Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
40 Dr. Versényi György És így a budapesti unitárius egyház (előbb fiók-, aztán rendes anya-egyház) megalapításában szívből s állásánál fogva is részt vett Kriza, de mások vetették fel az eszmét s mások kitartó, fárasztó munkásságára öltött az testet. Kriza sokkal nagyobb, értékesebb ember, hogysem nagyítani kellene érdemeit. Szép, áldásos munkásságot fejtett ki Erdélyben, nemcsak az egyházi pénzalap megnövelése tekintetében, hanem fejlesztette az iskolaügyet, az egyházi élet bensőségét, pártolta az iskolák államosítását, igyekezett emelni a papok értelmi, erkölcsi színvonalát. Nem tekintélyével, hanem példájával s meleg szívével hatott rájuk, úgy, hogy azok legbensőbb családi ügyeikben is hozzá fordultak tanácsért, segítségért. Kivette részét a társadalmi és kulturális mozgalmakból is. Megjelent az Erdélyi Muzeum érdekében tartott előértekezleteken. Könyvtárnoka volt a Kaszinónak. Mint ember, egyszerű, puritán jellemű volt. Élete módjában, szokásaiban, egész megjelenésében annyira egyszerű, hogy ellenségei éppen ezért mondták a püspökségre kevéssé alkalmasnak. Vele egy időben volt püspöke a reformátusoknak Bodola Sámuel. Nagy pap, de szintoly egyszerű, puritán jellemű, mint Kriza. Igen jó barátságban éltek. Szűk körben eleven társalgó volt. Itt és leveleiben csillogott az ő aranyos humora, röpködtek kedves élcei. Levelei élénk világosságot vetnek Kriza papi és püspöki munkásságára, irodalmi igyekezeteire s egyszersmind becses kortörténeti adatokban bővelkednek. Érdemes volna azokat összegyűjteni. Csak hasznunkra válhatik s egyszersmind azzal ünnepeljük őt legméltóbban, ha fölidézzük életét és munkásságát, keresve, mit tehetünk még érte és magunkért. Azokra az eszmékre, amelyek
