasználása terén elért eredményeinkkel azonban ko­rántsem lehetünk megelégedve Az eredmények mellett nagyok még a hiányosságok, még bőven akad ten­nivalónk. Míg a bratislavai kerület az Üj Ifjúság terjesztésére vállait kötelezettségét már 110 százalékra teljesítette, addig a besztercebányai kerület csak 80 százalékra, a kassai kerület csak 65 százalékra, az eperje­si kerület csak 75 százalékra. Ennél is nagyobbak a hiányosságok a nyit- rai kerületben, ahol a legtöbb ma­gyar fiatal él. A nyitrai kerület mind­máig vállalt kötelezettségének csak 55 százalékban tett eleget. Kevesebb előfizetőt szereztek, mint a beszter­cebányai kerületben, holott a nyitrai kerületben majdnem egyszerannyi magyar CsISz-tag él. Elhanyagolták a zsolnai kerületben is az Üj Ifjúság terjesztését, kötelezettségüknek csak 10 százalékban tettek eleget, holott az Ifjúsági Duzzasztógát építésén sok magyar dolgozik és ezekhez az öntudatos fiatal építőkhöz mindmáig nem juttatták el Központi Bizottsá­gunk lapját, az Üj Ifjúságot. Sokkal kirívóbbak a hiányosságok ha néhány járás munkáját vizsgál­juk az Üj Ifjúság terjesztése terén. Míg a bratislavai kerület, Nagyme- gyer, Dunaszerdahely, Galánta járá­sai messze túlszárnyalták kötele­zettségvállalásaikat, addig a szenei járás csak 50 százalékra teljesítette kötelezettségét. „A szenei . járás • CsISz-titkársága, nem juttatja el a CsISz-tágOkhoz az Üj Ifjúságot. Ez a hetilap csak ebben az évben jelent meg, de sikeresen halad és eljut las­san minden magyar CsISz-tag kezé­be. Nagy utat tett, de csak ott, aho­vá eljutott. Azokba a kezekbe, ame­lyek lelkesedve várják az Üj Ifjúsá­got, eddig nrég- nem jutott el. Ho­gyan lehetséges ez? Magam győződ­tem meg erről a szenei járás CsISz- titkárságán. ahol már február óta ki- csomagolatlan, propagálásra szánt Üj Ifjúságok hevernek. Az Üj Ifjú­ság minden héten jár a titkárságra, a titkárság dolgozói azonban észre sem veszik — írja Szabó Vendel leve­lező. A szenei járás tehát ezért ma­radt le az Űj Ifjúság terjesztésével. Pedig a járásban élő magyar fiata­lok szeretnének tanulni Központi Bi­zottságunk magyarnyelvű lapjából. Ehhez hasonló esettel találkoztunk Kassán, a városi CsISz-vezetöség munkájában. Kassán sok öntudatos magyar CsISz-tag él, dolgozik. E f iata- ■ lók szeretnének előfizetni lapunkra, szeretnének beszámolni az Üj Ifjú­ság hasábjain elért eredményeikről, nehézségeikről, minden kérdésről. A városi CsISz-vezetöség helytelen munkája miatt a Kassán élő magyar fiatalok tömegei mindmáig Semmit sem tudnak az Üj Ifjúság létezésé­ről. A Keletszlovákiai Gépgyár CsISz- vezetősége csak akkor szerzett tudo­mást az Üj Ifjúságról, amikor szer­kesztőségünk tagjai felkeresték az üzemet. Ugyancsak a kassai ipari ta- nulőotthon magyar fiataljai is csak szerkesztőségünk munkatársától sze­reztek tudomást az Üj Ifjúság léte­zéséről. Ezek a fiatalok ma már mind előfizetői lapunknak, de nem a városi CsISz-vezetöség munkájának ered­ményeként váltak lapunk előfizetői­vé. a kassai kerületben nagyon le­maradt a rozsnyói járás is; kötele­zettségvállalásunknak csak 50 száza­lékig tettek eleget. Nem teljesítette kötelezettségrvállalását a királyhel- meci járás sem. Legnagyobbak a nyitrai kerület já­rásaiban a hiányosságok. Ebben a ke­rületben csak a párkányi és a komá­romi járások tettek eleget kötele­zettségüknek. Az ógyallai járás vi­szont csak 50 százalékra, az érsek­újvári járás 25 százalékra, a lévai já­rás 10 százalékra, a surányi járás 11 százalékra, a verebélyi járás 13 szá­zalékra teljesítette kötelezettségét. Ezek a legjobban lemaradt járások. Az érsekújvári CsISz járási vezető­sége például még az Üj Ifjúságot propagáló plakátokat sem küldte szét. A surányi járás CsISz-vezetösé- ge még azt sem tudja, hogy élnek magyar fiatalok az ő járásukban is. Amikor bebizonyítottuk nekik, hogy nem is egy magyar CsISz-csoport működik járásukban, azzal védekez­tek, hogy azok tudnak szlovákul is és így olvashatják a Smenát is. Ezek az adatok világosan megmu­tatják, hogy az Üj Ifjúság terjeszté­sével azok a járások, kerületek ma­radtak le, ahol az illetékes vezetősé­gek nem szenteltek kellő figyelmet az Üj Ifjúság terjesztésére és fel- használására. Nem lehet virágzó szervezeti életet teremteni, nem lehet jó CsISz-munkát kifejteni ott, ahol nem olvassák Ifjúsági Szövet­ségünk központi lapját, az Üj Ifjúságot Az említett számadatok nemcsak azt mutatják, hol nem használják fel és hol nem használják fel az Üj Ifjúságot ifjúságunk nevelésére, hanem ráirányít arra is, hogy hol dolgoznak jól ifjúsági funkcionáriu­saink, hol működnek jól csoportjaink és hol működnek gyengén vagy rosz- szult Ifjúsági Szövetségi csoportjaink, és funkcionáriusaink munkájának mindmáig nem vált szerves, minden­napi részévé az Üj Ifjúság terjeszté­se, propagálása. Sok helyen azt hi­szik, hogy elegendő, ha a fiatalt „be­léptetik“ a CsISz-be, de nevelésükre nem fordítanak gondot, nem törőd­nek eszmei és politikai fejlődésükkel. Központi lapunk terjesztésének elha­nyagolása egyúttal nemtörődés a CsISz-tagok széles tömegeivel. De nemcsak a CsISz-tagokról van itt szó. Ifjúsági Szövetségünk központi lapja egyúttal összekötő kapocs a szervezetenkívüli fiatalok és a szer­vezetbe tömörült CsISz-tagok között. Az Üj Ifjúság propagálásának elha­nyagolása lemondás a szővetségenkí- vüli fiatalok felvilágosításáról, nevei1 léséiül. Jó funkcionárius, aktivista, in­struktor csak az lehet, aki állandó feladatának tartja központi lapunk terjesztését, aki rendszeresen beszá­mol központi lapunk hasábjain ta­pasztalatairól, munkájáról, munkahe­lyének, környezetének eseményeiről! Jó CsISz-tag csak az lehet, aki előfize­tője és rendszeres olvasója Ifjúsági Szövetségünk központi lapjának. A Dolgozók Felsőiskolái (VSP) nyári tanfolyama Az Iskola.-, Tudomány- és Müvé- szetügyi Megbízotti Hivatal hasonló­an, mint a múlt évben, az idén is hat­hetes nyári tanfolyamot rendez —• 1952 július 1-töl augusztls 15-ig, a pedagógiai irányzatú Dolgozók Felső­iskolája (VSP) II. évét végző hall­gatói részére. A tanfolyamon a fentnevezett is­kola azon hallgatói vesznek részt, akik már iskolai szolgálatban van­nak, továbbá akik eddig ugyan még nem tanítanak, de ez év július else­jével iskolai szolgálatra jelentkeznek. A tanfolyamon résztvevők a tanfo­lyam igazgatójánál (Szabadi F.) je­lentkeznek július elsején a III. Álla­mi Főiskolás Intemátus épületében Bratislava, Nesporova ulica 3. (a volt Svoradov-intemátus). Felhívás A Dolgozók Főiskolája (VSP) ha­sonlóan, mint a múlt évben, az idén is hathetes tanfolyamot rendez a fő­iskola II. évfolyamának tanulói ré­szére, 1952 július 1-töl augusztus ló­ig' A tanfolyam a másodévesekre vo­natkozik. A tanfolyamon a Dolgozók Főisko­lájának azon hallgatói vesznek részt, akik már iskolai szolgálatban van­nak, továbbá akik eddig ugyan még nincsenek szolgálatban, de ez év jú­lius elsejével iskolai szolgálatra je­lentkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents