Gagyhy Dénes: Dávid Ferenc - Unitárius könyvtár 6. (Kolozsvár, 1926)
6 mátor, Dávid Ferenc, a magyar unitárius egyház alapítója váljék belőle. Luther vallásával körvonalaiban, a gyulafehérvári egyházi gyűlésen, 1543-ban, ismerkedett meg Dávid, mikor a brassói szászok Honterus János Apologia-ja alapján vitatták új gyülekezetük alapításának szükségét és helyességét. Ekkor határozta el, hogy kimegy a forráshoz, a mester elébe, ott tanulmányozza azokat az eszméket, melyek hirtelenül, üldözésük dacára, akkora forradalmat támasztottak a szellem világában, Európa minden népe között. Két jóakarója, Medgyes Ferenc és Pesti Gáspár kanonokok támogatásával sikerült 1545-ben Wittembergbe jutnia, ahol nemcsak Luther tanait vizsgálta tüzetesen, hanem magát a zsidó és görög nyelvben tökéletesítve, a bibliában akkora jártasságot szerzett, hogy e téren senki sem mérkőzhetett vele Magyarországon. Polemikus sikereinek is ez volt elsősorban az eszköze. Midőn 1550 ben hazajött, egyházi tekintetben teljesen átalakulnak találta Erdély képét. A brassóiak izgatására a szászság elfogadta a lutheránizmust és 1551-ben az összes városokban és községekben szervezték az egyházat, melynek törvényesítéseként kimondta a tordai országgyűlés a lutheránus vallás szabad gyekor-