Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-05-21 / 18. szám

0IIFIÚS&6 1952. május 21. Nagyobb lendülettel a pionír szervezet kiépítéséért A májuselötti hónapok pionír szer­vezetünk életében döntő jelentősé­gűek voltak. A CsISz központi bi­zottságának határozata: „Minden is­kolában kiépíteni a pionír-csoportot“ lendületbe, mozgásba hozta CsISz- csoportjaink nagyrészét, pionlrveze- töinket és egész pionír szervezetün­ket. A május elseje előtti napon száz és száz iskolában sokezer pionír várta dobogó szívvel, hogy CsISz-tagjaink nyakukra tegyék a pionírszervezet legdrágább szimbólumát, a vörös kendőt. A május elsejei felvonuláson pionírjaink együtt meneteltek, együtt lelkesedtek élharcosainkkal, újítóink­kal, kiváló szövetkezeti dolgozóink­kal. Az idei május elseje pionír szer­vezetünkben is a „harcos seregszem­le" jegyében folyt le. Pionír szervezetünk építésében ed­dig óriási eredményeket értünk el. Elértük azt, hogy’ pionír szervezetünk elválaszthatatlan részévé vált egysé­ges iskoláinknak, elértük azt, hogy iskolás ifjúságunk se az iskolát, se az életet nem tudja elképzelni a pio­nír szerkezet nélkül. A vörös kendő a harcos pionír köszöntés a fiatal élet szimbólumává vált, a pionírok éneke zer.g iskoláink nagyrészében, a pionírok éneke kíséri munkába dol­gozóinkat a gottwaldi ötéves terv tel­jesítésében. Helytelenül járnánk el, ha mindez­zel megelégednénk. Még nagyon sok iskolában kevés a pionír csoport, még sokezer gyermek csak hallásból is­meri a pionír' szervezetet. Ez azt je­lenti, hogy még nagy munka vár ránk ebben az iskolai évben. Telje­sítenünk kell a CsISz KE határoza­tát: „Minden iskolában kiépíteni a pionír csoportot“. Május elseje döntő határkő volt szervezetünk életében. A világ dolgo­zóinak nagy ünnepén sokezer pionír lett tagjává, szervezetünknek, eskü­dött ölök hűséget Gottwald elvtárs­nak és egész dolgozó népünknek. Pionír szervezetünk átépítése nem fejeződött be május elsejével, hanem még nagyobb lendülettel tovább fo­lyik. Mi mái- most ezen a téren a to­vábbi feladatunk? Az, hogy CsISz- csoportjaink és a már meglévő pio­nírcsoportok induljanak harcba min­den iskoláért, ahol még nincs pionír­csoport, minden jó tanulóért és szor­galmas gyermekért —• akiVmég nem tagja a pionír szervezetnek. Hogy munkánk további része ered­ményes legyen, feltétlenül szükséges, hogy rámutassunk az eddig elköve­tett és felmerült hibákra. Egyik alapvető hibánk, hogy Ifjú­sági Szövetségünk tagjai még sok helyen nem értik és nem látják a pionír szervezet kiépítésének fon­tosságát. Ifjúsági szervezetünk tagjai közül kevesen kapcsolódtak be a pionírmozgalomba. Az a hely­telen felfogás terjedt el, hogy a pionírokkal csak a pionír vezetők­nek kell törődni, foglalkozni. Ez helytelen. Tény az, hogy akárkire nem bízzuk a gyermek-ifjúság neve­lését. De az a CsISz-tag, aki átérzi a pionír .szervezet kiépítésének fon­tosságát, szereti hazáját és népét, munkáját, aki naponta harcol népünk boldog jövőjéért, aki szívből tud örül­ni népünk hatalmas alkotásának, az nevelheti és kell is, kötelessége, hogy nevelje pionírjainkat. A pionír szer­vezet kiépítéséhez szükségünk van minden öntudatos CsISz-tag segítsé­gére és tudására. Ezért a pionírok nevelése nemcsak a pionírvezetők, hanem Ifjúsági Szervezetünk minden tagjának feladata. Nem elégedhetünk meg még távol­ról sem a már meglévő pionircsopor- tok munkájának színvonalával. Itt a leggyakrabban felmerülő és legnagyobb hibák: a sablonosság, a száraz és semmi érdekességet nem tartalmazó csoport- vagy raj­gyűlések. Az ilyen gyűlések unalmasak és megterhelést jelentenek pionírjaink számára. Ne gondoljuk azt, ha megtanítot­tuk pionírjainkat szépen köszönni és menetelni, akkor már jó munkát vé­geztünk. Ez csak kezdete a munká­nak. A csoportok és rajok gyűléseit úgy kell ' előkészíteni és megszervezi, hogy ragadja magával a gyermeket, hogy ne kényszer legyen számára a pionír gyűlés, hanem az iskolában töltött életének szép és örömteljes része. Nem lehetünk megelégedve a pio­nírcsoportokban folyó nemzetvédelmi neveléssel sem. A nemzetvédelmi nevelés súlyát és fontosságát a legtöbb pionírcso­portokban nem értették meg. Ahol pedig foglalkoznak a nemzetvédel­mi neveléssel, ott leggyakrabban beleesnek abba a hibába, hogy a nemzetvédelmi nevelés tornagya­korlatokban ( menetgyakorlatok­ban) vagy szelíd kirándulásokban merül ki. Ez is egy része a nem­zetvédelmi nevelésnek, de ez még korántsem maga a nemzetvédelmi nevelés. Gondoljanak arra az elvtársak, hogy hazánk függetlenségét a nyu­gati imperialisták részéről veszély fe­nyegeti. Éppen ezért a pionírcsopor­tokban folyó nemzetvédelmi nevelés nem szorítkozhat csupán a sablono­sán végzett torna- és menetgyakor­latokra. A nemzetvédelmi nevelésnek tudatosítani kell a pionírokban azt, hogy az ő saját jövőjük, szebb éa boldogabb életünk megvédésére ké­szülnek fel, ha fejlesztik testi ké­pességeiket. Tartsuk szem előtt harcos pionír köszöntésünket: „A haza építésére és védelmére légy kész!“. Ennek szellemében rendezzünk hadi játéko­kat, ahol a pionírok ellenséget sem­misítenek meg, partizánokat tesznek ártalmatlanná, a természeti nehézsé­gek és akadályok egész sorát küzdik le saját erejükből. Jól megrendezett hadijátékot bonyolítottak le a zselizi magyar középiskola pionírjai, ahol a pionírok komolyan vették a rájuk bí­zott feladatokat és maguk is érezték a hadijátékok után munkájuk sikerét és eredményét. Dobos László EGRI VIKTOR csehszlovákiai magyar író „Közös út*‘ timtí müvéért államdíjat kapott. E müvében a nemzetiségi kérdést ve­ti fel és oldja meg művészi eszközök­kel. Kultűrcsoportjaink országszert« nagy sikerrel játsszák a „Közös út“- at. Nagy megbecsülése az államdíj a csehszlovákiai magyar irodalom­nak, mely egyre erőteljesebben bon­takozik ki, mely egyre nagyobb se­gítséget nyújt dolgozóinknak a szo­cializmus építésében. Nemrégen a traktorállomáson meg-, beszéltük, hogyan fogjuk teljesíteni a tavaszi munkák mielőbbi befejezé­sét A borsai brigád ekkor már be­fejezte tavaszi munkáját. Ekkor el­határoztuk azt, hogy a többi brigá­dok segítségére sietünk. A brigád vezetője, Trojó Bálint felajánlotta azt, hogy minden nap 6—7 hektár középszántást végez el maradéktala­nul. Ennek az oka abban keresendő* hogy Trojó Bálint elvtárs nem saj­nálta gépétől az időt és még vasár­nap is bement, hogy gépét megjavít­sa. Van még munkánk sikerének más titka is, még mindig, a nagy tava­szi munkában is működik nálunk az olvasókör. Politikai úton is képezzük magunkat. A borsai brigád tagjai. A járási ifjúsági napok elé Nagyobb gondot tordítani a cérnagyár ifjúságának politikai és kulturális fejlődésére Május 13-án a ragyogó napsütéses szabad délutáni óráimat — gondoltam ki­használom alaposan• Ma délután valahogy mindenre kijutott az időmből. És így történt az, hogy Kovács és Rajj clvtársnökkel elmen­tem a cérnagyár ifjúsága liözé, hogy megismerkedjek a, munkás ijjatf életével, munkájukkal és nehézsé- ségeivet. Kovács és Rajj ehtársnők a cérnagyár ifjú­sága jeleit védnökséget vál­laltak, (Itt megjegyzem azt, hogy az intézetünk ifjúsága 17 üzemi CsISz szervezet felett vállalt védnökséget.) és bizony elég nehéz a fel­adatuk a Cérnagyár CsISz szervezetében, mert olyan nehézségekkel találták ma­gukat szemben, amelyeket üzemi ifjúság vezető funk­cionáriusai sem tudtak meg­oldani­Kopogtatásunkra egy de­rűs arcú leány nyitott ajtót, majd bevezetett bennünket a szép, tiszta napfényes szobá­baahol hellyel kínált és megkezdtük a beszélgetést. Beszélgetésünket azzal kezd­tük, hogyan dolgoznák, ho­gyan teljesítették május el­sejére felajánlásaikat. Vala­mennyien lelkesen beszéltek munkájukról és eredményeik­ről. Ezek az elvtársnők mind teljesítették normáikat: 176, 150, 145 százalékra stb. Va­lamennyien meg vannak elé­gedve éleinkkel, örülnek, hogy dolgozhatnak, mert tudják, hogy a haszon már nem a tőkés zsebébe vándo­rol. hanem a dolgozók mil­lióinak életét teszi szebbé és jobbá. Valkó elvtársnő kicsit el­pirult, amikor arról kezdett beszélni, hogyan került a gyárba. — Két éve, hogy itt dol­gozom, — mondja Valkó elv­társnő. Azelőtt házvezetőnő voltam egy úri csatádnál, ahol 1-500 koronás havi fize­tésért sokat kellett dolgoz­nom, az urak pedig lenéztek engetn. Mikor ide kerültem, nyomban megbarátkoztam az új munkahelyemmel, két hó­nap után élmunkás lettem és ma is az vagyok. Normámat 176 százalékra teljesítem. Mindössze nyolc órát dolgo­zom. . Havonta 4.560—5.000 koronát keresek. Nagyon sze­retem munkámat, most jöttem rá arra, hogy mi is tulajdon­képpeni az igazi élet. Tiszta szívből gyűlölni tudom a múl­tat. Márciusban hivatalba akartak küldeni, de én nem mentem, mert jobban érzem magam az én szövőgépem mellett. Ugyanígy vélekedik Szöcs Margit elvtársnő, aki normá­ját 157 százalékra teljesíti Szöcs elvtársnő már nem fél rámutatni a hibákra sem. Mindjárt azzal kezdi, hogy az űzetni ifjúság vezetői nétn sokat törődnek az ifjúság politikai és kulturális nevelé­sével, főleg a magyar vona­lon. Az üzem ifjúsága nem járatja a;' Üj Ifjúságot, az Alkotó Ifjúságot és nem szer­vezték meg az olvasóköröket sem. Az olvasóköröket már félig meddig megszervezték volna, de a könyvtárat, ahol az új szocialista íróink mű­vei vannak az üzemvezetőség még mindig nem állította az ifjúság rendelkezésre -Ezt már három hónap óta állan­dóan ígérik az ifjúságnak, de még a mai napig nem történt meg csupán hanyagságból. — Nagyon szeretünk olvas­ni — mondták az elvtársnők. Münden érdekel bennünket. Sokat hallottunk a szovjet írókról, legnagyobb sajnála­tunkra azonban nem tudjuk műveiket olvasni. Az Anyát már elolvastuk, amiből igen sokat tanultunk. — S most milyen könyvet olvastok? —* Hát, szégyen, nem szé­gyen megmondom és meg is mutatom, ponyvaregényeket. Szabad időnkkel nem tudtunk mit kezdeni, tehát ezekből ol­vasunk, söl még veszekszünk is értük. Az elvtársnö egész nyaláb könyvet rakott az asztalra, amelyek csíkossarku, tízfillé■ rés regények voltak „Bűn­tény“, „Tom Bill", „A preeri farkasok’“, „A kincs nyomá­ban”, „A félszemű Bili ka­landjai“’, „Cowboy a láthatá­ron"- Lehet-e hibáztatni az ifjúságot mindezekért? Sokan azt mondanák, hogy igen, de én azt hiszem, hogy csak részben. Miért? Azért, mert ma már valóban nagy a tu­dásszomja az ifjúságnak, minden könyv után érdeklő­dik. Ahogy változik hazánk gazdasági és politikai beren­dezése, amilyen mértékben megváltozik a környezet, amelyikbe élünk, épp úgy megváltoznak vele az embe­rek is. De téves volna -azt hinni, hogy ifjúságunk fejlő­dését mind emellett• nem ha­tározza meg a helyes szocia­lista nevelés. Mert valóban a technika, a tudomány, soha nem látott hatalmas léptekkel halad előre. De ez a fejlődés nem jelenti azt, hogy most már vannak korszerű gépe­ink, hogy a termelés minden szakaszán maguktól fognak dolgozni a gépek. Ezekhez a gépekhez politikailag és szak­mailag kiképzett munkásokra van szükség, akik mesterien tudnak a gépekkel bánni. Ezt csak tanulással és csak olva­sással tudjuk elérni• Most az a kérdés, hogy-mit tanuljunk és mit olvassunk. És itt van az a feladat, amelyet a CsISz vezetőségének meg kell való­sítani. A CsISz üzemi vezetőségé­nek feladata az, hogy könyv­tárakat, olvasótermeket léte­sítsen, amelyek nagy jelen­tőséggel bírnak ■ ifjúságunk szocialista nevelésében. Az olvasókörök keretén belül megismerkedünk a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sének hatalmas eredményé­vel és a szocialista kultúra kiváló terméseivel. Hasson odáig, necsak a cérnagyár CslSz-szervezeie, de más üzemi CslSz-szervezet is, hogy az ifjúság fokozottabb mértékben sajátítsa el a szo­cialista kultúrát, bépten-nyo- inon harcoljunk a kapitalista csökevények, a burzsoá ide­ológia és a dekadencia ellen Tanítsuk meg ifjúságunkkal meggyülöltetni a múlt ösz- szes szennyét, detektív, cow­boy regényeket, amelyek megmérgezik ifjúságunk lel­két. És szerettessük meg az ifjúsággal a szocialista iro­dalmat- Szerettessük meg velük a szovjet írók műveit, a szovjet könyveket, ame­lyekből megismerik a szovjet nép életét, harcát, munkáját és a Komszomol dicső tetteit. Török Elemér A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási vezetőségei minden esztendő­ben megrendezik a „Járási ifjúsági napot“. Erre a napra tűzik ki célul, hogy- a járásban élő CsISz-tagok megismerkedjenek egymással, be­szélgessenek a csoportban adódó egyes hibákról és eredményekről. Te­hát tapasztalataikat kicserélve eltá­volítsák a felmerült hiányosságokat és hibákat. Ezen a napon értékelik munkájukat egész járási méretben. Az egyes csoportok kultiírbrigádjai ezen a napon mutatják be az egész éven keresztül folytatott kitartó munkájuk eredményeit. Üj színdara­bokkal, énekekkel és versekkel nép­nek fel és a járás fiataljai között így segítik elő a szocialista kultúra elterjedését. Ezeknek a járási ifjúsá­gi napoknak tartalmilag, biológiai­lag évről évre tökéletesebbeknek kell lenni, nünt az előbbiek voltak. Szük­séges ez azért, mert a szocialista kul­túra fejlődése folytán igényeink min­dig magasabbak és szocialista építé­sünk napról napra történő növekedé­se ezt szintén megkívánja. Ezért, hogy tartalmilag és eszmei­leg ezidén magasabbra emelkedjen a járási ifjúsági nap, amelyeket május havában rendeznek, a járási vezető­ségnek nagy gondot kell fordítania! Siroky elvtárs születésnapjára tett kötelezettségvállalások megszervezé­sére, hogy az ifjúsági napon minél többen büszkén mondhassák el, hogy ÍSirokv elvtárs születésnapjára tett kötelezettségvállalásaikat maradék­talanul teljesítették. Ijegyen ezért a járási ifjúsági 'találkozó Siroky elv­társ születése napjának ötvenedik évfordulója alkalmából tett kötele­zettségvállalások teljesítésének har­cos seregszemléje. Az idei járási ifjúsági nap egy má­sik új tartalmat kap, amely szintéit összevág magasabb igényeikkel. Ez pedig az Üj Ifjúság megszületése, az Üj Ifjúság munlvájának értékelése, az Üj Ifjúság terjesztése, és az Üj If­júság levelező gárdájának megalapí­tása. A járási ifjúsági nap ezen új tar­talmakkal bővülve legyen a világ ha- ladószellemü ifjúságával érzett szoli­daritás napja, hogy a járási ifjúsági találkozó nyilvánuljon meg abban is, hogy megerősíti béketáborunkat, mert tüntet a koreai háború, a bak- tériumfegyS’er használata ellen, vég­eredményben legyen a 1 »ékéért foly­tatott harc hatalmas tüntetése. KEREKES ISTVÁN. Fucsík-jelvény — minden üu és lány büszkesége A Fucsür-jelvényszerzö olvasókö­reinek minden magyar tagja köteles ezeket a könyveket elolvasni: Gottwald: Az ifjúsághoz, Necsá- szek: Klement GottW’ald ifjúsága, Lenin-Sztálin: Az ifjúsághoz, Fu- csík: Üzenet az élőknek, a Cseh­szlovák Köztársaság Alkotmánya. Továbbá köteles elolvasni az aláb­bi csoportokból egy-egy szabadon választott könyvet: I. Majerová: Sziréna, Jilemnicky: Töretlen föld, Jilemnicky: Garam- menti krónika. II. Gorkij: Az anya, Zápotocky: Üj harcosok sorakozója, Illés Bé­la: Tűz Moszkva alatt. edzik, Fagyejev: Az Ifjú Gárda, Polevoj: Egy igaz ember. IV. Azsájev: Távol Moszkvától, Malcov: Egy igazszívü ember, Ba- bajevszkij: Az Arany csillag lovag­V. Petőfi: Válogatott versek, Jó­zsef Attila: Válogatott versek, Ma­jakovszkij: Válogatott versek, Mi­lan Lajcsink: Ének a nagy barát­ságról. Továbbá két szakkönyvet (lehető­leg az új munkamódszerekkel foglal­kozzék) és a Fu csík-jelvényszerző versenybe induló szakmájával kap­csolatos legyen. , Továbbá meg kell nézni öt filmet. I Ebből három szovjet és két népi de- III. Osztrocszkij: Az acélt meg- mokratikus legyen. Jelentkezőlap a Fucsík-jelvény vizsgájára. (egyéni) Név ...... Születési év ...._............... CsISz-tag (igen-nem) ................... Olvasókörben dolgozik (igen-nem) . Vizsgára jelentkezem ....................... Kelt , ....-......................................... 195 Nem kívánt rész törlendő! ....„...foglalkozás .igazolvány szám havában. án. Sajátkezű aláírás Jelentkezz a Fucsik-jelvény vizsgájára! A jelentkezőlapot a legrövi­debb időn belül küld el a CsISz járási vezetőségének! Hogy dolgozik a borsai brigád?

Next

/
Thumbnails
Contents