Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház lelkész-szenteléssel egybekötött Egyházi Főtanácsának 1942. évről elmaradt, Kolozsváron 1943. évi március hó 28-29. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1943)

minden melegével köszöntőm Főtanáesi ülésünkre fölsereglett egyházi tanácsos Atyámfiáit és unitárius Testvéreinket, különösképpen Főtisztelendő Püspök Urunkat abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Urunk Ö Főméltósága a magyar érdemrend nagy keresztjével tüntette ki s midőn Főtanácsi ülésünket ezennel megnyitottnak nyilvánítom ki, átadom a szót Főtisztelendő Püspök Urunknak, hogy illő szavakkal méltassa azt a nagyjelentőségű eseményt, mely szerint a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űr képviseletében v. Fái Fáy István államtitkár úr őnagyméltóságának kitűnő személyét tisztelhetjük körünkben.

1/a. Nagyméltóságú Dr. Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár v. b. ti. t. úr az elnöki megnyitó felolvasása alatt megjelenik az Egyházi Főtanácson, kit Józan Miklós püspök-elnök a következő szavakkal üdvözöl: A magyarországi Unitárius Egyház s annak Főtanácsa megtisztelve érzi magát akkor, amidőn Nagyméltóságod e Főtanácsi ülésre személyesen eljönni kegyeskedett. E nagy öröm kifejezésére nyelvünk nem elég képes.

Amint itt személyesen is meggyőződhetik róla, tisztelettel kérjük, kegyeskedjék tolmácsolni a Kultuszminiszter Űr őkegyelmessége előtt, hogy az Unitárius Egyház olyan értéket képvisel, amely nélkül Erdélyt s vele együtt Magyarországot elképzelni sem lehet.

A XVI. és XVII—XVIII. századokban 150 évig mi unitáriusok voltunk a főtéri nagy templomban a magyar kultúra és vallás-erkölcsi élet hirdetői, amit követőleg sok megpróbáltatásnak és üldöztetésnek voltunk kitéve. Évszázados küzdelmünkről s különösen az idegen uralom alatt elszenvedett állapotainkról beszél az a külsejében rongyos torony és templom, amelyben holnap 12 ifjú magyar apostolt fogunk felszentelni, akik a főgondnok afia által kijelölt misszióban fognak buzgolkodni.

Nagyméltóságú Államtitkár Űr! Szívből köszönjük édes Hazánknak, a Magyar-államnak hozzánk való atyai lehajlását s mindig hálásak leszünk azért, hogy nekünk s unitárius népünknek szabad hazát és abban szabad életet biztosítani szívesek voltak. Istentől kapott hivatásunk tiszta tudatával és örömével

15