Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött Egyházi Főtanácsának Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1941)

30 legszebb emelvény a szószék s akik híveiket a házitűzhely mel­lett is szívesen látják s őket napi gondjaik s fáradozásaik során a szegényes portán, a szövetkezetben, a gazdakörben, sőt a mezőn is felkeresik. Az őstalajban rejtőzik az igazi termő erő. Ezt kell gondosan előkészítenünk, hogy a reánk váró kultúrmissziót a saját né­pünk körében — nemes versenyre kelve a többi egyházak hasonló intézményeivel — tisztességgel és haszonnal elvégez­hessük. Templom és iskola. .. Lelkész és tanító egyf ormán hívatva vannak ennek a valláserkölcsi alapon tartott nemzeti fölemelke­désnek az előkészítésére... A templom legyen — Isten nagy nevének tisztelete mellett — a felnőttek iskolája; az iskola pedig legyen a tanuló ifjúság temploma! Ennek küszöbét át­lépve, szűnjenek meg a mai zűrzavaros világ emésztő gondjai s a hivatottak, a helyzet magaslatán állva, hirdethessék és zenghessék a megújhodó Élet diadalmas himnuszát. Ma már a tanítóképzőintézet is főiskola; aki tehát onnan kikerül, joggal igényelheti a maga részére az egyenlő elbánás elvét az egyházi és társadalmi rend bevett szokásai között. Az én apám is tanító volt: a ainfalvi unitárius iskola rek­tora... Mjég 1889-ben (VI. 1.) megdiosőült alakja előtt fiúi kegyelettel megállva, kérem innen, erről a magas polcról, világi híveinket és belső embertársaimat, hogy ne tegyünk különb­séget — erkölcsi megbecsülés tekintetében — pap és mester, kántor és tanító között. Mi mindnyájan mint a közös oltár szol­gái, legyünk áthatva annak tudatától, hogy nekünk a jó szom­szédságból s az azt kiváltó felebaráti szeretetből is, jó példát kell adnunk a hívek seregének s kivált a falu népének. Akkor bizonyára nagyobb értéke és maradandóbb hatása lesz előttük is az evangélium szóbeli hangos hirdetésének. És e tekintetben ne legyen különbség falu és város között! A mi irányadó, a falusi nép körében végzett és végzendő szol­gálatunk rendjén, ugyanaz éppen olyan kötelező a szobatár­sakra a városi nagyobb gyülekezetekben, ahol egy elite-gárda áll az egyház magasabbrendű céljainak szent szolgálatában. Itt

Next

/
Thumbnails
Contents