Varga Béla (szerk.): Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1931. évi december hó 13. napján Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1932)

II. Ülés

16

tanító, Kiss Károly tanító, Kiss Károlyné tanító állami szolgálatba lépés folytán.

E változások figyelembe vételével a nyugdíjintézet tagjainak létszáma a következő:

1. Tanárok száma .... 20

2. Lelkészek száma .... 109

3. Tanítók, kántorok száma . 45

4. Tisztviselők száma ... 6

5. Szolgák száma..................3

Összesen: ±83

A nyugdíjalap 1931. évi költségvetését egybeállítottuk és folterjesztettük és e réven is igazoltuk, hogy a főtanácsi bizottság által az 1930-iki zárszámadás kedvezese esetén a 61. §.

b) pontja ellenére javasolt 60. §. szerinti kedvezmény nem nyújtható három kérelmezőnek (más hasonló helyzetűek figyelembe vétele nélkül), mert az alap rentabilitása zavartatott volna meg.

Azonban, ha az 1930. évi zárszámadásban feltüntetett 1,502.283 L. kifizetett nyugdíjakkal szemben számba vesszük, az 1931. évfolyamán megszűnt nyugdíjakkal előállott apadásokat és az újabb nyugdíjazások által keletkezett szaporodásokat, a nyugdíj-teher növekedése az 1931. évben 334.272 Lt tesz ki s így 1931. végén 1,836.555 L a kifiztendő nyugdíjak összege, ami a nyugdíjalapot terheli. Azonkívül az eddigi nyugdíjazások révén, újabb’ nyugdíjazásokat nem számítva, 1932. évre még mutatkozik 440.685 L nyugdíjszaporodás. A nyugdíjaknak és a járulékoknak módosítása összefüggésben ean a készülőiéiben levő mathematikai mérleg eredményeivel és ehhez képest fog a NyB. érdemleges javaslatot tenni.

Addig is a f. é. dec. 4-iki ülésen a nyugdíjaknak és nyugdíjjárúlékoknak átmenetileg ideiglenesen 30%-kal való leszállítását határozta el és ennek 1932. 1-étől való végrehajtása iránt fölterjesztést tettünk az E. K. Tanácshoz.

Egyéb, a szabályzattól és a nyugdíjalap kezelésére vonatkozólag az 56. §. rendelkezéseivel összefüggő határozatokkal ellenkező javaslatokat, kívánságokat a NyB. nem teljesítette s teljesítésre nem ajánlotta.

A NyB. az év folyamán is állandóan foglalkozott a nyugdíjalap vagyonának reálizálásával, de a zavaros pénzügyi viszonyok között megfelelő összegek hiányában, de főképen megfelelő jövedelmezőségű ingatlanok hiányában, a törekvésében nem ért el sikert. Mert magas kamatozású kölcsönnel alacsony, vagy ingatag jövedelmezőségű ingatlan vásárlása nem mutatkozott rentabilisnek.

A nyugdíjalap jövő évi teherbiró képessége attól függ, hogy eddigi jövedelmeit mennyire lehet biztosítani és arra