Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

dás jó gyermek volt. Fiait elküldötte Beszterczére, német szóra, de különben otthon nevelhette, taníttathatta. Családi életében csak egy nagy csapás érte. Kálmán fia már 27 éves (sz. 1846. nov. 14.) s kir. törvényszéki jegyző volt. Egy mulatság alkalmával a Redout emeleti folyosójának alacsony, rozoga rácsán keresztül esett s összezúzta magét. (1873. dec. 15) A gyászeset rendkívül lesújtotta Krizát. De erre is adott vigasztalást a sors. Leányát Lenkét (sz. 1856. júl. 9., megh. 1890. jul. 25.) 1874. végén, épen János napján jegyezte el Kovács János tanár. 1875. január 13-án keltezett levelében azt írja Jakab Eleknek : „Adott az Isten, a könyörület atyja, egy más fiút elveszett fiúnk helyébe s ez által némileg újjá született jövő iránti reményem is, melynek csillaga oly vigasztalan sötétbe hanyatlott volt le.“28 E pár esküvőjét azonban (1875. aug. 21.) már nem érte meg.

írói munkásságát kezdettől fogva mindenütt elismeréssel fogadták. Első zsengéit már az Athenaeum közölte.29 A Remény című zsebkönyv 1839-ki évfolyamában tömegestül jelennek meg versei. A A kötetet Schedel (Toldy) Ferenc ismerteti a Figyelrnező-ben (17. sz.) s azt mondja: „Kitűnik minden társai felett Kriza János, seregével különnemű, igen szerencsés dolgozatoknak, leginkább a népdal- és lírai epigrammában.“ A fiú című költeményéről így szól : „Mily idilli festése a gyermeki kornak ! kedélyes hang, takaros beszéd. Egyike kétségkívül legszebb dalainknak.“ (Ő huzza alá a legszebbet!) Az Erdővidék az én hazám és Erzsi, hozzám hegyes vagy kezdetű népdalokról így szól: „Amabban az a havasvilági egyszerű, neki búsult elhatározottság, itt a szegény fiú sértett büszkesége s a felébredt dac délceg kinyomása, egyformán költői és való." Közli, epigrammáin kívül, a Hugo Viktorból fordított A fiú című költeményt, (Török vonul át...)

14 Dr. Versényi György