Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-06-11 / 21. szám

01IFIÓSÍG 1952 június 11. A honvédelmi nevelés vezetése a CsISz fontos feladata A ka&anyi járás kerámiai üzemé­nek honvédelmi köre április 9-iki ülé­sén átvette a célzás, lövés egyes mód­szereit. Az elméleti tanulás után a gyakorlatban is végrehajtották az oktató által magyarázott tételeket. A kört a járási Sväzarm oktató refe­rense vezette, mert a kör oktatója nem jelent meg az összejövetelen. A 'célbalpvés elméleti részének magya­rázásánál lejátszódott figyelmetlen­ségnek megmutatkozott a hatása közvetlenül a célbalövésnél, amikor a legtöbb esetben a lövések célt tévesz­tettek. A puska kezelésénél a bizton­sági szabályokat sem tartották be. A föhiányosság azonban ott volt, hogy az oktató nem magyarázta meg a célbalövés konkrét feladatait. Az agitátor az instrulctomak nemcsak segítőtársa, de a gyakorlatok megin­dokolásával, példák fethozásával, po­litikai információk nyújtásával a körben lévő munka mozgató ereje. A tagoknak csak fele jelent meg a gya­korlaton. A távollévők elmaradását azzal indokolták, hogy azokat nem érdekli a honvédelmi kör munkája. A csoport vezetőségével megtartott be­szélgetés során azonban kiderült, hogy elsősorban a csoport vezetősége a hibás a honvédelmi körök hiányos munkájáért. A csoport vezetősége nem magyarázta meg' a tagoknak a honvédelmi nevelés fontosságát és nem tett lépéseket annak érdekében, hogy az ifjúság szervezetten dolgoz­zon a honvédelmi körben, pedig az üzemben 80 fiatal dolgozik. " Ha közelről vizsgáljuk a hiányos­ságokat rájövünk arra, hogy a CsISz járási vezetősége is hibás, mert a csoportokat nem informálta kellőkép­pen a fontos feladatokról. Prihunek elvtársnak. a járási CsISz titkárnak, nincs kellő áttekintése a honvédelmi körökről járási mértékben ég még kevésbbé a körökben végzett munká ­ról. A járási CsISz vezetőségnek nincs kellő áttekintése az ifjúságnak a járási Sväzarmban végzett munká­járól, azért mert attól az időtől, ahogy a Sväzarmban beválasztották őket, a CsISz járási vezetősége és a funkcionáriusok nem is beszéltek ve­lük, úgyszintén a CsISz járási tit­kárságnak alkalmazottai sem. A járási vezetőség elnöksége sem fog­lalkozott ezideig a honvédelmi neve­lés feladataival. Nem lenne helyes azonban csak a hiányosságokat feszegetni. A honvé­delmi nevelésben az eddig elért sike­reket a CsISz-tagok lelkes és tevé­keny munkájának köszönhetik. A to­vábbi munkában sokkal nagyobb eredményt érnek el, ha a hiányossá­goknak tudatára ébrednek, úgy mint Karlove Varyban, Csztraván, Pilzen- ben és ha a CsISz kerületi vezetősé­geinek elnökségei alaposabban fog­nak e feladatokkal foglalkozni, ha rendes határozatokat hoznak és a já­rási elnökségek és alapszervezetek ülésein biztosítják a meghozott hatá­rozatok megvalósítását. Akkor aztán sikerül szervezetünknek mozgósítani az ifjúság széles rétegeit a testneve­lés terén lévő feladatok megoldására. Feladatunk most aiz, hogy megold­juk a kerületeken a káderek biztosí­tását a Sväzarm funkcionáriusai ré­szére, gondoskodni róluk, munkáju­kat ellenőrizni és szükség esetén ki­cserélni őket. Szorosabban együtt kell működni a Sväzarmmal, főleg a be­sorozottak előkészítésénél, a katonai szolgálatra való bevonulásra. Szoro­san összefügg ezzel a jó és tapasztalt, a katonaságtól leszerelt szövetségi tagok kiválasztása. E példás kato­nák, altisztek és tartalékos tisztek, mint instruktorok, oktatók és agitá­torok dolgozhatnak a honvédelmi kö­rökben. — Vége — Hogyan mükouik a hon­védelmi kör a kolozsnémai CsISz-csoportban Ahogy kezdtek a mi járásunk­ban megalakulni a honvédel­mi kötök, nálunk is megalakítot­tuk. A tagjai elsősorban olyan elv­társak, akik az ősszel vonulnak be hadseregünkbe. De beiratkoztak más CsISz-tagok is. Szombaton is, mint minden héten a körnek gyakorlata volt. Bár esett az eső, kimentünk a Dunához és ott gyakorlatoztunk. Ez az elvtársaknak először nem nagyon tetszett, de Illés Dániel elvtárs, a kör vezetője, aki nem rég jött haza .a hadseregből, megmagyarázta, meny­nyire fontos, hogy bármilyen időben és bármikor készen legyünk. Éppen ezért kimentünk és becsületesen vé­geztünk el mindent, amit vezetőnk akart. Másfél órai gyakorlat után a kultúrházba mentünk, ahol Barát elvtárs, a helyi CsISz elnöke, politi­kai Vezetőnk előadást tartott Siroky elvtársról, az ö életéről. Elmondta ne­künk hogyan harcolt egész életében, hogy mi most szabadon és boldogan élhessünk. Siroky elvtárs születés­napja tiszteletére a következő köte­lezettségeket vállaltuk: 1. Minden egyes tag kötelezi ma­gát, hogy a kör minden összejövete­lén résztvesz. 2. Mindenki rendszeresen fogja lá­togatni a szlovák nyelvtanfolyamot. 3. Minden egyes tag rendezi a CsISz tagsági igazolványát és a továbbiakban minden hónapban rend­szeresen fizeti a tagsági díjat. így -telt el egy szombat délután a honvédelmi körünkben. Ezzel azt akarjuk bemutatni, hogy végre lehet hajtani a CsISz Központi Bizottsága határozatait. Kohut Mihály, Kolozsnóma iMwtMmMHHiwwmwimmiwmMW ŰJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata, Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3. — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre 50.— Kés. — A postatakarék­pénztári befizetőlap száma: S-13.890. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó e§ irányí­tó postahivatal Bratislava 2. SZABADKAI LÁNYOK A júniusi nap erősen tű-, zöM, amikor elindultam a rimaszombati járási CslSz- ről az állami birtokra. A műúton fiatal fiúk kerékpá­roztak és egy-két nénike lép­kedett az út szélén. A rima­szombati Városkert mellett elhaladva megkérdeztem egy nénit, hogy merre vezet az út az állami birtokra. — Csak menjen egyene­sen ezen az úton jó ember, biztosan megtalálja. Nem is­meri a mi rizsföldeinket?!— Fejemet ráztam. — Akkor is eltalál. Elér egy kőlűdhoz és ott nyomban meglátja a mi rizsföldeinket, én is ott dol­gozom. Elértem az említett kő­hídhoz. A néninek igaza volt. A hídtól jobbra a Ri­ma folyó partján rizstáblák terülnek eí. Egy-két elgátolt táblán víz áll. Ám a többire is nemsokára ráfolyik. A motorputnpa kitartóan szi­vattyúzza a vizet. A víz az­tán vastag csöveken keresz­tül egy hosszú árokba jut. Az árokból szükség szerint ereszük a vizet a dolgozók. A vízpumpáló motor mel­lett egy bácsi áll. Olajos ke­zében egy törlőrongyot tar­tott, amellyel időnként, szor­galmasan töriilgette a mo­tort. 'Közelmentem hozzál, köszöntem, majd megkér­deztem: — Ez a szabadkai állami birtok, bátya? — Ez fiam Mi járatban vagy? 1 Elmondtam neki utam cél­ját, majd a bácsi kivezetett az országúira és a balolda­li kertészetre mutatott: — Azok a dolgos:fiatalok, beszélj veink. De aztán vi­gyázz, hogy rá ne taposs va, lamilyen növényre, mert ak­kor meggyűlik a bajod a lá­ncokkal. Óvatosan lépked­jél ám, a palánták között. Megköszöntem a bácsinak az útbaigazítást és az intel­met, majd vigyázva, hogy a palántákat el ne tapossam közeledtem a kertészeti dol­gozók felé. A kertészek éppen öntöz­ték a palántákat, növénye­ket. A vizet itt is motor szi­vattyúzta a Rima folyóból. A víz aztán hosszú csöveken keresztül rendeltetési helyé­re kerül. A salátát és az erősebb állapotban lévő nö­vényeket fecskendővel ön­tözték, a gyengébb növé­nyek pedig a • csövek apró lyukain keresztül kapnak vi­zet. Öröm volt nézni a fel­törő vízsugarakat. A kertészetben nagyobb­részt fiatal lányokat lehetett látni. A lányok egy része csöveket hordott, a többiek pedig fészkeket ástak vala­milyen veteménynek., Egy negyven év körüli elvtárs nagyban magyará­zott valamit a fészkeket ké­szítő lányoknak. Amint ké­sőbb megtudtam, ez Hege­dűs elvtárs volt, a helyettes kertész, akit azzal a fela­dattal bíztak meg, hogy a fiatal lányokat minden ker­tészeti munkára alaposan megtanítsa. Hegedűs elvtárssal be­szédbe elegyedtem. Beszélt a kertészeti munkáról, azt gondolta biztosan, hogy ta­nítvány vagyok, mert nekem is aprólékosan megmagya­rázta a kertészet művésze­tét. Hja, így van ez, aki sze­deti a munkát és az ifjúsá­got. annak csak az oktatás jár lépten-nyomon az eszé­ben. , — Ezek a lányok, egy pár kivételével, jól dolgoznak — mondotta Hegedűs elvtárs. Vannak köztük persze leb­zselek is, de tni azon va­gyunk, hogy rendre és mun­kára tanítsuk őket. Hegedűs elvtárs elmon­dotta, hogy a lányok tnesz- sziröl valók. Sokan vannak például Újbánya és Szent- kereszt. környékéről. Most egész nyáron itt fognák dol­gozni, amíg csak a munka tart. Télre aztán mennek az építkezésekre, ahol bizony nagy szükség van rájuk. — Ez. a három elvtársnő, aki itt kapál, a legjobb mun­kás. Nevük: Gizka Pavlová, Lujza Rajnohová, Anyicska Zemerwannová, — ' szólott Hegedűs elvtárs. — Átlagos teljesítményük 150 százalék. Nagyon szeretik a kertésze­ti munkát. Még éjjel is sa­látával álmodnák. A lánykák, amint hallot­ták, hogy róluk folyik be- szélgetéssünk elpirultak, majd lehajtott fejjel szótla­nul dolgozták. Közelebb léptem hozzájuk, majd .meg- j kérdeztem: — Hogyan tetszik a kerté­szeti munka lányok? — Nagyon jól! — csicse­regték mindnyájan. A lánykák végre is Hege­dűelvtárs bíztatása nyo­mon bátorságot kaptak, be­szélni kezdtek. Beszéltek munkájukról és beszéltek ön­magukról is. Lujza Rajnoho­vá erősítgette, hogy ő bi­zony már rosszul érzi ma­gát, ha nem látja a kerté­szetet, meg magát az álla­mi birtokot. Gizka Pavlová pedig még szabadságra sem nagyon jár haza Újbányára, annyira szere't a kertészet­ben dolgozni, nem akar el­mulasztani . egy napot sem. Nagyon a. szívéhez nőtt a szépen fejlődő saláta, para­dicsom, stb. Azután munka után lehe­tőség nyílik a szórakozásra is, A GslSz alqpszervezete brigádórával kézilabda pá­lyát épített,)ahol a fiatal lá­nyok munka után után spor­tolhatnak. Elbúcsúztam a lánykák­tól továbbra is jó munkát kívánva nekik, majd a mű­úton fel a tanya felé vet­tem utamat. A tanyához ér­ve hangszóró hangja ütötte meg a fülemet. Tehát ezen az állami birtokon még ilyen is van? öröm itt élni és dolgozni. Napközben ide. mes indulókat, mozgalmi dalokpt játszik a gramofon, hogy ezzel is szórakoztassa a tagokat. A tanyai házak körül lom­bos fák láthatók. A zöld pá­zsiton apró gyerekek és út­törők (pionírok) játszanak. Még a sárgarigó is őket akarja szórakoztatni,' mert szünet nélkül dalol. Az állami birtok irodájá­ban összejöttem a birtok CsISz-szervezetének elnöké­vel. Az elnök-elolárs elmon­dotta, hogyan alakították meg nemrégen a CsISz-t. meggyőző munkát végeznek ‘Ma még igen kevés taggal rendelkeznek, ám állandóan meggyőző munkát végeznek a fiatalok között, hogy lép­jenek be a CsISz-be. A szer­vezet még eléggé fiatal, de már eddig is jó munkát vég­zett. Felépített brigádmun­kával egy kézilabda- és egy futbalpályát. Ezenkívül a kultúra terén is dolgoznák. Boldogan élnek itt ezek a fiatalok. Szabadlta-puszta már nem a bérlők ordításá­tól hangos, hanem fiatalja­ink boldog dalától. A zöld pázsitos tanyaudvar a mun­kások gyermekeinek kényel­mét adja meg, rajta játsza­nak, ugrándoznak a pioní­rok, hazánk ifjú építői. Jajiubec Tibor., / A szovjet üzemek komszomolistái segítenek a kolhozoknak Az összszövetségi kommunista bol­sevik párt és'az egész szovjet rend- szer^állandóan azon igyekszik, hogy a szocialista kolhoz-gazdaság bővül­jön. A Szovjetunió kolhozaiba állan­dóan nagyobb és nagyobb számba ér­keznek a szovjet üzemek által gyár­tott mezőgazdasági gépek. E segítségen kívül, amelyet a kor­mány és a gyári munkások adnak a kolhozoknak, állandóan nagy mérték­ben szélesedik a kölcsönös elvtársi segítség egyes kolhozok között. Ha például ez vagy amaz a kolhoz nem tudja bevégezni időre a begyűj­tési munkálatokat valamilyen ok miatt, a szomszéd kolhozaiét segít­ségére. Az üzemi kollektívok ezrei segíte­nek sokoldalúan a kolhozodnak. Ez a A segítség kezdeményezői főkép­pen az ifjak voltak, természetesen, élükön a komszomolistákkal. Hála az ukrajnai zaporozseci üzem komszomol-szervezete kezdeményezé­sének, ,,A Komszomol tíz éve“-kol- hoz teljesen felújult. A komszomoiis- ták és az ifjúság segített a kolhozta­goknak gépesíteni minden nehezebb munkát, a kolhozisták terve szerint többféle szerszámot készítettek, ame­lyekkel jobban ki tudják használni a munkaidőt és munkaerőt a kolhozok­ban. A komszomolisták segítségével vízvezetéket is építettek a kolhozban. Ezt a nagy segítséget úgy értékel­hetjük legjobban, ha tekintetbe vesz- szük azt, hogy a kolhozistáknak a múltban sok kilométerre fekvő folyó­ból kellett a vizet szállítaniok. Vagy egy másik példa. A múlt óv­A Szovjetunió ipari üzemeinek dolgozói állandóan új és új mezőgazda­sági gépeket gyártanak, amelyekkel megkönnyítik a kolhoztagok mun­káját. Képünkön gépeket szállítanak az egyik kolhoznak. segítség a tanításban és a tanács­adásban nyilvánul meg, amelyet a kolhoztagoknak adnak, továbbá a termelésben, javításban, és a mező­gazdasági gépek rendszeres küldésé­ben. Ezenkívül ilyen segítő kollektí­vok tagjai, továbbá a legjobb akti­visták és propagátorok a kolhozok­ban, vezetik a kultúrbrigáűokat és többféle érdekköröket, technikai- és szaktanfolyamokat rendeznek, elő­adásokat tartanak. Ilyen üzemi segítő kollektívák fö- kép olyan helyeken bizonyultak jó­nak, ahol hosszabb vagy rövidebb ideig a Nagy Honvédő Háború alatt fasiszta megszállók voltak. Utóvég- re ez eléggé érthető is. Például az ukrajnai szovjet köztársaság több kolhoza a háború alatt teljesen tönk­rement és lehet, hogy ezeknek a se­gítő kollektívoknak köszönhetik, hogy rövid időn belül talpraállíthat­ták a kolhozt. A kplhoztagoknak na­gyon nehéz lett volna ilyen rövid időn belül teljesen megújítani kolho­zaikat. ben a Vorosilov terület egyik kolho­zában nehézségek voltak a , termés gyűjtésénél. Ezekben a nehéz pilla­natokban . sietett segítségükre az '„Artema“-üzem segítő kollektívája. Az üzem húsz embert, többnyire komszomolistákat és több autót, gé­pet küldött a kolhozba. A lakatos- hrig'ád több gépet kijavított a kol­hozban. Hogy mennyire segitik a Szovjet­unó üzemeinek komszomolistái a kolhozokat, az alábbi példából látjuk a legjobban: Az ukrajnai Bugyonnér- üzem komszomol ifjúsági brigádja, amelynek élén Szarbuesev komszo- molista áll, a közeli k^Jjjozban 15 ka- szálógépet javítót ki. A’„Vörös Pro­letár“ Vladimir Iljics, Kolomenszki és Kujbisew üzemek dolgozói elhatá­rozták, hogy kijavítják a moszkvai körzet kolhozainak traktorait. A szovjet üzemek komszomolistái minden szakaszon segítenek a szov­jet kolhozoknak., Segítségükkel el akarják érni azt, hogy a szovjet kol­hozok megszilárduljanak. MOZGALMUNK ÉLETÉBŐL A rimaszombati járási CsISz rosszul halad az Űj Ifjúság ter­jesztésében. Eddig mindössze 150 előfizetőt szerzett. Pedig lehető­ségük van, mert járásukban 23 magyar községet találunk. Az If­júsági Duzzasztógátra való tobor­zás feladatait is gyengén teljesí­tik. Mindezideig hat állandó bri- gádost szerzett. A rimaszombati járási CsISz javítsa meg munká­ját, különben szégyenteljesen el­marad a többi járások mögött. » A nagymihályi járási CsISz utolsó ülésén aprólékosa*' foglal­koztak az Ifjúsági Duzzasztógát­ra való toborzás kérdéseivel. Ta­pasztalataik alapján május 18-tól május 25-ig „Az Ifjúsági Duzzasz- tógátra való állandó munkaeröto- borzás példás hetet“ jelentettek ki. Ezt a hetet meg is valósítot­ták. Ezen a héten sok szép ered­ményt értek el. Az Ifjúsági Duz­zasztógátra való toborzás felada­tait százszázalékkal túlteljesítet­ték. Öt állandó munkaerőt kellett volna szerezniök és ők tízet sze­reztek. A többi ifjúsági építkezé­sekre hat CsISz-tagot küldtek há­romhónapos brigádmunkára. A to­borzás még nem fejeződött be. * A nagyszebeni járási CsISz je­lenti, hogy az Ifjúsági Dúzzasztó- gátra való toborzás feladatát tel­jesítette. Áprilisi és májusi tervét százszázalékra teljesítette. Siroky elvtárs születésnapjának tisztele­tére azonban ötven százalékkal túlszárnyalták tervüket. A Dunahajózási Társaság mel­lett működő CsISz-csoport tagjai két állandó brigádot küldtek az If­júsági Duzzasztógátra. A brigádo- sok neve Ozsvald és Krajcsírik. Ezek az elvtársak saját maguk jelentkeztek. Jő lenne, ha ilyen if­júkból százak lennének.

Next

/
Thumbnails
Contents