Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Főtanácsának 1943. évi nov. hó 21-22. napjain Kolozsváron tartott üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1944)
lehetőséget, de másfelől szegénységükben is szellemi kincseknek boldog birtokosai lévén, hihetjük, hogy ha segítségükre sietünk, majd egykor nemcsak nemzeti erőnknek, népi megtartó • szilárdságunknak, hanem egyúttal unitárius hitünknek is őrállói, egyházunknak támogatói lesznek. A Berde-Bizottság célja: unitárius egyházunk szellemi vezetőinek utánpótlása abból a talajból, Amely felfogásunk szerint a legtisztább, a legmagyarabb. Ez a cél azért nem téveszthető össze az országszerte ismert tehetségmentő akcióval, — bár annak célkitűzéseit mindenben magunkévá tehetjük — mégis számunkra valamivel több, azzal, hogy nemcsak tiszta magyar, de tiszta unitárius tehetségeket emel fel a magyarság, vagy helyesebben a magyar unitáriusság számára. Erről az utóbbi célról nem mondhatunk le, mert akkor unitárius jövendőnkről mondanánk le; már pedig hisszük, hogy unitárius jövendőnk annál erősebb, annál virágzóbb lesz, minél több tehetséget mentünk meg számára, minél több szegény gyermekünkkel végeztetjük el az unitárius iskolát és Dávid Ferenc lángoló hitével, Brassai tudományával, Berde Mózsa ajándékozó szent lelkületűével küldjük ki az életbe. Aki ennek a ténynek nagyságát, lelkesítő voltát átérzi, aki fájó szomorúsággal megérti, mily nehéz még ma is a legmagyarabb gyermekeknek: a falusi földmíves gyermekeinek taníttatása, az megérti a Berde-Bizottság fontosságát, s nem keresi benne.— ami nincs is — az emberi hivalkodást, hanem az őszinte, jószándékú segíteni akarást. Hál’ Istennek, úgy érezzük, unitárius társadalmunk megértette a Berde-Bizottság célját, s ma már, áldozatkész adománya folytán 41 ifjút indíthattunk el saját szebb jövendője, de mi hisszük, hogy unitárius szebb jövendőnk felé is. Ezek közül 29 teljesen a Berde-Bizottság költségén tanul, 12 pedig fél, vagy kisebb kedvezményben részesül. íme eredeti tervünk ötszörösére emelkedett — hiszen eszerint most még csak 8 Berde-gyérmékét kellene taníttatnunk. Erre az emelkdésre nem a fellobbanó szalmaláng lelkesedésünk kényszerített, hanem két külső körülmény. Az egyik egyháztársadalmunknak, de főleg tehetősebb híveinknek segítségünkre sietése, a másik pedig az a szomorú tény, hogy a bécsi döntéssel a kolozsvári 6' 83
