Ferencz József: Emlékeimből - Unitárius könyvtár 4. (Kolozsvár, 1925)

Emlékeimből

9

eljutottam Buzogány Áron barátommal, ahol éppen akkor voltunk Londonban, amikor az angol unitáriusok évi közgyűlésüket tartották, amelyen mindketten mi is köszöntőket mondottunk s marasztottak is, hogy maradjunk ott. Mi szívesen ott is maradtunk volna, annyival inkább, mert arra is gondoltunk, hogy onnan még Amerikába is elmehetünk, de az osztrák—olasz háború miatt haza kellett jönnünk, mert Steinthal unitárius lelkész, aki Angliából mint Kossuth megbízottja Erdélyben s itt Kolozsvárt is járt, az itteni viszonyokról tájékozást szerezni magá nak s erről Kossuthot értesíteni, a közgyűlésen velünk, találkozva, figyelmeztetett, hogyha egy hét alatt nem megyünk haza, az út el lesz zárva, mivel ilt a forradalom kitör, az olaszok segítségével remélvén Magyarország felszabadítását. Különben főhatóságunk is azt kívánta, hogy tanári székeinket 1859-ben foglaljuk el. De ezen a gyűlésen már elhatározták, hogy alapítványt tesznek magyar unitárius ifjaknak az ők tanintézetükben tanulására, amit aztán többen is élveztek s ez most is folyamatban van. Manchesterben is van mindig egy theologusunk a Miss Sharpe Emilia alapítványán.

Öt hetet töltvén Angliában, ahol költségeinket az angolok fedezték, s Londonban a mennyire a nevezeteseket megnézve, Windsorba is kirándulva, 1 859. junius 22-én Buzogánynyal hajóra ültünk, ahová kikísért Marshal házigaz-