Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
Bevezető tanulmány 43 nem biblikus voltátnak hangsúlyozta. így ugyanis az újszülött nem válik automatikusan tagjává a gyülekezetnek. Ha mindezt az európai reformáció fejleményei felől nézzük, megállapíthatjuk, hogy Heltai a német szöveg számba vett módosításai során, a legélesebben a Lutherhez csatlakozó radikális gondolkodók azon (a modern szakirodalomban spiritualistának tartott) csoportjaival viaskodik, akik a legkorábban kérdeztek rá eszmény és megvalósulás viszonyára a protestantizmus táborán belül. A spiritualisták a várt egyetemes megújulás és újjászületés elmaradását, az egymással civakodó áramlatok kialakulását, az erkölcsi újjászületés be nem következtét nem tudták egyszerűen tudomásul venni. Sokuk számára aztán nem csupán az vált kérdésessé, hogy megőrizhetők-e a reformáció alapeszményei, hanem teoretikus igénnyel is elgondolkodtak azon, lehetséges-e egyáltalán ezek megvalósítása bármiféle csoportosulás, vagy intézményesülés keretei között.48 Ennek az áramlatnak volt az egyik legjelentősebb képviselője az a Sebastian Franck, aki közismert módon Heltai A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról szóló dialógusának forrása volt egyik értekezésével, s akinek Heltai életművére gyakorolt hatásáról, illetőleg az eddigi eredmények átértékelésének szükségességéről másutt szóltunk.49 Ugyanott azt is kifejtettük, hogy Heltai e korai művében, s különösen annak első fejezeteiben jelen vannak ugyan bizonyos spiritualisztikus elemek, de határozottan átértelmezett, mond48 A kérdéskörrel, s a spiritualisták különböző típusaival és személyiségeivel természetesen hatalmas szakirodalom foglalkozik. Távlatos monografikus összefoglalás: André Séguenny: Les spirituals: philosophic et religion chez lesjeunes humanistes allemands au seiziéme siede, Baden-Baden, 2000. (Bibliotheca Dissidentium. Scripta et studia 8). Ö fontos dolgozatokat írt Franckról is, de továbbra is megkerülheteden a Christoph de Jung által összeállított biobibliográfia: in: Bibliotheca Dissidentium, IV. 1986, 39—119. 49 Balázs Mihály, Heltai Gáspár és a felekezetek, Keresztény Magvető, 110(2004), 391-406.
