Varga Béla (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1933. december hó 3. - 5. napjain Cluj-Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1933)
II. ülés
57 tárostól 1 + 7 és építész szakértőtől 3 ügyben kértünk be véleményéé jelentést. A számvevőé ég 1931 évben a főtanácsi ülés után 79, 1932-ben 678, ée 1933-ban 697 ügydarabot intézett el. #* Tisztelettel kérjük jelentésünk tudomásul vételét. Elnök a gyűlést délután 2 órakor felfüggeszti és a Tanácsi jelentés folytatását a következő ülésre halasztja. Második ülés 1933. december 3-án d. u. -4 órakor. 16. E. K. Tanács jelentésének folytatólagos felolvasása. Főtanácsi bizottság megteszi észrevételeit és a jelentést elfogadásra ajánlja. Az E. K. Tanács jelentésével kapcsolatban Dr. Abrudbányay Ede a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Az Unitárius Egyház legfőbb törvényhozó testületé az Egyházi Főtanács 1933. évi december hó 3-án tartott üléséből a magas kormány iránti mélységes tisztelettel, azonban az 1932. és 1933. évi költségvetések szükkeblüsége által a legkétségbeejtőbb anyagi nyomorba taszított unitárius papság súlyos helyzetét egyetemlegesen átérezve és segélykiáltásuknak feltétlenül méltányos és az érvényben levő állami törvények szerint is jogos voltát megértve, azzal a tisztelettel teljes kéréssel fordul a magas kormányhoz, hogy a nyomorba döntött unitárius papság gyors anyagi segélyezésére a folyó költségvetési évben egy megfelelő összegű rendkívüli segélyt kiutalni méltóztassék. Kéri továbbá az Egyházi Főtanács a magas kormányt, hogy a jövő évi költségvetésben a kultusztörvény 31. art. b) pontja rendelkezésének, valamint az 1931. évi költségvetési év végéig érvényben volt törvényes gyakorlatnak megfelelően az unitárius papság részére a többségi egyházak hasonló végzettséggel és szolgálati idővel biró papjaival egyenlő államsegélyt méltóztassék előirányozni. Az 1931. év végéig fennállott és a kultusztörvény 31. art. b) pontján alapuló törvényes gyakorlat mellett a kultusztörvény 31 .art c) pontja is indokolja papjaink államsegélyének felemelését, mert az agrártörvény alapján híveink kicsiny lélekszámához viszonyítva igen nagy terület (11.000 kataszteri hold) sajátíttatott ki egyházunk tulajdonából és mert úgy kisajátítási mint a birtokbahelyezési eljárás rendjén, egy-két kivételt képező esettől eltekintve, egyházközségeink megkárosításával nem teljesítetett az agrártörvény azon rendelkezése, mely az egyes egyházközségek részére 50, illetve 66 hold művelhető terület meghagyását, illetve kiosztását rendeli el. És így egyházunk ezen a téren is súlyosabb helyzetben van, mint a többségi egyházak.
