Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)

Bevezető tanulmány

Bevezető tanulmány

9

említhetjük meg, ahol az áll, hogy „úgy lehet, 1569—1571 között”6 keletkezhetett. Új eredményt hozott viszont az RMNY. Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy miközben az ismert okok következtében már az eredetit kézbe sem vehették, hanem mikrofilm alapján írták le a tartalmát, a kutatásnak merőben új irányt adva megállapították, hogy Heltai ez alkalommal is egy német szöveg fordítására, illetőleg átdolgozására vállalkozott, művének Johann Habermann (Avenarius) híres imakönyve a forrása. A részletes teológiai elemzés elvégzésére persze nem vállalkozhattak, így a művet evangélikus imádságos könyvként regisztrálva a következőképpen összegezték a kutatási eredményeket és a megoldatlan kérdéseket: „Mivel Avenarius eredeti munkája először 1567-ben jelent meg, és Heltai 1569 második felében lett unitárius, ezt a lutheránus imádságos könyvet e két időpont között fordíthatta, azonban a nyomtatvány papírja a vízjel tanulsága szerint 1570-1574 között készült. (Gebhard Blücher szíves közlése Brassóból.)”7 Ezt követően új megfontolásokat már csupán Kőszeghy Péter fogalmazott meg a Háló legújabb kiadásának utószavában. Az imádságos könyvből ismertté vált idézetek és a megjelenés körülményeire vonatkozó adatmorzsák ellentmondásait ő azzal próbálta feloldani, hogy feltételezte: János Zsigmond halála, s az unitáriusok pozícióvesztése után Heltai már mérsékeltebb lelkesedést mutatott a szentháromságtagadók iránt, s ezért vállalkozhatott egy evangélikus szemléletű imádságos könyv összeállítására.8

6 A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., 1964, 363. (A magyar irodalom története I. főszerk. Sőtér István)

7 RMNY 289. A munkacsoport által kikövetkeztetett cím: Imádságok a hét napjaira.

8 Háló. A szöveget gondozta Tamás Eszter. Jegyzetek és utószó Kőszeghy Péter, Bp., 2004, 168-170.