Vári Albert: Berde Mózsa - Unitárius könyvtár 10-11. (Kolozsvár, 1926)

It

szebb álmaik sem szálltak. Ezt is nyomban lelohasztotta a 25 köböl sovány földre való gondolás, amely még a mindennapi kenyeret is szűkösen termette. Honnan telik ki a tanítással járó költség.? De mindegy. Jó az Isten. Csak megsegít. Azt a kevés földet más is megszánthatja, kapálhatja és learathatja. Hátha más téren szánthat és arathat majdan a gyermek. Ezeknek a tusakodásoknak, reménykedéseknek és aggodalmaskodásoknak vége az lett, hogy elhatározták a szülők, hogy a gyermeket a székely-keresztúri gimnáziumba viszik.

A tanuló fiú.

1825 szeptember 1-én szakadt el a gyermek a családi otthon melegétől. Ekkor íratták be a sz.-keresztúri gimnáziumba. Itt egy új világ nyílott meg a fogékonylelkű gyermek előtt. A szülőktől való elválás keserű könnyet hamar felszárították az ismerkedés, a barátkozás és a lépten-nyomon új látni és tanulni valók örömei. Megkezdődött a komoly munka is, amely feledtette a háromszéki hegyeket és síkságokat. Erőskezű tanár gondviselése alá került. A nagynevű Koronka József volt a fejlődés első szakéban levő gimnázium igazgató tanára. Azonban már a szülői háznál megszokott rend és szigorú nevelés után könnyű