Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

lolni : A kis leány kertjébe . . . így görgette ki a nép a maga számára.

Gyulai szépen és igazán mondja : „Naiv érzelmesség és szelíd humor bájosan váltakoznak e dalokban, hanem a heves szenvedély sehol sem hallatja hangját. Mintha a költő kerülné, vagy nem volna ereje hozzá. Azonban ehelyett, mintegy kárpótlásul, a kedves érzelmességnek néha meglepő szépségeit vesszük.“

Van Krizának egy dala, amelyben a leány epekedését rajzolja katona kedvese után (Ki jő amott.). De legszebb három voltaképeni katonadala. Gyulai igy ír róluk : „A költői mozzanatokban gazdag határőrségi élet néhány szép dalra lelkesítette Krizát s valóban e dalok a határőrség egyetlen emlékei költészetünkben. Egyik dalban a székely határőrök búcsúját rajzolja, midőn Ferenc császár a franciák ellen indítja őket. Mély felindulás ömlik el e dalon.“43 Egy másik dalában földjét szántva, énekli a határőr :

Nyílj mélyebben, te barázda,

Patakként toly könnyem árja.

Apámat háború,

Anyámat sok gond, bú,

Szegényt elragadta.

Holnap indul a legénység Kommandóba, nincsen mentség I Zöld erdő zúgását,

Vadgalamb szólását Majd meghallom esmég.44

Egy harmadik dal, amely talán legkitűnőbb, vagdalt székely katona álmadozása, amint idegen földön, egy fa árnyékában hazájára gondol.40

Van még Krizának két népies hangú és felfogású költeménye. Az egyik: Lovát keresi, rajta ül Kedélyes bölcselkedéssel telt szatíra, mely egy népies naptárban jelent meg először.46 A másik:

Kriza János emlékezete '25