Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-01-30 / 2. szám

fi Uj stadion épül Losoncon A CS.VZ évzáró gyűlésén Stano Pán etaüií örörrihtel jelentette, hogy Losonc város új stadiónt kap, me­lyet a Sporthivatal már nemcsak tervbe vett, de annak megkezdésé­re már is 50.000 koronát utalt ki. S ennek munkálatait az atlétikai pálya újjáépítésével már el is kezdték. Felhívta a tagok figyelmét arra. hegy az új stadion építésénél brigádmunkával vegyék ki részüket. A nagy tetszéssel fogadott elnö­ki börzéd után. Stafto Pál maga osz­totta ki az élsportolóknak a diplo­mákat s sikereikhöz a tzokol nevé­ben gratulált. Mindegyik élsportolót a tagok lelkesen ünnepelték. Az élsportolók közöt van a kosárlab­da-osztály, melynek férfi- és női csapata a járás bajnoksága mellett a kerület bajnokságát is megnyer­te. Ez az alig egy éve miiködö új szakosztály komoly és lelkiismeretes munkájának volt az eredménye. Az atlétikában Seitz a magasugrásban elért 188 cm-és teljesítménye és a kerületi bajnokság megnyeréséért kapott diplomát. Az ifjúságiak köziil Dávid a 800 m-es és 'lötb a 100 m-.es fújásban szerzett kerületi baj­nokságot s részesültek diplomában. A teniszben Szipka Ágnes, az ifjú­ságiak közül pedig Steiner és Solez szerezték meg a kiváló sportoló címet. Az asztaliteniszben Anné Ly- via lett kerületi bajnoknő. A járási bajnokság során a basket­ball női- és férfi csapata lett az el­ső. A teniszben Leszák József, Szlu- ka Ágnes, valamint a Leszák-Hlini- ca pár, az ifjúsági számokban Stei­ner és Solez lettek az elsők s ré­szesültek kitüntető oklevélben. A diplomák ünnepélyes kiosztása után hosszas vita indult meg, mely­nek során Marko Gyula alelnök, sporttárs. az új stadion kiépítéséről adott fontos magyarázatokat s hív­ta fel a város sporttársadalmát a brigádmunkában való részvételre. — Minden anyagi támogatást megkaptunk, — mondotta Marko Gyula sporttárs, — s nőst rajtunk múlik, hogy milyen lesz az új lo­sonci stadion. Minél többet és mi­nél jobban fogunk annak építésén, elsősorban mi. Szokol-’agok. s aztán a város sportközönsége és szurko- pk brigádmunkávaí dolgozni, annál zebb és annál tökéletesebb lesz a ’árosunk .stadionja". fű. Sz.l Olaszországi labdarúgómérkőzés — 52 sebesült A délolaszországi Catanzarőban va- a'jnap a helyezés szempontjából- fon- mérkőzésre került sor a helyi labdarúgó csapat és Brindisi együt­tese között. A döntetlenül álló mér­kőzés utolsó perceiben a játékvezető 11-est Ítélt á vendégcsapat javára. A közönség, amely eddig sem volt a legcsendesebb, erre az Ítélkezésre „kitört". Átvetették magukat a kor­láton, drótsövényen, elárasztották a pályát és ütlegelni kezdték a játék­vezetőt és az ellenfél játékosait. A kivonuló rendőrség csak négy és fél óra múlva tudta a rendet visszaál­lítani, amikor a „visszavonuló" tö­meg még mindig köveket és üvege­ket dobált az áldozatokra. Az „ösz- szecsapáson" 40 néző, 12 rendőr sebe­sült meg, számos nézőt letartóztat­tak. (Sz. I.) A Tátra szépségei várják ifjú munkásainkat. Ifjúságunk kedvelt sportja közé tartozik a jégkorong is. Egye:. ,re csak sík terepen folyik a szorgalmas tanulás. Ol JFIÜSÄG 1952 január 30 Legyen az olimpia a béke ügyének szentelt nagy nemzetközi verseny A Szovjetunió olimpiai bizottsá­ga nemrég határozatot hozott: A XV. olimpiai játékok szervező bi­zottságával előzetesen közli, hogy szovjet sportemberek is résztvesz- nek az 1952 július 19-től augusz­tus 3-ig Helsinkiben tartandó olim­piai játékokon. Minden 4-ik esztendőben minden szökőévben rendezik meg az olim­piát, a világ e legnagyobb sportese­ményét. A XV. olimpiai játékok mű­sorában a következő sportágak sze­repelnek : Ar. olimpia műsora 1. Atlétika. Férfiak számára: 100, 200, 400, 800, 1500, 5000 és 10.000 méteres síkfutás, 110 és 400 méte­res gátfutás, 3000 méteres akadály- futás, maratonii futás 4X100 és 4 X 400 méteres váltó, magasugrás, távolugrás, súlylökés, diszkoszvetés, gerelyvetés, kalapácsvetés, tizpróba, 1000' és 5000 méteres gyaloglás. Nők számára: 100 és 200 méteres síkfutás, 800 méteres gátfutás, 4X100 méteres váltó, magasugrás, és gerelyvetés. 2. Torna: Férfiak számára: csa­pat- és egyéni versenyben szabad- gyakorlatot, gyűrű, korlát, lólen­gés, lóugrás, nyújtó és összetett baj­nokság. Nők számára: összetett csa­patbajnokság. 3. Kötöttfogású birkózás. 4. Szabadfogású birkózás. 5. Ökölvívás. 6. Súlyemelés. 7. Üazás. Férfiak: 100, 400 és 1500 méteres gyorsúszás. 100 mé­teres gyorsúszás, 100 méteres mell­úszás, 4X200 méteres gyorsúszó váltó. Nők számára: 100 és 400 mé­teres gyorsúszás, 100 méteres gyors­úszás, 1(10 méteres hátúszás, 200 mé­teres hátúszás, 200 méteres mell­úszás. 4 X100 méteres gyorsűszó váltó. 8. Műugrás és toronyugrás (fér­fiak és nők számára). 9. V’z.poló. 10. Vívás. Férfiak számára: csa­pat és egyéni bajnokság tőrben, párbajtőrben és kardban. Nők szá­mára: egyéni törbajnokság. 11. Öttusa (vívás, céllövés, úszás, mezei futás, lovaglás). 12. Céliövés. 13. Galamblövés. 14. Evezés. Egyes, kormányos kettes, kormányos négyes, kormá­nyosnélküli négyes és nyolcas. 15. Kajakozás (canoé, kajak). 16. Vitorlázás. 17. Kerékpározás. Egyéni bajnok­ság: 1000 méteres repülöverseny, 1000 méteres állórajtos verseny, 2000 méteres kétüléses verseny. 4000 méteres, üldöző verseny, ország­úti verseny (187.2 km). 18. Lovaglás. Csapat- és ' egyéni bajnokságban: Iovaglóiskoía, díj­ugratás. 19. Labdarúgás. 20. Kosárlabda. 21. Gyeplabda. Atlétikában és úszásban az egyé­ni bajnokság minden egyes verseny­számában egy országból három ver­senyző, a csapatbajnokságban pedig 1—1 csapat vehet részt. Az olimpiai játékokon háromféle érmet lehet nyerni: az első helye­zésért aranyérmet, a második helye­zésért ezüstérmet és a harmadik he­lyezésért bronzérmet. A sajtó és nem egy esetben a nemzetközi olimpiai bizottság kézikönyvei és az első hat helyezés szerinti pontszámítást al­kalmazzák: első helyezés — 7 pont, második — 5 pont. .harmadik — 4 pont és igy tovább. Az olimpiai játékok mindig nagy érdeklődést keltettek és keltenek most is a sportkedvelők soraiban- Az olimpiákon többezer résztvevő gyűlik össze, látogatók tízezrei ér­keznek külföldről, hogy jelen le­gyenek az olimpiai versenyeken. Az olimpiai játékok idején az egész vi­lág sajtójának és rádiójának figyel­me feléjük fordul. Az olimpia története. Érdekes az olimpiai játékok tör­ténete. Első ízben 1896-ban rendez­ték meg, a régi görög olimpiák mintájára. Mint ismeretes, a régi Görögor­szágban minden negyedik esztendő­ben nagyszabású sportünnepségeket rendeztek, amelyeket olimpiai játé­koknak neveztek. Jellemző, hogy ezek a versenyek már akkor is úgy, mint békeünnepségek zajlottak le. Az olimpiai játékok idején a görög álla­mok között „szent fegy­verszünet" uralkodott és szi­gorúan megbüntették mindenkit, aki megszegte ezt a szabályt. Kez­detben e fegyverszünet időtartama minden valószínűség szerint egy hó­nap volt. Később, mivel e játékokon távolfekvő városállamok is resztvet­tek, a „szent fegyverszünet" idő­tartamát három hónapra hosszabbí­tották meg. A XIX. század végén a francia Pierre de Coubertin javaslatot tett az olimpiai játékok felújítására. 1894-ben a párizsi kongresszuson elfogadták ezt a javaslatot és két év múlva Görögországban, az újjá­épített athéni stadiónban megren­dezték a jelenkor első olimpiáját. A béke olimpiájáért Pierre de Coubertin, amikor fel­támasztotta az olimpiai játékokat, az olimpiai mozgalom fontos alko­tórészének és legnagyobb céljának azt tekintette, hogy a játékok hoz­zájárulnak a béke fenntartásához és a különböző népek közötti barát­ság megerősítéséhez. Az olimpiai jelvény — öt egymás­ba fonódó gyűrű — az öt világrész népei közötti testvéri barátság jel­képe. A reakciós sportvezetők arra tö­rekednek, hogy eltorzítsák az olim­piának ezt az alapeszméjét; azon igyekeznek, hogy ezeket a verse­nyeket saját népellenes. antidemo- krattjkMs céljaik érdekében hasz­nálják ki. így például a német fa­siszták az 1936-ban Berlinben meg­rendezett olimpián nagy mértékben kihasználták a bel- és külföldi ná­cipropaganda céljaira és fasiszta demonstrációvá alakították át az olimpiai játékokat. Ezek a példák — és még sok ilyet lehetne felhozni — arról beszélnek, hogy a mai olimpiai üzérek gyakran sárba tiporják az olimpiai játékok magasztos ideáljait, a béke és a barátság eszményét. A reakciós sportvezetők olimpiai események el­torzítására irányuló próbálkozásai határozott visszautasításra találnak a sportemberek széles tömegei ré­széről, akiknek szent érdeke a tar­tós béke megőrzése, baráti viszony létesitése valamennyi nemzet spor­tolói között. Szolgálja a népek barátságát Nagyon helyesen jegyezte meg a magyar Mező dr., a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, hogy a régi időben fegyverek zaja el­hallgatott. amikor elé’kezet* r- i- játékok ideje, a mi korunkban pe­dig — és ezek az olimpiai játékok történetének legsötétebb oldala: — egy félszázad alatt három ízben akadályozták meg a fegyverek az olimpia megtartását! A háború miatt nem rendezték meg az olim­piai játékokat 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben. Minden jóakaratú eember tevé­kenyen belekapcsolódik a béke hí­veinek mozgalmába és fáradhatat­lan harcot vív a tartós békéért. Mintegy 600 millió ember irta alá a Béke Világtanács felhívását az öt nagyhatalom között kötendő béke- szerződés követeléséről. Közöttük vannak az olasz labdarúgók éppenúgv, mint a francia kerékpárosok, vagy a finn birkózók, a sportolók ezrei a világ minden részéről. Az északi államok békekongresz- szusával kapcsolatban, melyet 1951 decemberében Stockholmban rendez­tek. Svédország és Finnország szá­mos hírneves sportolója azzal a fel­hívással fordult az északi országok sportembereihez, hogy vegyenek te­vékenyen részt a békéért folyó harc­ban. E felhívás azzal a felszólítással végződik, hogy a küszöbön álló olimpiai játékokat „a béke ügyének szentelt nagy nemzetközi verseny- nyé" kell tenni. A most megrendezésre kerülő olimpiai játékoknak valóban a né­pek közötti barátság igazi olimpiá­jává kell válnia. P. Szoboljev (Sz. I.) A román sport jelentős sikerei A Scanteia, a Román Munkáspárt központi lapja „A román sportmoz­galom sikerei“ című cikkében foglal­kozik a román sport fejlesztésével. Az országban napról napra újabb és újabb sporttelepeket építenek — ál­lapítja meg a Scanteia. — Ahol évek­kel ezelőtt kihasználatlan mezok, üres földterületek voltak, ott'ma már jól felszerelt sporttelepek állnak a sportolni vágyó fiatalok rendelkezé­sére. A pojánai sportkombinát, a bu­karesti sportcsarnok, a Dinamó-sta­dion, az aradi, temesvári, barladi sportstadionok és pályák, az 1500 röplabda- és 500 kosárlabdapálya és 45 vízisporttelep mind bizonyitékai annak, hogy a Román Munkáspárt és a kormány fokozott mértékben gondoskodik a sportolási lehetőségek biztosításáról. A Scanteia cikke közli, hogy a sportegyesületek száma 57 százalék­kal emelkedett és jelentősen megnőtt a sportolók száma is. ' (Sz. I.) A hraiislavai sízők figyelmébe A Szokol kerületi bizottságának siszakosztálya közli a bratislavai sí- zőkkel. hogy a Bratislava város köz­lekedési vállalata 22—9—295. szám alatti levelében közölté, hogy silécek szállítása szombaton és vasárnap vagy ünnepnapokon valamennyi vo­nalon engedélyezett. A többi napokon csak a villamo­sokon és a külső vonalakon. Szánkók szállítása vasárnap és ün­nepnapokon az összes vonalakon le­hetséges, a többi napokon csak a vil­lamoson és a külső vonalakon. A sílécek és szánkók nélkül uta­zóknak elsőbbsége van, ami azt je­lenti, hogy a kalauz utazásra első­sorban a silécek illetve szánkók nél­kül utazókat bocsátja és csak ezek­nek felszállása után engedi fői a sílé­cekkel vagy szánkókkal, utazókat. Az utazó köteles a síléceket vagy szánkókat maguk mellett tartani. A siléceket vagy szánkókat csak az elülső perronon lehet szállítani, perron nélküli kocsikon a kocsi elülső részén. A sílécek szállításáért nem kell fi­zetni, míg a szánkók szállításáért poggyászdijat kell fizetni. HÚWWMWHMWMMMMmtMMHtMIIW»» Üj Ifjúság — a CsISz Szlovák Köz­ponti Bizottságának hetilapja. Ki­adja a Smena, a CsISz Szlovák Köz­ponti Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Soltésovej 2. — Szerkesz­ti a szerkesztőbizottság. — Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 345-51, 2. 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Elő­fizetés egy évre 100.— Kcs, félévre 50.— Kés. — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma: S-18.890. — Hír­lapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2.

Next

/
Thumbnails
Contents