Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Főtanácsának 1943. évi nov. hó 21-22. napjain Kolozsváron tartott üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1944)
A Kossuth Lajos-utca 5. sz. a. épület építési munkálataira elnökség 1938. augusztus 25-én kötött szerződést Strasser és Öhlbaum építészekkel, mely szerződést E. K. Tanács ad. 1370— 1938. sz. a. hagyott jóvá. Az építés ellenőrzésével E. K. T. 628—1939. sz. határozatával Kovács Gyula főmérnököt bízta meg, l1/4°/o ellenőrzési díj mellett. Az építkezési szerződés kereseti része Lei 4,332.311 összegben lett előirányozva, mely összeget az építkezés szükségessé vált, részben elrendelt kiegészítései 223.129 leivel emelték, részint azon körülmény folyán is, hogy a végzett munkálatok egységenkénti összege nem fedhette szigorúan az előirányzott összeget, mely részben a szerződés illetékezése érdekében lett a szerződésben rögzített összegben megadva. Az építési szerződés értelmében az anyagbeszerzésére építkező egyház hötelezte magát, s egyes munkák külön iparosoknak lettek kiadva. Az építkezési elszámolást ezen címleteknek megfelelően bontottuk szét és vizsgáltuk át. A kereseti kimutatásokban, melyek szerint az elszámolás időszakonként és időnként az építészekkel megejtett, az építés tárolási helyén elhasznált anyag mindenkor ki lett mutatva, s levonásba hozva. A kereseti kimutatásokat, anyagszámlákat, iparosok munkáinak elszámolását likvidálás előtt megbízott szakértő ellenőr átvizsgálta és ellenőrizte, s kifizetésüket az egyházi pénztár építkezési bizottság, illetve E. K. Tanácsi elnök utalása alapján eszközölte. Az anyagelszámolásnak ez volt az ellenőrzési módja, mert a beérkezett anyagról nyilvántartást az építkezési naplóban nem vezettek, arról építészek elszámolással nem tartoztak, mert építtető volt köteles a szükséges anyagot rendelkezésre bocsájtani, s építészek elszámolási kötelezettsége csak a felhasznált anyagra terjedt ki. (1. Kereseti kimutatások.). Az építkezési anyag ára ugyanis vállalkozókkal szemben már az egységárakban bentfoglaltatott, s az egyház beszerzési kötelezettsége tulajdonképen csak egy biztosítási elővigyázat célját szolgálta, hogy a beépítésig is az anyagra folyósított összeg az egyháznak mint az 91
