Perczelné Kozma Flóra: A szabadelvű theologia előnye korunk sociális áramlataira nézve (Budapest, 1910)
16 vártuk és reméltük, hogy a mi szabadelvű egyházunk fogja idővel meghódítani az emberiséget és a kimondott unitárizmus üli majd diadalát a világon. Nem úgy történt a dolog! Mi megmaradtunk keveseknek és még mindig ismeretleneknek. Nem térítettük meg a népeket és nem a mi otthonunkból terjedt szét az eszme. Hanem ami még százszorta dicsőségesebb és nagyszerűbb — saját igazságuk súlyánál fogva, önmaguktól vertek gyökeret tanaink a különböző irányzatokban! A mi fáradhatatlan és köteles munkánkra csak azért volt szükség, hogy folyton mozogva, dolgozva, agitálva — nem hagytuk megállni, megkövesedni az egyházi életet, a vallási gondolatot; s valamint a hevített, mozgásban levő vízvagy levegőrészecskék is megmozdítják a szomszédban levő hidegebb rétegeket, ugyanúgy befolyásoltuk mi is a környezetet, hogy fogékonyabbá tegyük azt a kor hozta igazság befogadására. Ahol pedig még öntudatosan nem vertek gyökeret ezen eszmék, ott már mint egy ösztönszerű vágy a fejlődő és tökéletesülő erkölcsi állapotok után, a különböző sociális törekvésekben nyilvánulnak meg azok; és mint látjuk, egymásután alakulnak meg a legconservativebb körökben is az erkölcsi haladást megkövetelő, szabadelvű keresztény tanokat feltételező munkák!