Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

4

Dr. Versényi György

ségből álló területére esik, amelyet Erdővidéknek hívnak.4 Szép, kies hely, lakossága tősgyökeres székely. Kétségkívül mér a gyermek szívében életre keltették a táj szépségei a természet iránt való bensőséges vonzalmat, a természet meleg szeretelét. Itt tanulta meg, szívta magába már az anyatejjel a hamisítatlan székely beszédet. Játszotta a falusi gyermekek játékait, ismerte a gyermekversikéket és. mondókákat, hallgatta a dalokat és meséket. Törte a fejét a találós meséken. Látta, hallotta a népet erdőn-mezőn, otthon, mindennapi munkakörében s ünnepi köntösben az istenházában. Ismerte szokásait, szerette a maga népét.

Jakab Elek azt mondja : Erdővidék tudósokat és írókat csaknem pazar bőséggel termő föld, hol Cserey Mihály, a történetíró porai nyugosznak. Cserey Elek székely jogtudós élt; hol Cserey Farkas államférfi és író, Lázár István és Körmöczi János unitárius püspökök, Molnos Dávid, az ifjúság kedvelt történettanára s Thukydides fordítója születtek; ott született Kovács István történettudós és könyvgyűjtő ; közelében van Bölön, mely Farkas Sándort. Wesselényi barátját s az első északamerikai magyar utazót szülte ; Középajta, hol Benkő József élt ; közel a Barczaságon született Apáczai Cseri János, a hegyeken túl, Baráton Szabó Dávid s a dényugatra vonuló hegyek lábánál, Hidvégen, Mikó Ferenc és gráf Mikó Imre.5 Később mindezek emlékezete és példája ösztökélőleg hatott költőnk lelkére.

A szülői háztól hamar elkerült. A szegényfalusi papnak terhes háztartása, sok gyermeke volt. Költőnknek egy édes testvére volt, Ferenc, (sz. 1813. szept. 11.); de a második házasságból még hét: gyermek született : György (sz. 1820 nov, 30.), Dániel (sz. 1822. márc. 23.), Borbára (sz. 1823. szept. L), István (sz. 1824. okt. 21.), Anna (sz. 1826. júL 30.), Sándor (sz. 1827. júl. 6.), Zsuzsánna (sz. 1829..