Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)
Első rész: A hit tárgyairól
48 90. Melyek ezek az ünnepek ? Ezek az ünnepek: a karácsony, husvét, pünkösdr nagypéntek és áldozó csütörtök: melyek közül a karácsony Jézus születésének, a nagypéntek halálának, a husvét feltámadásának, az áldozócsütörtök mennybemenetelének, a pünkösd a szentlélek elküldetésénelc emlékünnepe. Ami ezen ünnepek idejét illeti, a karácsony mindig december 25-ére esik. A többi ünnep a husvéttól függ, melyet a tavaszi éj-napegyenlőség után következő holdtölte után eső első vasárnap, vagy ha ez a holdtölte éppen vasárnapra esnék, úgy éppen azon van a husvét ünnepe; előtte harmadnappal, tehát pénteken nagypéntek; husvéttól 40 napra áldozócsütörtök és ettől 10 napra a pünkösd esik. A karácsonyt, husvétot és pünkösdöt három egymásután következő napon szoktuk megünnepelni. 91. Ezeken kívül vannak-e más ünnepeink is? Ezeken kívül ünnepünk még nekünk minden hétből egy nap: a vasárnap és az új esztendő első napja. Az imádkozás és áhitatáskodás nincs meghatározott napokhoz, vagy órákhoz kötve; mert az igaz keresztény minden napot Isten dicsőségére szentel, amenynyiben úgy igyekszik élni, hogy az által az Isten dicsőíttessék. De mivel más napokon az ember rendesen inkább el van foglalva, vasárnapokat és az ünnepnapokat a jó keresztény különösen arra használta, hogy akkor imádkozzék, templomba menjen s lelkének míveléséről gondoskodjék. A vasárnapok közül azt, amelyik husvét előtt esik, virágvasárnapjának nevezik, annak emlékezetére, hogy Jézus akkor Jeruzsálembe menvén, a nép útjára virágokat hintett. Az új esztendő karácsonytól mindig egy hétre esik. Ez inkább polgári ünnep, amelyen az ember hálákat ád istennek a múlt év lefolyásáért, s Isten segítsé-
