Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának Kolozsvárt, 1930. dec. 14., 15. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1931)

Jegyzőkönyv

25 püspöki titkár afiával, az unitárius irodalmi társaság több tagja jelenlétében. 1928 május 20. óta ez volt első hivatalos látogatásom. Megelégedéssel és jó reménységgel gondolok erre a népes ős egyházközségünkre, melyben élénk munkásság és virágzó hitélet jeleit minden téren észleltük. A belső embe­rek egyetértéssel végzik feladataikat. A Dávid F. Egylet nő- és ifj. szervezetei jól működnek s a város polgársága barát­ságos figyelemmel vesz részt összejöveteleiken. A püspöki vizsgálat istentiszteletén a templom zsúfolásig meg volt telve és megelégedéssel hallgatta Vári Albert vallástanárt, a püs­pököt, az énekkart és a külömböző testületeknek üdvözleteire mondott püspöki választ. Egyházközségünkben 265 tanköte­les részesül oktatásban a lelkész, segédlelkész és énekvezér részéről. A templomba összegyűjtött tanuló ifjúság-ót kikér­deztük és megnyugvással fogadtam az eredményt. A közigaz­gatási, gazdasági, vagyoni és pénztári vizsgálatok alapján megadtam az utasításokat. Sajnos, hogy híveink az egyházi adót nem fizetik a kívánt pontossággal. Lesz gondom rá, hogy a. rendelkezések és meghagyások végrehajtását ellenőrizzem. A jövőtől várom az egyházközség monográfiája megírását. Vasárnap délután az unitárius irodalmi társaság- felolvasó­­gyűlésén elnöki megnyitómban rámutattam, hogy Dávid Fe­rencnek nemcsak 1568-ban, hanem azután is mily nagy sze­repe volt Tordán. A várt és kívánt monográfia hálás feladat egy író számára. A múlt évre tervezett háromszéki püspöki vizsgálatot a jelen év virágos májusa közepén tartottam meg. A két hétre terjedő kirándulás volt első rendes köri püspöki vizsgálatom. Volna okom szentimentális kifejezéseket használni, mert a köri vezetőség, a két felügyelő gondnok: Dr. Szent-Iványi Gábor, Tana Sámuel és Végh Benjámin esperes oly kiváló gondot, előzékenységet és figyelmet fejtettek ki, aminek egész úton érezhető volt jótékony hatása. Lelkészeink, híveink, s különösen a fiatalság diadalutat varázsoltak a vizsgálószék elébe. Fülvirágzott lovasok és virággal, diadalkapuval díszí­tett falvak fogadtak mindenütt. Hogy a házigazda hogyan fo­gadja vendégét, azt nem a vendég szabja meg. A házigazda mindig a szívével fogad. A székely — magyar ember — eré­nye-e vagy hibája, hogy a vendégszeretetben nem ismer határt.

Next

/
Thumbnails
Contents