Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-06-04 / 20. szám

/ 01 IFJÚSÁG 1952 június 4 A német nép fekete hétfőnek tekinti a keretszerződés aláírásának napját Hétfőn, májug 26-án a nyugati kiHügymúiiszterek Adenauer jelen­létében Bonnban aláírták az ú. n. ke­retszerződést. Igen jellemző a keret­szerződésre magára az aláírás körül­ménye. A bonni szövetségi palotát, ahol a szerződést aláírták, ötszáz ál- lig felfegyverzett rendőr védte. Ezen­kívül a palota körüli parkok bokrai közt gépfegyverrel, páncélkocsikkal felszerelt rendöralakulatokat helyez­tek el. Érdekes Adenauer visszavonu­lása is, amikor rendörminisztere ál­tal kiadta a parancsot, hogy ezen a napon Nyugat-Németország házait lobogózzák fel. Ezt a parancsot több német város, így Düsseldorf lakossá­ga is visszautasította. Ekkor aztán Adenauer nagy bölcsen kijelentette, hogy nem kívánja a házak fellobogó­zását és „ünnepélyes“ rendezését. A düsseldorfiak és a többi nyugatné­met városok nemcsak hogy megta­gadták Adenauer felhívását, hanem a keretszerződés aláírásának napját a német történelem fekete hétfőjének nevezték el. A keretszerződésből sohasem lesz valóság Május 26-án a Demokratikus Né­metország kormánya rendkívüli ülést tartott. Ezen az ülésen a demokrati­kus kormány egy újabb rendelkezést léptetett életbe a Demokratikus Né­metország és a Nyugat-Németor­szág közötti határsáv megerősíté­sére vonatkozóan. A demokratikus német kormány abból indult ld, hogy a közelmúlt eseményei azt bi­zonyították, hogy a nyugatnémet kormány a határsávban több határin- oidenst provokált ki. A határsávon kémeket, terroristákat és szabotőrö- ket dobott át, hogy ezek az emberek megakadályozzák a Demokratikus Németországban a szocializmus épí­tését és ezzel megakadályozzák a né- I met nép békéjének, jobb életének megteremtését, Ezen okokból kifo­lyólag a kormány egyhangúlag elha­tározta azt, hogy a Demokratikus Németország és a Nyugat-Németor­szág közötti határsávban újabb óv­intézkedéseket foganatosítanak. Nyugatnémetország dolgozói a keretszerződés ellen A napokban zajlott le Münchenben az egyik legnagyobb tüntetés, ame­lyen 150.000 müncheni dolgozó vett részt. A német munkások tüntetését Lehr egész apparátusa fogadta; 400 állig felfegyverzett rendőrt vonulta­tott fel ellenük. A tüntetők egy ha­talmas fa,keresztet vittek, amelyen egy amerikai rohamsisak wolt felfüg­gesztve és a sisakon ezen felirás volt olvasható: ,,Az amerikaiak és Aden­auer; ezekért kell harcolnunk és meghalnunk.“ A rendőrség kiszakí­totta a tüntetők kezéből ezt a fake­resztet, utána tűzoltókat vonultattak fel, akik fecskendőkkel a tömeget fespriccelték. Ugyanígy a nürnbergi munkások is hatalmas tiltakozó tüntetést ren­deztek, amelyen 80.000 munkás vo­nult fel. Ezen tüntetők is egy hatal­mas sírkeresztet vittek a menet élén. A keresztre egy halálfejet festettek ezzel a felírással; „Ez a keretszerző­dés.“ A rendőrség itt is tüzoltófees- kendők segítségével szállt szembe a tüntetők hatalmas ellenállásával. A hamburgi kikötömunkások egy rendkívüli gyűlést hívtak össze, ame­lyen elhatározták, hogy küzdeni fog­nak a keretszerződés és a keretszer­ződésből fakadó minden újabb intéz­kedés ellen. A Daily Worker kommentárja a keretszerződésről Az angol kommunista Párt köz­ponti lapja a Daily Worker megem­líti azt, hogy Eden éppen azon a na­pon irta alá az úgynevezett német keretszerződést, amikor tíz évvel ez­előtt aláírta az angol-szovjet barát­sági szerződést húsz esztendő időtar­tamra. Ebben a szerződésben a két nagyhatalom elhatározta tíz eszten­dővel ezelőtt, hogy a háború után együtt fognak dolgozni és meg fog­ják semmisíteni a német háborús po­litikát. A lap felhívja az angol né­pet arr/t, hogy az angol nép tiltakoz­zon a keretszerződés ellen, mert ez egy újabb háborúhoz vezet. A lap rámutat arra, hogy a Szovjetunió eb­ben az időben egy újabb jegyzékben megmutatta a helyes utat, amely a világ békéjéhez és az egységes demo­kratikus Németországhoz vezet. Az újság ezzel a felhívással fejezi be cikkét: Álljatok ellen a német mi- litarizmus feltámasztásának. Segít­sétek elő a négy nagyhatalom béke találkozóját. A Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség harci felhívása a francia fiatalokhoz Csütörtökön megjelent az Avant Gardenak, a haladó francia ifjúság lapjának különszáma, amely felhív­ta az egész francia ifjúságot, hogy kapcsolódjon bele abba a világküz­delembe, amely Jacques Duclos elv­társ szabadonbocsátását követeli. A felhívás a többi között a következő­képpen hangzott: „Vállvetve s az összes dolgozókkal sztrájkokkal, ttin tetősekkel, küldöttségekkel tiltako­zó határozatokkal fejezze ki ifjúsá­gunk követelését a francia nép bátor és élesszemü harcosa Jacques Duc- losnak szabadonbocsátásáért. Jac­ques Du cl őst haladéktalanul szaba­don kell bochájtani;“ Uiabb vérengzés a kocseduszigeli haláltáborban Több amerikai hírügynökség je. lentése beismeri, hogy az amerikai­ak Kocsedo szigetén csütörtökön is­mét hadifoglyokat gyilkoltak meg. Az „United Press“ amerikai hír- ügynökség május 29-i jelentésében elmondja, hogy „lőfegyverüket hasz. náló és könnyfakasztó bombákat al­kalmazó szövetséges csapatok be­hatoltak a táborba és kisebb cso­portokba osztották a hadifoglyokat. Az akció ideje alatt — egymástól huszonöt iábnyi távolságban — fel- tüzött szu-ronyú gyalogosok állták körül a tábor e részét és az őrhe­lyekről géppuskacsövek meredtek a hadifoglyokra’“. Az „Associated Press“’ Kocsedo szigetéről keltezett május 29-i Jelentése szerint egy ha­difogoly életét veszítette, egy má­sik pedig megsebesült, amikor egy amerikai katona „a 66. számú tá­borrészlegben automata-fegyverét használta". Mint a „Reuter" hírügynökség to­kiói tudósítójának jelentéséből ki­tűnik, május 30-án reggel amerikai „ör“’-egységek négy hadifoglyot megöltek, hármat -pedig megsebesí- tettek a kocseöoi hadifogolytábor­ban. Az amerikaiak az eddiginél is na­gyobb mészárlásokat készítenek elő a hadifoglyok soraiban. Ezt bizo­nyítja az „Associated Press’“ kom­mentárja a koesedoszigeti újabb vé rengzésröl. A kommentár ezeket mondja: „Közeledik a koesedoszige­ti nagy leszámolás napja. Különféle országokból összeválogatott, harc- edzett csapatok lábhoz tett fegyver­rel várják a parancsot.“’ A Kocsedo-szigeti hadifogolytáborokban az ameri­kai imperialisták meggyilkolják azokat a koreai és kínai hadifoglyokat, akiket nem tudnak arra kény­szeríteni, hogy lemondjanak a hazatérésről. Acheson: — Mi hazaküldenénk gyünk, ha ők nem akarják: őket, de mit te­A jóakaratú nagybácsi A napokban meglepő hír­ről hallottunk, amelyet a jugoszláv lapok közölték. Tito államában is éppenúgy érvényesül az időjárás vál­tozása, mint nálunk. A baj csak ott van, hogy ott is vannak fiatalemberek, akik az idöjárásváltozást, azaz a tavasz és a nyár eljövete­lét nemcsak tudomásul ve- 3zik, hanem nyaralni is sze­retnének, pihenni szeretné­nek, általában, mint min­den fiatalember, ők is a ter­mészetbe kívánkoznak. Hi­ba ott kezdődött, hogy nincs elég nyaralóhely, na­gyon, kevés ifjú tud tehát emberi körülmények között nyaralni. És amikor az if­júság e tekintetben meg­kérdezte a jóakaratú nagy­bácsit, Tito marsallt és kor­mányát, hogy mitévő le­gyen, azt a nemeslelkü és nagyvonalú javaslatot kap­ta, hogy az élet nagyon szép, nyaralni nagyon jő, így hát a jugoszláv ifjak töltsék a nyári szabadságu­kat barlangokban. A társadalmi formák fej­lődése keretében már hal­lottunk arról, hogy valóban I a barlanglakás valamikor ! nagy segítséget nyújtott az I emberiségnek a civilizáció i egy meglehetős alacsony i fokán. Abban az időben, amikor az emberi élet las­san elterjedt a szárazfölde­ken és az emberek ki vol­tak téve a nagy ragadozók, állatok és az időjárás vi­szontagságainak. Ügy lát­szik, hogy a társadalmi fej­lődés 1 Jugoszláviában a jó­akaratú nagybácsi befolyá­sára ismétli önmagát és úgy látszik, hogy a jugo­szláv ifjúságnak valami­lyen. ragadozó miatt, a bar­langlakást tanácsolják. Persze itt is megnyilvá­nul a mai jugoszláv állam vezetőinek nagylelkűsége, annál is inkább, mivel a lu­xus üdülök kényelmét, mint a sorsnak kegyetlen bünte­tését nagy rábeszélés foly­tán megtartják önmaguk­nak és a jugoszláv ifjúság részére lemondanak a nagy, sötét, rosszlevegöjü barlan­gokról. I. A jugoszláv ifjúság biz­tosan hálás lesz majd a nagylelkű nagybácsinak. A francia imperialisták szégyenteljes tettei Az egész haladó világ ég az egész francia nép nagy felháborodással fo­gadta a francia kormány fasiszta in- tékedését, amely értelmében letar­tóztatták André Stil, elvtársat, Sztá- lin-(líjas írót, a francia Kommunista Párt központi lapjának, a EHumani- tének, főszerkesztőjét. A letartózta­tás azért történt, mert André Stil elvtárs cikket írt Ridgway amerikai tábornok Párizsba érkezése ellen. A francia munkásság megfogadta Stil elvtárs felhívását, kivonult Pá­rizs utcáira és most már nemcsak Ridgway, hanem amiatt is tüntetett, hogy azonnal engedjék szabadon An­dré Stil elvtársat. André Stíl elvtárs börtönéből levelet intézett a vizsgáló- bíróhoz, amelyben haladéktalan sza­badonbocsátását követeli. Levelében kiemeli, hogy mint a francia kommu­nista párt központi bizottságának tagja és a lap főszerkesztője, joga van megírni a LHumanitében, hogy a'békálérSés Ri dgway tábornok fron- ciaországba való jövetele ellen tün­tetni: nemzeti kötelesség. Stil elvtárs ezután leleplezi az amerikai imperia­listák és francia lakájaik háborús törekvéseit, majd kijelenti, hogy bár­mi is történjék, egyetlen terrorcsele­kedet sem érheti el azt az eredményt, A kapitalista vállalatok terjeszkedése a titóista Jugoszláviában Tito Jugoszláviájában gyakor­latilag megvalósul' a kapitaliz­mus helyreállítása. A vállalatok túlnyomó többségét magánválla­latok alkotják és mellettük csak kis százalékot tesznek ki a sző. vetklazeti és állami vállalatok, amelyeknek abban az államban, amelyben a népellenes fasiszta klikk ragadta magához a kor­mányt, épp olyan kizsákmányoló jellegük van, mint a magánvál­lalatoknak. A „Jt^sznyik" című titóista lap adatai szerint, amely Zágráb­ban jelenik meg, Horvátország, ban 27.132 vállalat van. Ebből 26.218, tehát 96.5% a magánvál­lalat, 639 úgynevezett állami és 275 szövetkezeti vállalat. A fémmegmunkálás fontos sza­kaszán összesen 4723 vállalat van 1 és ebből 4592 magánvállalat, 117 az állami és 14 szövetkezeti. Az építkezésben 2034 vállalatból 1975 magántulajdonban van, 34 állami, és 25 szövetkezeti tulaj­donban. Hasonló a helyzet az élelmiszeriparban is, ahol 1346 vállalatra 1238 magánválla­lat 101 állami és 7 szö­vetkezeti vállalat esik. E mellett jellemző az, hogy az úgynevezett állami vállalatok pénzügyileg „önállósulnak", nye- reségteik nem szerepelnek az ál­lami költségvetésben és „igaz­gatóiknak" Joguk van önállóan , dönteni azon árúfajtákról, ame. lyeket termelni alkarnak, vala­mint ezen árúk áráról és a ter­melés nyereségeinek elosztásá­ról. Az állami vállalatok titóista „igazgatóinak" jogköre tehát megfelel a magánvállalkozó — az üzemtulajdonos jogkörének. amelyben a kormány reménykedik. Ezek a terrorcselekedetek megerősí­tik a hazafiakat és a demokratákat abban a meggyőződésükben, hogy egységesen kell megvédeni szabad­ságjogaikat, amelyeket a háborús po­litika veszélyeztet, A francia kormány újabb gaztette Párizsból érkezett jelentések sze­rint a francia rendőrség május 28-án letartóztatta a francia kommunista párt titkárát, Jaques Duclos elvtár­sat. Indiában és Hollandiában az USA-gyilkosok ellen India fővárosában Delhiben óriási tüntetések voltak. A tüntetők tilta­koztak az amerikai háborús gyújto­gatok gaztette ellen, akik Koreában és Eszakkelet-Kínában baktérium­fegyvereket használtak. Hollandia lakossága tiltakozik az amerikai imperialisták gaztettei el­len, akik Koreában és Eszakkelet- Kínában baktérium-fegyverrel foly­tatják aljas támadó háborújukat. Számos üzemben, gyárban és a ke­reskedelmi flotta hajóin gyűléseket tartanak. A gyűlések résztvevői kö­vetelik a baktériumháború azonnali befejezését. Minden nap iriss virágok Beiojannisz eivtárs sírján Napról-napra sok görög hazafi lá­togatja meg Belojannisz elvtárs sír­ját. A sírt minden nap friss virágok borítják. A rendőrség már sok láto­gatót bebörtönzött. A városban a há. zak falán feliratok jelentek meg: „Le Belojannisz gyilkosaival.“ „Ne ontsa­tok több vért!“ Lipcsében megkezdődött a Szabad Német Ifjúság negyedik kongresszusa A gyönyörűen fellobogó­zott Lipcse, a német ifjú­ság városává vált. A hétfői nap folyamán több mint 2500 küldött érkezett az ország minden részéből a Szabad Német Ifjúság IV. kongresz- szusára. Sorra érkeztek a külföldi ifjúság képviselői. Kedd reggelig 18 ország ha­ladó ifjúságának küldöttei érkeztek meg Lipcsébe. Élü­kön a lenini-sztálini Kom- szomol delegációja, amelyet Seljépin elvtárs a Központi Bizottság titkára vezetett. Lipcsében van, ugyancsak, Jaques Denis, a Demokra­tikus ifjúsági Világszövetség főtitkára is. Kedden délelőtt pontosan 11 órakor a lipcsei Nemzetközi Vásár területén lévő hatalmas csarnokban megkezdődött a kongresszus. A megnyitó ülésen megje­lentek Walter Ulbricht, a né­met szocialista egységpárt főtitkára, a párt központi bi­zottságának és a kormány­nak több tágja, a demokra­tikus szervezetek képviselői. A díszelnökségbe a vitág- • mozgalom vezetőit válasz­tották, élükön Sztálin elv­társsal. Erich Honnecker, a Szabad Német Ifjúság elnö­ke üdvözölte a megjelente­ket, majd megemlékezett Philip Műtérről, a német if­júság hősi halottjáról.- A kongresszus résztvevői né­ma felállással emlékeztek meg a háborús keretszerző­dés elleni harc első vértanú­járól. A külföldi küldötteket üdvözölve Honnecker elvtárs kijelentette: A nagyszámú küldöttség bizonyítja, hogy az egész világ ifjúsága nagy jelentőséget tulajdonít a ke­retszerződés ellen, a német békeszerződés megkötéséért folyó harcnak. Biztosítottá a külföldi küldötteket-arról, hogy a német ifjúság élen fog haladni ebben a küzde­lemben. Wilhelm Pick elvtárs, a Német Demokratikus Köz-, társaság elnöke levélben üdvözölte a kongresszust. Levelében a többi között a következőket irta: Bizonyos vagyok benne,, hogy a lip­csei kongresszuson kifejezés­re jut a Szabad Német If­júság eltökéltsége: soha töb­bé nem hagyja visszavetni magát abba a kétségbeejtő helyzetbe, amely ma a nyu­gatnémetországi fiatalok százezreinek osztályrésze. A Német Demokratikus Köz­társaság ifjúsága tudja, bogy mit kell a maga és a- jövő számára megvédel­meznie. A Szabad Német If­júságnak kell elsősorban hozzájárulnia a népi rend­őrség megerősítéséhez és az állambiztonsági szerveink küzdelmének előmozdításá­hoz. A Szabad Német Ifjú­ság lipcsei kongresszusa a német nép és a német ifjú­ság szempontjából sorsdöntő időben tartja tanácskozásait. Az egész német ifjúság, min­den demokratikus és béke­szerető német, olyan határo­zatokat vár a Szabad Német Ifjúság kongresszusától, amelyek döntő módon fo­kozzák majd a fiatal nemze­dék erőfeszítéseit békés, épí­tőmunkánk eredményeinek és a német ifjúság harci felkészültségének további ki- fejlesztése érdekében. 4

Next

/
Thumbnails
Contents