Perczelné Kozma Flóra: Unitárius nők világa (Felolvastatott a Dávid Ferencz Egylet estélyén Kolozsvárt, 1902. október 25.) - A Dávid Ferenc Egylet kiadványai. Felolvasások 20. (Kolozsvár, 1902)

— 10

különösen annak asszonyait, leányait vallásunk szelleme és ereje által oly irányban befolyásolni, bogy azok magaviseletük, észjárásuk, erkölcsiségük által kiemelkedve a többi egyház bivei közül „gyümölcseiről“ ismertessék meg az unitárizmusnak még mindig ismeretlen fáját.

Unitárius papné szeretnék lenni.

Én nem tartom magamat irigy természetűnek, temérdek asszonyi gyengeségem mellett ezt az egyet soha sem tapasztaltam. Barátnőim, rokonaim közül sokat látok nagyon magas, sokak által irigyelt polczokon. Örülök szerencséjüknek, de nem irigylem őket. Hanem unitárius papné, még pedig falusi papné igazán széretnék lenni.

Mennyi tér nyilik itt a mi áldást kilehellő vallásunknak gyakorlatba vitelére! Mennyire ki lehet e helyzetben az unitárizmusnak kifogyhatatlan kincseit aknázni, hogy azok a becsületesen tiszta eszmék, melyeket a férj vasárnaponként kathedrájáról hirdet, a nép életére és gondolkodásmódjára javitó és reformáló hatással lehessenek.

Igaz, hogy ez lehetséges legyen, nagyon közel ismeretségben kell lenni a helység népével, különösen ismernie kel! annak majd minden asszonj'át, leányát. ítészt kell venni azoknak örömében, bánatában, ösztönözni kell őket a jókedvű munkára, iparkodni kell eltalálni azt a hangot, a melylyel lelkűkhez, szivükhöz legközelebb lehet férkőzni és igy vallásunk szellemét, annak világos, emberséges tanait és nézeteit észrevétlenül átültethessék az egyszerű telkekbe.

Alakítsanak Nők Világa társaságot.

De hogy a papnők ezen működése meg legyen könnyítve és nehéz feladatukban támogatásban részesüljenek; szabadjon nekem felvetni azon eszmét, miszerint szervezzen az unitárius községek nőpublikuma — élén a papnéval vagy tanitónéval — külön-külön egy oly kis „Nők világa társaságát“ vagy „munkakörét“, melyben hasznos kézi munka és felolvasások mellett valódi unitárius szellem lenne ápolva. A divatos jourok helyett tartott ezen kedélyes kis összejöveteleken bizalmasan megbeszélhetnék nőink terveiket, gondolataikat a nép nevelésére és ápolására nézve; kultiválhatnák itt az unitárius irodalmat, melyet ha nem acceptált is a magyar protestáns világ, legalább mi erősítsük és bátorítsuk magunkat általa. Én az unitárius irodalomnál szebbet és felemelőbbet nem ismerek