Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)
Első rész: A hit tárgyairól
57 a többiek felébe állítva, amit így szoktunk kifejezni: elsők az egyenlők között. 106. Minő bánásmóddal kell lenni az anyaszentegyházban a rosszak iránt? A rosszakat az anyaszentegyház kebeléből erőszakkal kiirtani se nem szükséges, se nem szabad, hanem a jobbaknak azon kell lenniük, hogy őket, kiket a mennyei atya a maguk jobbulása végett eltűr, eltűrjék s szeretet és példás élet által a jó útra térítsék. A konkoly a búzával együtt marad az aratásig. Máté 13. 23—30. Tartozunk pedig mi, kik erősek vagyunk, ezzel, hogy az erőtleneknek erőtlenségöket hordozzuk és ne kedveskedjünk magunknak. azért mindenikünk az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, azaz : épületére. Róm. 15. 1, 2. E kérdésre nézve a római katholikusok ismét különböznek a protestánsoktól. A római katholikusok ugyanis azt tanítják, hogy a rosszakat az egyházban nem lehet megtűrni s miután szerintük mindazok, akik a római egyház tanaitól eltérő nézetben vannak, roszszak, tévelygők, vagy amint közönségesen nevezik: eretnekek; azokat kizárják, kiátkozzák az egyházból, azaz: megfosztják őket a templombajárás, úrvacsorával való élés, tisztességes eltemetés, stb. keresztény jogok élvezetétől. E felfogás volt kútforrása azon számos vallási üldözéseknek, amelyek az egyháztörténelem legsötétebb lapjait alkotják, midőn egyik ember fegyvert fogott a másik ellen azért, mert egyik nem azt hitte, amit a másik. A kiátkozás joga a római egyházban a pápa kezébe van letéve, aki azt gyakran igénybe vette uralkodókkal szemben is, ha ezek megtagadták neki az engedelmességet, miáltal az ily kiátkozott fejedelmek ki voltak tétetve alattvalóik mindennemű bántál mainak és méltatlanságainak s nem egyszer koronájukat is elvesztették.
