Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)

Jegyzőkönyv

1. Az egyházi jogszabályokban meghatározott, nemkülönben a letett esküben foglalt kötelességnek megszegése, vagy hanyagul teljesítése, valamint az egyháznak szándékosan, vagy gondatlanul kárt okozó cselekmény.

2. Állami törvényekbe ütköző bűntett vagy vétség elkövetése.

3. Az egyházi felsőbbhatóságok törvényes rendeletéinek és határozatainak való ellenszegülés vagy azok ellen való izgatás.

4. Az egyházi hatóságoknak és a törvényes határozatoknak szóval, írásban, nyomtatvány, vagy képes ábrázolás útján való nyilvános kigúnyolása.

5. Belső emberek választása alkalmával a pályázók részéről elkövetett tiltott cselekmények.

6. Az egyházi hivatali állás tekintélyét és méltóságát sértő magaviselet.

7. A közerkölcsi felfogással össze nem egyeztethető életmód.

8. Az egyházi hatóságok előtt való nyilván alaptalan vádaskodás.

9. Az egyház belbékéjének veszélyeztetése, vagy egyenetlenség, viszály előidézése.

10. Lelkészek, tanárok, tanítók és minden egyházi tisztet viselők oly írása, vagy tanítása, amely a szabad vizsgálódás sértetlen hagyása mellett a hithűségbe ütközik.

3. Fegyelmi büntetések.

8. §. Fegyelmi büntetésként más büntetés, mint amelyet a jelen törvény meghatároz, nem alkalmazható.

Más egyházi törvényekben egyes esetekben meghatározott joghátrányok érvényét ez a törvény természetesen nem érinti.

9. §. Büntetések:

1. a) Megíntés; b) dorgálás.

2. Pénzbüntetés, mely a rendes (nyugdíj alapjául beszámítható) fizetés 20%-ánál több nem lehet.

Ha a fegyelmi eljárás alá vont egyházi tisztséget viselő fizetéséből, vagy tiszteletdíjából nem is vonatik le nyugdíjjárandóság, a pénzbüntetés arányos kiszabása alkalmazható.

Fizetést vagy tiszteletdíjat nem élvezőkkel szemben pénzbüntetés nem szabható ki.

3. A viselt hivatal elvesztése, mely a hivatali jelleget és a további hivatal elnyerésére való képességet nem érinti, azonban a viselt konkrét hivatalnak s az utána élvezett fizetésnek és más javadalmazásoknak elvesztését vonja maga után a fegyelmi Ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdve.

A viselt hivatal elvesztésére ítélt nem veszti el nyugdíjjogosultságát, ha ez a Nyugdíjszabályzat értelmében egyébként megilletné, vagy ha a nyugdíjra a fegyelmi ítélet után jogosultságot nyert. A nyugdíjba helyezésnek a Nyugdíjszabályzatban előírt feltételei beálltával az őt tényleges szolgálatban töltött idejéhez

95