Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)
titkár, valamint a komjátszegi lelkész afia előtt pedig emlékezetes fog maradni a Komjátszegen kisajátított Nagy Balázs-féle ingatlanokból 50 holdnak a visszaszerzése és birtokbavétele, amidőn a 15 évig birtokban volt falusiak fejszékkel és kapákkal fogadtak ugyan, de a visszaítélt ingatlanokat ennek dacára az Egyház részére birtokba vettük. Hasonlóan emlékezetesek néhány belső gazdasági, ill. elszámolási üggyel kapcsolatban 1933—36-ban folytatott küzdelmeim is. Azt reméltem, hogy ezen elmúlt idők idegromboló munkái, amiben olyan hatalmas részt vettem és vettünk mindannyian, képesek voltak és lesznek arra, hogy minden egyes gazdasági jellegű ügyben a föltétien előhaladást és fejlődést biztosítsák, vagy legalább arra, hogy a nyugalmi állapotot megteremtsék. A bérlők viszonylatában eme reményem csaknem teljes egészében megvalósult, mert a régi hosszadalmas lakbérleti perekkel szemben 1933-ban oly rövid idő alatt és eredményesen lefolytatott perekből a bérlők az elmúlt évek bizonysága szerint megtanulták, hogy a lakbért föltétlenül fizetniük kell. 1937-ben azonban néhai csíkszentkirályi Bors Mihály hagyatékának rendezési ügye merülvén föl, a külső küzdelmek súlya és száma hatványozott mértékben növekedett. Belső vonatkozásban pedig, sajnos, szintén előfordult, hogy a gazdasági ügyek egyike újabb ellentéteket válthatott ki. 1937-től kezdődően vette igénybe az Egyház érdeke fokozottabb mértékben bukaresti eljárásaimat. Különösen 1938-ból ismeretes, hogy a kongrua fölemelése körül kifejtett tevékenységemnek az eredménye volt az, hogy lelkészeink kongruája csaknem kétszer olyan magas százalékkal emeltetett föl, lecsökkentésnél pedig fél olyan magas százalékkal csökkentetett, mint más felekezetek lelkészeinek a kongruája. Ennek történetét a lelkészköri elnök szintén ismeri. Ugyanezen eljárásaim rendjén léptem érintkezésbe 1938 január havában Bukareetben a Steuer-testvérekkel s mintegy tizenkét ízben velük és a prágai vezérigazgatósággal folytatott személyes tárgyalásaim eredménye volt az, hogy 1938 április 30-án a Tanácsnak írásban is konkrét javaslatot tettem építkezésre, majd 81 — 6
