Varga Béla - Benczédi Pál (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1936. évi december hó 13., 14 és 15 napjain Clujon tartott évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1936)
Harmadik ülés
általános gyakorlat szerint Amerikában 65 éves korukban, rendesen nyugalomba lépnek, ámbár kivétel is több van, az ő visszavonulási ideje a jövő évi közgyűlésen teljessé lesz. Más irányban még kíván szolgálni a szent ügynek, de elnökségétől visszavonul. Hálával gondol arra, hogy ő a krisztusi szellem egyházának szolgálhatott s hiszi, hogy az a szellem lesz a diadalmas, amelyre mi építettünk, mert ennél méltóbb a tovább mivelésre nem létezik. Felsorolja, hogy tizenöt évig volt pap Hinghamban, majd huszonhárom évig a Társulatnál (egyetemes titkár, titkár, ügyvezető alelnök, elnök) és munkáját minden nehézség mellett is élvezte. Kétségtelen, hogy élveztük mi is, akiket két Ízben személyesen felkeresett. Ő jelentkezett, a háború lezajlása után beállt súlyos helyzetben, papjaink segítségére. Ő volt az, aki összes külföldi ismerőseink között legjobban bele tudott tekinteni hitünk fejlődésébe, egyházközségeink életébe és múltjába. Engem megnyugtat az a kijelentése, hogy irántunk táplált kedves és barátságos érzését továbbra is fenntartja. Külföldi érintkezéseinknek a levélváltáson kívül két nyilvános tanúja van. Egyik a Nemzetközi Társulat tájékoztató könyve (Handbook), amely bemutatja Dr. Bleeker főtitkár szerkesztésében az utrechti iroda központi házát és 30 cikkben ismerteti a Társulat célját (Cornish), a Társulat történetét 1900—1934-ig Dr. Drummondtól, a Társulat szervezetét (Noordhof), a liberális teológia körvonalait (Van Hóik), az Amerikai Unitárius Társulatot (Joy), az Universalisla egyházat (Macpharson), az angol unitárius és szabadelvű protestántizmust (Bruining), a svéd egyházat (Linderholn), a dán szabadelvű kereszténységet (Kierkegard), az esztoniai protestáns társulatot (Takmeistco), a belga liberális protestántizmusí (Teissoniere), a francia liberális protestántizmust (d’Aigalliers), az elsas-loraine-i liberális protestántizmust (Jacik), a sweizi szabad kereszténységet (Wuhrmann), a francia-sweizit (Platzhoffe-Lejeune), a német szabad protestántizmust (Schubring), a csehszlovák protestáns egyházat (Prohaska pátriárka), a csehszlovák unitárius egyházat (Capek), az ardeali unitárius egyházat (Dr. Boros püspök), a magyarországi unitárius egyházat (Csíki), az indiai Brahmo Somajt (Siddhanta), a filippi független egyházat (Masa), a szabadelvű keresztény nők nemzetközi unióját (Lee), a leideni nemzetközi irodát (Cheetham). — 35 -
