Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának Kolozsvárt, 1930. dec. 14., 15. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1931)

Jegyzőkönyv

29

kihallgassam és a békét helyreállítsam. Jó szándékom a lelkész alia makacsságán megtört. Most már a fegyelmi bíróság előtt van az íigy.

Kiterjedésben és helyzeténél fogva is nagyobbszabású új templom felszentelése jutott osztályrészemül Marosvásárhelyt. Az ünnep julius 20-án megható és mindeneket kielégítő volt. Híveink a Geese Dániel-uteában, saját telkükre emelték. Az egész .épület újkori gótstílben van kivive. A földszint három bolthelyisége mellett léposő-feljáró. Az emeleten kis előcsarnok és imaterem. A szószék a bejáró ajtóval .szemben és előtte nagyon csinos úrasztal egy áldozó hívünk ajándéka.

Jelen egyházi évünkben utoljára került sor kolozsvári anyaegyházközségünk megvizsgálására. A hála és kegy ele tes visszaemlékezés ellenállhatatlan bővüléssel fogja meg a lelket. Létezésünk képe úgy vonul el a múltat szemlélő előtt, mintha csak fele valóság volna.

Minél közelebb megyünk ez anyagyülekezet élete fájához, annál többször jutunk egyik ámulatból a másikba, mert sebhelyén seb mutatkozik, s mégis az élni akarás erős ösztöne mindenütt öntudatos ujutással buzdítja tettre a lankadni kezdők akaratát. Mindig voltak gondviselésszerű emberek e gyülekezet élén. Dávid Ferenc gárdájához tartozott a bibliafordító Deltái mellett Gyulai Fái s egy kis tábora tanároknak és papoknak onnan kezdve el mostanig. Kolozsvárt julius 26. és 27. napjain tartottam püspöki vizsgálatot. Előzetesen szerzett tapasztalatok arra utaltak, hogy lehetőségig hű és kimerítő tájékozást szerezzek anyaegyházközségünk múltjáról s mai helyzetéről. Ürmösi József p. titkár segítségével és Ürmösi Károly esperes-lelkész közreműködésével átnéztem 1627-re visszamenőleg a számadásokat és jegyzőkönyveket. Azokról összefoglaló jegyzetet vettünk föl s terjedelmes jegyzőkönyvbe foglalva benyújtottam az E. K. Tanácshoz a püspöki irodára. Minden törekvésem oda irányult, hogy ez a nevezetes egyházközségünk a múlt értékes adatai megismeréséből lelkesedést merítsen, s mint a nagy Dávid Ferenc papi és püspöki székének letéteményese és emlékeinek őre, összes egyházközségeinkre kiható és mintaszerű életet fis munkásságot folytasson. Ámbár az agrárreform birtokai tekintélyes részétől megfosztotta, még min-