Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)

Jegyzőkönyv

játitási ár felvételi ügyeiben utbaigazitásokat adtunk, s ily ügyben, valamint más egyházi és iskolai ügyekben Dr. Abrudbányay Ede i. ii. gondnok, képviselő úr is volt szives Bukarestben odaadó buzgósággal eljárni. Datk egyházközség földigénylési ügyében revíziós kérést adtunk be. Földilletmény kiegészítése, illetve szerzése ügyében segítségére voltunk Székelymuzsna és Nagyenyed egyházközségeknek. Tudomásul vettük Székelyudvarhely egyházközségnek azt a jelentését, hogy a földosztásnál öt hold erdőt kapott. Szükségesnek tartjuk ezt a ritka esetet felemlíteni, mert az egyházközségektől bekért adataink szerint eddig csak négy egyházközségünk kapott összesen 36 és fél hold ingatlant, holott kisajátítottak egyházközségeinktől — soknak még törvényesen járó illetményéből is — összesen 5107 hold 1085 O-öl ingatlant. Adataink szerint csak 6 olyan egyházközségünk van, amelynek megmaradt az agrár törvény szerinti teljes birtok illetménye a művelhető földterületekből, vagyis lelkésznek, kántornak és templomnak összesen 50, s ahol iskola van, ennek is 16 hold művelhető föld. A többi egyházközségünknek szüksége lenne még, hogy az agrár reformtörvény szerinti teljes föld illetménye meglegyen, a mívelhető területekből összesen 2654 holdra. Ami pedig az erdőket illeti, ha egy egyházközségre csak 10 holdat veszünk s egy iskolára is ugyanennyit, akkor még ez a minimum is hiányzik egyházközségeinknek több, mint felénél. Ennél a kimutatásnál a leányegyházközségeinket egyáltalán nem is vettük számításba; ezek közül alig van valamelyiknek csekély földbirtoka, kiegészítést pedig egyik sem kapott, pedig a többségi egyházaknál gyakori példája van az ellenkezőnek.

Lelkész afiainak földigénylések tárgyában már korábban adtunk felvilágosításokat s ahol szükséges volt, külön útasításokat is; legutóbb is egyik egyházkörünk egyházközségeit hatalmaztuk fel együttes eljárásra.

Személyesen jártunk el a belügyminiszter úrnál Brassó egyházközségünk házának rekvirálás alóli fölmentéséért, mire a miniszter úr azonnal intézkedést tett, de sajnos, az sem vezetett eredményre; később azonban mégis sikerült az egyházközségnek módot találnia az évek óta húzódó ügy szerencsés megoldására.

Illeték egyenérték bevallási ügyben az 1928. évi E. Főtanács meghagyásához képest egyházközségekhez a szükséges általános felvilágosításokat és útasításokat ismételten megadtuk, s amelyik egyházközségnek speciális körülmények folytán külön útasításra volt szüksége, ezzel is elláttuk. Intézkedést tettünk az egyetemes egyház vagyona után az illeték egyenérték bevallásnak kellő időben megtétele és a hatósági tárgyaláson érdekeink védelme iránt. Így is, a házbérjövedelmi adatok alapul vétele mellett, — évi 82.564 lei illei

49