Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház lelkész-szenteléssel egybekötött Egyházi Főtanácsának 1942. évről elmaradt, Kolozsváron 1943. évi március hó 28-29. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1943)
Ö kezdeményezte a Presbiteri Konferenciákat, amelyek az általa is hangoztatott Népegyház megszervezésének múlhatatlan előfeltételeit. S ő buzgott leginkább a lelkészi továbbképzést elősegítő konferenciák dolgában, mint aminőt tavaly április végén Budapesten tartottunk, amelyen én is elejétől végig nagy lelki örömmel vettem részt. Az elhangzott előadások könyvalakban is megjelentek. Az idénre is tervbe van véve egy hasonló konferencia, ezúttal a magyar és unitárius szórvány vidék újonnan alakult központjában: Nagybányán, ahonnan sugárszerűen áradna szét a konferencián részvevők figyelme és testvéri szeretete a közeli és távoli gócpontokba, ahol már van unitárius élet, mint Zilah, Dés, Beszterce, Máramarossziget, Szatmárnémeti, stb., stb. Ennek a sok stb-nek az elemzésére amúgyis hosszúra nyúlt püspöki jelentésem során — sajnos — már nem terjeszkedhetem ki, (mert már harangoznak), de azt hiszem, hogy a részleteket az E. K. Tanács jelentése pótolni fogja. Általában véve, ma már nem is feltűnő, hogy a bécsi döntés után szegény magyaroknak átszivárgása a határon szünet nélkül tart. Papjaink, tanítóink közül is többen átjöttek. Egyesek itt találtak munkaalkalmat. Egyik, az arad-temesvári lelkipásztorunk: Nagy Zoltán, a nagysokára létesített unitárius tábori lelkészi állás próbaévének kitöltése után, ma már hadnagyi rangban szolgál a IX. hadtestparancsnokság kötelékében Kolozsvár székhellyel. Mindenképpen azon vagyunk, hogy itt is maradjon s innen szálljon ki inspekciókra azokba a helyőrségekbe, ahol tömegesen vannak unitárius katonák, akiket különben időközökben a helybeli leikészek amúgyis magyar hűséggel és büszkeséggel gondoznak. „Aratás“- c. könyvemben is ez a hit tartja magát lebirhatatlan fanatizmussal az első kévétől az utolsóig. Oh, mily boldog lennék, ha holnap, holnapután azt s annak megváltó hangulatát szerte-osztogathatnám! 3* 35