Vári Albert: Miért vagyok én unitárius? - Unitárius könyvtár 7. (Kolozsvár, 1926)
18 az én jó Atyámat lelkemből és igazán szeretem. Az a legfőbb vágyam, hogy hozzá lélekben és igazságban közelítsek, amint ezt Jézus is tanította. Örömmel ragadom meg azokat az egyházi szertartásokat, bármilyen egyszerűek is legyenek, amelyek hozzáemelik lelkemet. S mert úgy érzem, hogy az embertársaimmal együttesen végzett istentisztelet erőt ad az én lelkem szárnyainak is, hogy jó Atyámhoz közelebb juthassak : azért örömest keresem fel azokat az egyszerű unitárius templomokat, amelyekben minden külső fény és pompa mellőzésével, minden melléktekintetek nélkül az „egyedül való Istenhez emelkedik a lélek. Ő az én egyetlen bizalmam s tőle sem magasság, sem mélység, sem élet, sem halál el nem választhatnak. Az ő igaz tisztelete a tiszta élet és az erkölcs szolgálatában áll. A jövő. Bármennyire is szeretem az unitárius vallást, mégsem állítom azt, hogy annak mai alakjában a vallási fejlődés végső fokát elérte. A fejlődés, mint maga az Isten, végtelen. Az élet folyását semmiféle emberi intézkedéssel feltartóztatni nem lehet. Véges értelmünk követeli, hogy hit-
