Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)
Második rész: Az Új Jézus által rendelt vallásos szertartások
84 II. AZ ŰRVACSORÁRÓL. 138. Mi az Úrvacsora? Az Úrvacsora az a vallásos szertartás, mely az Úr Jézus halálára emlékeztet és az ő példája követésére buzdít. 139. Miképpen történt az Úrvacsora szereztetése ? Az Úrvacsora szereztetése úgy történt, hogy az Úr Jézus halála előtt való estve, tanítványait összegyűjtvén, a zsidók szokása szerint velők megette a húsvéti bárányt, melyet a zsidók Mózes rendelete következtében enni szoktak volt minden húsvétban, annak emlékezetére, hegy az Isten őket az egyiptomi fogságból csudálatos módon megszabadította. Mlnekutánna pedig a vacsorának vége volt, vette Jézus a kenyeret, megtörte s megáldván, rendre adta a tanítványoknak, ezt mondván: Vegyétek s egyétek, ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; azután vette a bort s hasonlóan megáldván, a tanítványoknak rendre adván, így szólott: Igyatok ebből mindnyájan, ez az én vérem, mely ti érettetek kiontatik. S mind a kenyér, mind a bor kiosztásánál hozzátevé: Valahányszor ezt cselekszitek, az én emlékezetemre tegyétek. (Máté 26, 26—29. Márk 14, 22—25. Luk. 22, 19—20. 1. Kor. 11, 23—26.) 140. Miért nevezik tehát ezt a szertartást Úrvacsorának ? Ezt a szertartást Úrvacsorának nevezik azért, mert az Úr Jézws vacsoia alkalmával szerezte; de vannak még más nevei is, mint: szeretet vendégsége, kenyérnek megtörése, Úr asztala, hálaadás pohara, melyek részint az Úrvacsora célját, részint kiszolgáltatási módját fejezik ki. (1. Kor. 10, 27. Csel. 2, 42. 1. Kor. 10,26. Máté 26, 27.)
