Gagyhy Dénes: Dávid Ferenc - Unitárius könyvtár 6. (Kolozsvár, 1926)

14

nem történt végleges megoldás, a küzdő felek csak fegyverszünetet kötöttek. Nem is elégített ki senkit az itt lefolyt vita, mert a kálvinisták érezték, hogy nem teljes a győzelmük, mert némi engedményt tettek Dávidékkal szemben; viszont Dávid Ferenc is látta, hogy határozottabb formában kell fellépnie, ha sikert akar elérni. Hogy* ezt megtehesse, 1567 február 23-án zsinatra gyűjtötte híveit Tordára és ott három pontba foglalta tanítását, ezzel nyíltan elszakadva a szentháromság vallóitól. Uj felekezetet alapított a protestánsok másik két egyházával szemben, melyet egyelőre orthodoxa fidesnek nevezett.

A harc a kálvinisták és Dávid követői között most tőrt ki teljes erővel. Melius szenvedélyes hangú írásokban támadta a „Szentháromságot tagadó eretnekek“-et s ellenük a fejedelemhez, „mint az igaz egyház táplálójának és védőjének“ személyéhez fordult védelemért. Ezalatt Dávid Ferenc sem pihent. Négy műben részletezte és magyarázta eddigi tanítását, melyek a fejedelem nyomdájában Gyulafehérvárt jelentek meg. Bennük nemcsak polemizált Meliussal s elutasította a személyét érintő vádakat, hanem támadólag is fellépett s a meggyőzés minden eszközét és fogását felhasználta a maga igazságának elhiteté/