Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
Bevezető tanulmány 55 tehát mint Heltai, hanem az iránta tanúsított engedelmességről, s kétkezi munka hangsúlyozása is emlékezetet azokra a lengyelországi zsinati vitákra, amelyek során egyesek szenvedélyesen érveltek amellett, hogy a papoknak és a nemeseknek is ily módon kell biztosítaniok megélhetésüket. Heltainál a legkisebb megingás sincs ebbe az irányba, ám maguk az imaszövegek már nem is folytatnak explicit polémiát az ilyen nézetekkel. Ellenkezőleg: nem a dogmatika minden áron való oskolás sulykolása történik, hanem a német szöveg megszabta keretek között, de azt az élethelyzet konkrétumaival feldúsítva, annak fennkölt és emelkedett nyelvezetben való bemutatása, hogy a tökélesség eszményéről annak sem kell lemondania, aki a világban élve felebarátai közösségében él. Hogy Heltai imádságos könyvében az Istenhez irányuló könyörgés beszédhelyzetébe bele tud integrálódni a mű teljes dogmatikai üzenete, az különösen akkor válik szembetűnővé, ha a különböző felekezetek imádságokat is közlő 16. századi kiadványaitól eltekintve a két nagy magyarországi egyházban meghatározó jelentőségre szert tett vállalkozás felől nézünk vissza munkájára. Ismeretes, hogy a reformátusok és a katolikusok számára legjelentősebb 17. század eleji személyiségek, Szenczi Molnár Albert és Pázmány Péter állított össze egy-egy imádságos könyvet. Mivel mindkettő fakszimile kiadásban is elérhetővé vált, számottevő modern szakirodalom is született keletkezésük körülményeiről, forrásaikról, s irodalomtörténeti jelentőségükről. Ezt most még csak fölidézni sem szeretném, egyetlen gondolatmenetünk szempontjából fontos sajátosságukként azt említem meg, hogy mindkét szövegösszeállítás a felekezet dogmatikájának leglényegesebb pontjait sulykoló szövegegységek egész füzérével veszi körül az imaszövegeket. Heltaitól eltérően ezek nem csupán az imairodalom metaszövegei, tehát nem csak azzal foglalkoznak, hogy mikor és miképpen kell imádkozni, hanem a dogmatika általánosabb kérdéseiben adnak megtanul
