Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Bevezetés

8

folytonos keresésére indítja: az a gondviselés, mely az emberek s általában az emberiség sorsa és története felett lebeg s azokat úgy intézi, hogy a legkisebb dolgokban szintúgy, mint a legnagyobbakban egy erkölcsi világ-kormányzóra ismerünk.

Szoros értelemben azonban kijelenti magát Isten egyes kiváló emberek által, kiket kitűnő szellemi és erkölcsi tehetségekkel megajándékozván, ezáltal a szellemi és erkölcsi életnek magasabb színvonalára jutnak s embertársaikat is igyekeznek oda emelni. (Lásd az előbbi pont alatti jegyzést.)

9. Melyek a kijelentett vallások?

Minden nép a maga vallását isteni kijelentésen alapuló vallásnak tartja; de e nevezetre leginkább a zsidó és keresztény vallás érdemes, mert ez a kettő leginkább megegyezik az Isten méltóságával s a józan okossággal.

Hogy valamely vallást isteni kijelentésen alapuló vallásnak nevezzünk, szüséges, hogy annak a vallásnak a tanításai az Isten méltóságával és a józan okossággal megegyezzenek. Ezért más vallások felett a zsidó és keresztény vallást méltán nevezhetjük kijelentett vallásoknak; minthogy ezeknek tanításai leginkább megegyeznek mind az Isten méltóságával, mind a józan ésszel. A zsidó nép kebelében született, ugyanis, az egy istenség magasabb eszméje; ott lön kihirdetve legelőbb: hogy ne csinálj te magadnak faragott képet, se semmi hasonlatosságot Istennek formájára; ott tűntek fel tisztultabb alakban az erkölcsi törvények.

Azonban a zsidó vallás is még sok kívánni valót hagyott fenD. Még hátra volt a Messiás, ki annak hiányait kiegészítse, fénypontjait inkább kitüntesse s a sok törvényt az isteni és felebaráti szeretet rövid parancsolataiba, a ceremóniákat az Istennek lélekben és igazságban való imádásába foglalja.

Az időnek teljességében elküldé tehát Isten a maga szent fiát, Jézus Krisztust, aki tanításai által letette alapját a keresztény vallásnak, mely a legtökéletesebb minden kijelentett vallások között.