Varga Béla - Antonya Mihály (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1935. évi december hó 15-17 napjain Clujon tartott üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1935)
Hatodik ülés
70 iskolai ügy általános vitája keretében arra a fontos jelentőségre, melyet felekezeti iskoláink képviselnek. Nem lehet épen ezért semmi áldozat elég nagy, semmi fáradság elég súlyos ahoz, hogy ezek az iskoláink végleges működési engedélyüket megkaphassák. A hiányzó nyilvánossági jogok megszerzésére meg kell tenni mindent, ami a sikeres elintézés biztosításához szükséges. 2. A tanítói utánpótlás kérdése napról-napra égetőbbé válik. Ez szorosan összefügg az énekvezéri teendők ellátásával, különösen olyan egyházközségekben, hol eddig unitárius állami tani' tók működtek, kik egyben elvégezték a kántori teendőket is. Megfelelő utánpótlás hiányában már is adódott olyan helyzet, hogy egy betöltendő állásra nem volt akit a minisztérium előtt javaslatba hozzunk. Ez az ügy a jövőnek csak rosszabbodó kilátásai mellett hova-tovább nehezebb lesz. Meg kell kísérelnünk mindent, hogy népünk gyerekeiből rátermett ifjakat válasszunk ki és irányítsunk, támogassunk a tanítói oklevél megszerzésére. Itt első sorban jöhetnek szóba az egyház és a körök által segélyezett növendékeink. Úgy egyházköreink, mint iskoláink vezetőségei Egyházi Képviselő Tanácsunk útján felhívandó a súlyos kérdés állandó szőnyegen tartására, megfelelő javaslatok és intézkedések tételére. 3. Évről-évre fokozódó és mindig nagyobb örömmel és elismeréssel vesszük tudomásúl I. G. Duca-i gazdasági iskolánk fejlődését. Jól esik megvalósítva látnunk és tudnunk azt a reménységet, amit ehez a legifjabb, de népünk életéhez legközelebb álló kultúrintézményünkhöz a beindításra való törekvés első pillanatától kezdve fűztünk. Méltó elismeréssel hajiunk meg az iskola buzgó vezetőségének munkássága előtt. Példaadó és felemelő az a szeretet, mellyel ezt az új intézményt, mint édes gyermeket keblükre ölelték. Ez a mai siker feltétele, a jövő haladás erős biztosítéka. Amit a kezdet első pillanatában nem tettünk meg, ma meg van minden biztosítékunk, hogy pótoljuk. Az a környezet, ami jelentős kiterjedésű és értékű ingatlanokkal díszíti ezt a szép intézményt, arra buzdít, hogy annak minél példaadóbb, a mai kor gazdasági műveltségének megfelelő, jövedelmező kihasználhatása szempontjából egy, a székelyföld szó szoros értelmébe vett mintagazdaságává fejlesszük. Megvalósítsuk azt, hogy a székely népünk lakta vidék talaj- és természeti viszonyainak
