Varga Béla - Benczédi Pál (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1936. évi december hó 13., 14 és 15 napjain Clujon tartott évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1936)

Harmadik ülés

általános gyakorlat szerint Amerikában 65 éves korukban, rende­sen nyugalomba lépnek, ámbár kivétel is több van, az ő vissza­vonulási ideje a jövő évi közgyűlésen teljessé lesz. Más irányban még kíván szolgálni a szent ügynek, de elnökségétől visszavonul. Hálával gondol arra, hogy ő a krisztusi szellem egyházának szol­gálhatott s hiszi, hogy az a szellem lesz a diadalmas, amelyre mi építettünk, mert ennél méltóbb a tovább mivelésre nem létezik. Felsorolja, hogy tizenöt évig volt pap Hinghamban, majd huszon­három évig a Társulatnál (egyetemes titkár, titkár, ügyvezető alel­­nök, elnök) és munkáját minden nehézség mellett is élvezte. Két­ségtelen, hogy élveztük mi is, akiket két Ízben személyesen felke­resett. Ő jelentkezett, a háború lezajlása után beállt súlyos hely­zetben, papjaink segítségére. Ő volt az, aki összes külföldi isme­rőseink között legjobban bele tudott tekinteni hitünk fejlődésébe, egyházközségeink életébe és múltjába. Engem megnyugtat az a kijelentése, hogy irántunk táplált kedves és barátságos érzését továbbra is fenntartja. Külföldi érintkezéseinknek a levélváltáson kívül két nyilvá­nos tanúja van. Egyik a Nemzetközi Társulat tájékoztató könyve (Handbook), amely bemutatja Dr. Bleeker főtitkár szerkesztésében az utrechti iroda központi házát és 30 cikkben ismerteti a Tár­sulat célját (Cornish), a Társulat történetét 1900—1934-ig Dr. Drummondtól, a Társulat szervezetét (Noordhof), a liberális teo­lógia körvonalait (Van Hóik), az Amerikai Unitárius Társulatot (Joy), az Universalisla egyházat (Macpharson), az angol unitárius és szabadelvű protestántizmust (Bruining), a svéd egyházat (Lin­­derholn), a dán szabadelvű kereszténységet (Kierkegard), az esz­­toniai protestáns társulatot (Takmeistco), a belga liberális protes­­tántizmusí (Teissoniere), a francia liberális protestántizmust (d’Ai­­galliers), az elsas-loraine-i liberális protestántizmust (Jacik), a sweizi szabad kereszténységet (Wuhrmann), a francia-sweizit (Platzhoffe-Lejeune), a német szabad protestántizmust (Schubring), a csehszlovák protestáns egyházat (Prohaska pátriárka), a cseh­szlovák unitárius egyházat (Capek), az ardeali unitárius egyházat (Dr. Boros püspök), a magyarországi unitárius egyházat (Csíki), az indiai Brahmo Somajt (Siddhanta), a filippi független egyhá­zat (Masa), a szabadelvű keresztény nők nemzetközi unióját (Lee), a leideni nemzetközi irodát (Cheetham). — 35 -

Next

/
Thumbnails
Contents