Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)
is, amely szerint az 500 lejen aluli hasonló követelések a községi bíróságok előtt érvényesíthetők és általa hajthatók fel. Az utóbbira vonatkozólag románszövegű kérésmintát is küldöttünk. A népközösségi iroda közbenjárására sikerült a jelen főtanácsi ülés alkalmával a résztvevő tagok részére 25%-os vasúti kedvezményt szerezni, amit az utóbbi években nem tudtunk megkapni. Ezen iroda vezetője Dr. Mikó Imre e. tanácsos afia más bukaresti eljárásoknál és a kormány egyes tagjainál való tárgyalásoknál is készséggel volt segítségünkre. A minisztérium megkeresésére valamennyi egyházi alkalmazott afiát felhívtuk arra, hogyha katonai helyzetük nincs rendezve, ezt sürgősen tisztázzák, lelkész afiai pedig kérjék a tábori lelkészek névsorába való felvételüket. Ilyen ügyekben szolgálati bizonyítványokat és kérésmintákat küldöttünk az illetőknek. 2. Iskolai ügyek. Az iskolai államsegély utalása végett évrőlévre előterjesztett s a folyó évben is megismételt kéréseinknek és személyes eljárásainknak annyi eredménye lett, hogy a közoktatásügyi minisztérium 1939/40 évi költségvetésében a magyar tannyelvű felekezeti elemi iskolák, illetve tanítók részére is bizonyos mérsékelt összeg előirányoztatott. Április 1-től kezdve ezt az államsegélyt a minisztérium utalja, s abból egyenlően felosztva, felekezeti tanító és tanítónő afiaira fejenként mintegy 1000 lej összeg esik, amiket nekik a kongruánál szokásos kisebb levonásokkal havonként kiadunk. Reméljük, hogy ezen összeg megfelelő felemelésére és az államsegélynek főgimnázium!' tanárainkra való kiterjesztésére irányuló kéréseink is kedvező eredményre fognak vezetni. Sajnos, nem járt sikerrel a felekezeti tanerők vasúti kedvezménye iránt előterjesztett kérés, melyet a legújabbi összefoglaló memorandumunkban is megismételtünk, s amelyet az úgynevezett kisebbségi statútum alapján is sürgetünk. Súlyos veszteséget jelentett felekezeti iskoláinkra az, hogy a minisztérium a 60-ik életévet vagy a 35. szolgálati évet betöltött tanárok és az 57. életévet vagy 35-ik szolgálati évüket betöltött tanítók nyugalomba bocsájtására vonatkozó általános rendelkezéseket az 1939 — 40 tanévtől kezdődően felekezeti iskoláinkban is végrehajtani rendelte. Minthogy ez ügyben tett előterjesztéseink és személyes eljárásaink nem vezettek eredményre, f. évi szeptember — 35 — 3*
