Varga Béla (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1933. december hó 3. - 5. napjain Cluj-Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1933)
I. ülés
39 nácsi bizottsági tagok a bizottsági ülések idejére csak ellátás és lakás költségeinek megtérítését igényelhetik; napidijat és útiköltséget nem számíthatnak fel, miután a fötanácsi üléseken amúgy is meg kell jelenniük; ezt az intézkedést később E. K. Tanács úgy módosította, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra tekintettel a fötanácsi bizottsági tagok útiköltségét a folyó évre utalta. Törvénymagyarázatot a következő esetekben adtunk: Kimondottuk, hogy a főtanácsi tagokról szóló 39—1933. ftjkvi számú határozat c) pontjában a b) pontra történt hivatkozást csak az egyházkörök közötti megosztás számarányára értendő, vagyis a törvény nem írja elő kötelezőleg azt, hogy az egyházközségek részéről választandó főtanácsi tagok fele egyházi és fele világi legyen. Plzen indokból is megsemmisítettük a felsői ehéri egyházkörben 1932. október 27-én tartott választást, mivel esperesnek a választás megkezdése előtt elnöki minőségben tett azon kijelentése, hogy a választandó 4 tag közül kettőnek egyházinak, kettőnek pedig világinak kell lennie, a választás szabadságát korlátolta. A Belsőemberek választásáról szóló törvény 4. §. b) pontjának magyarázásaként megállapítottuk, hogy mivel a törvény a választóképességet a nagykorúsághoz fűzi, s a jelenleg érvényben levő állami törvény szerint a nagykorúság kezdő ideje a betöltött 21-ik év, a választói névjegyzék összeállításánál a nagykorúság szempontjából nem a törvény szövegében zárójelben említett 24, hanem a 21. életév az irányadó. Ugyanezen törvény 2. §-ának magyarázataként kimondotta E. K. Tanács, hogy az egyházközségeknek a választást megelőzően tartott olyan közgyűlésein, melyeken a lelkészválasztási jogukról lemondanak, nem kötelező az esperes és felügyelőgondnok, vagy helyettesei, illetve megbízottai jelenléte. A fogyd mi törvény 130. §. 2-ik bekezdését illetően E. K. Tanács megállapította, hogy az állandóan követett gyakorlat szerint., s a szervezeti törvény 185. §-ának analógiájára a fegyelmi bíróságok tagjai, amennyiben a választó testület színe előtt esküt nem tettek, ezt az esküt a bíróság elnökének a kezébe is letehetik bírói működésük megkezdése előtt. Székelymuzsnán felmerült esetből kifolyólag utasítást adtunk arra, hogy ünnepek másodnapján délelőtt az istentiszteletet a kántortanító, esetleg kántor végezze. A szervezeti törvény 142. §. b) pontja, illetőleg az 55—1925. ft. jkvi sz. határozatot illetően kimondottuk, hogy az erzsébetvárosi társegyházközségnek joga van képviselőt kiküldeni az egyházköri közgyűlésre; viszont kimondottuk azt is, hogy mivel a nagybaconi szórványnak leányegyházközséggé alakulásához E. Főtanács jóváhagyását még nem adta meg, e leányegyházközség gondnoka, illetve képviselője az egyházköri közgyűlésen tagsági jogot egyelőre
