Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Első rész: A hit tárgyairól

30 Azonban tudjuk, hogy az utazó is néha eltévelye­­dik, vagy akadályokra talál, amelyek útjában hátrál­tatják : így az emberiség is tesz olykor félrelépéseket, vagy talál útjában nehéz akadályokat, amelyek egy időre feltartóztatják, hogy nem juthat elébb, vagy ép­pen vissza lökik; de azért egészben véve az előhala­­dás soha sem marad ki, sőt néha magok az akadályok viszik az emberiséget előre. Ezt bizonyítja a történelem. Ma műveltebb az emberiség, tisztább a vallás, mint volt évezredek előtt s ezt az isteni gondviselés­nek köszönhetjük. 50. Isten e célját mi módon hajtja végre? Isten e célját úgy hajtja végre, hogy az embere­ket egymással a társas élet által összeköttetésbe hozza s valahányszor elérni látja őket azon útról, melyen a tökéletességhez és boldogsághoz juthatnának, mindany­­nyiszor vezéreket küld számunkra, akik a tévelygő né­peket megtérítsék s szellemi fényökkel kijelöljék az irányt, melyet boldogságuk keresésében követniök kell. A családi és társadalmi élet biztosítja az emberi­ségnek nemcsak fennmaradását, hanem annak folytonos tökélyesbülését is. Szülőinktől nyerjük az élet mellett az első oktatást, tőlük tanultunk megbeszélni; mások­kal érintkezve, társalogva fejlődik értelmünk, nemese­dik ízlésünk, tisztulnak érzelmeink. Általában a társa­dalmi élet az a nagy iskola, amelyben az emberiség a maga kiképeztetését nyeri. Akinek minél több alkalma van a világban forogni, annál több míveltséget szerez­het magának. De mivel nemcsak a jót, hanem a rosszat is má­soktól tanuljuk; óvakodjunk a rosszak társaságától. Ne induljunk azok után, akik romlásba vezetnek, hanem az emberiség legjobbjait állítsuk magunk eleibe pél­dányképül és őket kövessük.

Next

/
Thumbnails
Contents